A vártnál kedvezőbb 1,8 százalékos éves inflációt mért a KSH. Ezzel az év első 5 hónapjában az éves áremelkedés átlaga 1,8 százalék volt. Ezen kifejezetten kedvező adatok növelik a jegybank mozgásterét lehetőséget teremtve az alapkamat újabb csökkentésére. De mekkora esély van az alapkamat mérséklésére és milyen hatással lehet ez a magyar emberekre.
Alapvetően kiemelkedően kedvező inflációs értéket publikált a mai napon a KSH. A májusi évi 1,8 százalékos áremelkedés bőven a jegybank inflációs célja alatt van. Az előző hónaphoz képest ráadásul az árak nem változtak, azaz stagnáltak.
Hogyan változtak az árak a főbb kategóriákban:
- Az élelmiszereknél egy év alatt 0,5 százalékos áremelkedést lehetett látni.
- A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak egy év alatt.
- A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett egy év alatt.
- A háztartási energia ára 2,0 százalékkal mérséklődött egy év alatt.
- A tartós fogyasztási cikkek ára 2,4 százalékkal emelkedett egy év alatt.
Ha év végére 5 százalékra is gyorsul az éves áremelkedés mértéke, akkor is az idei évben az átlagos drágulás kifejezetten kezelhető szinten maradhat: a K&H előrejelzése szerint akár 3 százalék körül is alakulhat az idei átlagos infláció nagysága.
Hirdetés
Hirdetés
Jöhet az alapkamat csökkenése?
Alapvetően a kedvezős inflációs adatok és az erős forint fényében akár jöhetne is az alapkamat csökkentése. És valóban érdemben növekedett az Magyar Nemzeti Bank (MNB) mozgástere az elmúlt hetekben hónapokban.
A vártánál kedvezőbb infláció mellet ugyanis a forint árfolyama is érdemben erősödött az elmúlt időszakban. A bankközi árfolyam ugyanis márciusban még a 390 Ft/EUR szint felett is járt, míg jelenleg a 354-355 Ft/EUR szint körül mozog. Ráadásul a nemzetközi befektetők is kifejezetten pozitívan tekintenek az új gazdasági, gazdaságpolitikai kilátásokra.
Természetesen vannak figyelmeztető jelek is. Az Iránban zajló konfliktus a nemzetközi olajárakra is rányomja a bélyegét. Ha a helyzet nem oldódik meg gyorsan, akkor az felfelé tolhatja a nemzetközi és hazai inflációs várakozásokat is. Nem szabad elmenni az ársapkák, árrésstopok mellett sem, ezen intézkedések kivezetése ugyan nincs napirenden, de későbbi megszűntetésük szintén felfelé tolhatja a hazai inflációt.
Ahogy látható is, hogy bizonyos önkéntes árstopok lejáratát követően hogyan áraznak át, emelnek díjakat egyes telekommunikációs cégek, bankok.
Ebben a helyzetben azonban a Bankmonitor szakértői könnyen elképzelhetőnek tartják, hogy a jegybank kamatot vág a közeljövőben. (Ha erre nem is kerül sor feltétlenül június végén.)
Milyen hatása lehet az alapkamat csökkenésének?
A jegybanki alapkamat igazából iránymutatásként szolgál a piac számára, elsősorban a rövid futamidejű hozamokat, kamatszinteket befolyásolja. Ugyanakkor egy átlagos magyar nem fogja azonnal, közvetlenül érezni a bőrén az alapkamat változását, ugyanis a legtöbb hitel, betét kamata nem függ közvetlenül az alapkamattól.
Persze akadnak kivételek. Elsősorban betéti oldalon lehet olyan megoldásokat találni, ahol a kamatszint ténylegesen közvetlenül az alapkamathoz van kötve. Egy ilyen betét esetében az alapkamat mérséklése a kérdéses megtakarítás hozamcsökkenésével jár együtt.
De akkor mi befolyásolja például az új hitelek kamatát?
Jöhet a hiteleknél is kamatcsökkenés, de nem az alapkamat miatt
Alapvetően a hosszabb futamidejű – 10, 15, 20 éves – hazai hozamok hatnak az új hitelek kamatára. Itt lehet a hosszú futamidejű állampapírok hozamára, vagy épp a bankközi kamatlábakra (BIRS) gondolni. Durva egyszerűsítéssel élve ezen hozamok befolyásolják a bankok hitelkihelyezésének forrásköltségét. Vagyis ezen hozamok csökkenésével a bankoknak is olcsóbbá válik a hitelezés, így van lehetőség akár az ügyfelek, adósok által megfizetendő kamatokat is mérsékelni.
Ezen hosszú hozamokra azonban nincs közvetlen hatással az alapkamat: a hosszú hozamok lassabban, tompítottan szoktak reagálni az alapkamat módosulásaira. Szerencsére a hosszú futamidejű hozamoknál – az alapkamat alakulásától mondhatni függetlenül – komoly csökkenést lehet látni.
A tavaszi 7,5 százalék körüli csúcshoz képest jelentős esés látható például a hosszú futamidejű bankközi hozamokat leíró BIRS esetében: a bankközi kamatláb aktuális értéke 5,2-5,3 százalék körül mozog. A tavasz eleji érték már kiugró volt az iráni fegyveres konfliktus miatt, de az év eleji 6,00-6,50 százalékos szinthez képest is óriási a csökkenés.
Persze ez nem szerencse, alapvetően helyreállt a nemzetközi befektetői bizalom, illetve a hazai pénzügyminisztérium intézkedéseibe és az euró bevezetésébe vetett hit. Ez könnyen eljátszható, de kiszámítható fokozatos gazdasági lépések mellett meg is tartható.
Ez a kedvező hozamszint pedig teret enged a piaci kamatozású személyi hitelek, lakáshitelek kamatcsökkentésére. Ez persze az Otthon Start uralta lakáshiteleknél csak az érdeklődőt egy részét érintheti, de ettől függetlenül kifejezetten jó hír.
Természetesen a bankok sem holnap fognak lépni, de a környezet tartós, stabil fennmaradása esetén jöhetnek az olcsóbb lakáshitelek és személyi kölcsönök.
