A Széchenyi kártya keretében igényelhető likviditási célú kölcsönök kamatát megemelte a kormány. Nem kell azonban aggódni a beruházást tervező cégeknek, ilyen célra még mindig fix 3 százalékos kamat mellett lehet támogatott hitelt igényelni. Sőt, bizonyos zöld, energiahatékonyságot javító célok esetén a kamat évi 1,5 százalék csupán.
Az új Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+, valamint a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ konstrukciók kamatát a kormány megemelte. A korábbi fix 3 százalék helyett változó, a 3 havi BUBOR értékével megegyező kamatot kell az adósoknak fizetniük.
A 3 havi BUBOR értéke jelenleg, 2026.07.13-án 5,66 százalék, vagyis az érintett kölcsönök kamata 2,65 százalékponttal emelkedik. Illetve az új kölcsönök kamata 3 havonta módosulhat az akkor éppen aktuális BUBOR értékének megfelelően. A változás a július 15-től kötött szerződésekre érvényes, de már június 19-től az új kondícióknak megfelelően lehetett igényelni, befogadni a kérelmeket.
Azonban a beruházást tervező cégeknek nem kell aggódniuk: a beruházási célú Széchenyi kártyák kamata ugyanis továbbra is fix évi 3 százalék marad. Sőt, az energiahatékonyság növelését, a zöld célokat szolgáló beruházásoknál a támogatott hitel kamata akár évi fix 1,5 százalék is lehet.
Egy beruházást azonban elsősorban nem annak kell meghatároznia, hogy a megvalósításhoz szükséges hitel kamata alacsony-e vagy sem.
Hirdetés
Hirdetés
Piackutatás és üzleti tervezés
Egy beruházás komoly dolog a vállalkozás életében: jellemzően jelentős összeget mozgat meg a cég valamilyen újítás érdekében.
Sokszor jelentős a bizonytalanság is, vajon megéri-e ezt a jelentős összeget új gépekre, technológiákra, telephelyre, irodára költeni. Éppen ezért minden ilyen beruházást komoly tervezés kell megelőznie.
- Mennyibe kerül a projekt?
- Esetlegesen mekkora kiesést okozhat átmenetileg?
- Tényleg szüksége van a piacnak arra, amit a beruházással nyerünk?
- A versenytársainkhoz képest mekkora előnyt eredményez a beruházás?
- Mennyivel csökken a költségünk, vagy mennyivel növekszik a termelésünk?
- Mennyivel nő a bevételünk a projekt miatt?
- Mennyi idő alatt térül meg várhatóan a beruházás?
A konkrét számok ismerete nélkül egy ilyen befektetés minden jó szándék ellenére egy ugrás lehet a sötétbe.
Egy példa a beruházás megtérülésére
Tételezzük fel, hogy egy termeléssel foglalkozó cég jelenleg havonta 10 ezer terméket állít elő, az eladásokon pedig 10 ezer forint haszna van. A vállalat lecserélné gyártósorát egy modernebbre, melynek költsége 500 millió forint.
Két hatást várnak a változástól:
- Havonta ezer darabbal emelkedik az előállított termékek száma. A gyártósor hatékonyabb és kevesebb karbantartási idő szükséges, mint a régi, elavult esetében.
- Költséghatékonyabb lesz a gyártás – kevesebb energiát és munkaerőt igényel az új gyártósor –, így a profitráta ezer forinttal emelkedik termékenként.
A két tényező együttes hatása miatt a havi profit 21 millió forinttal emelkedik. (Az eddigi havonta legyártott 10 ezer terméken keresnek plusz ezer forintot darabonként, ami összesen 10 millió forint. Illetve a pluszban legyártható ezer terméken keresnek 11 ezer forintot darabonként, ami további 11 millió forint.)
A plusz profit kicsivel kevesebb, mint 2 év alatt (23,8 hónap) hozza vissza a befektetett összeget. Ha minden jól megy ennyi idő alatt térül meg a befektetés.
Természetesen a cég minden egyéb tényezőt mérlegelt: szükség van-e a plusz ezer termékre havonta, azaz van-e vevő a plusz kínálatra. Van-e hol tárolni a megnövekedett árumennyiséget, illetve a nyersanyagot. Lesz-e a gyártásban az átállás miatt átmeneti kiesés?
Sőt van egy olyan tényező, ami egyes esetekben döntő lehet: a versenytársak hol tartanak. Elképzelhető, hogy ez az átállás már a feltétlenül szükséges kategóriában van, enélkül versenyhátrányba kerülne a cég. Ha komoly az árverseny, akkor a költségcsökkenés megjelenhet az előállított termék árában is. Ha a konkurencia hamarabb lép, akkor elszipkázhatja az olcsóbb termékével a vevőket és az üzleteket.
Hogyan befolyásolja a helyzetet a hitelfelvétel?
Tételezzük fel, hogy a cégnek csak 250 millió forint saját tőkéje van, a maradék összeget hitelből kell felvennie.
- Az első esetben ehhez piaci kamatozású vállalkozói hitelt választ a cég: a kamat évi 8,5 százalék, a futamidő 10 év. A kölcsön havi törlesztője 3 099 642 forint, összességében 371 957 067 forintot kell a hitelre visszafizetni. Azaz a költség 122 millió forinttal emelkedik meg, emiatt durván fél évvel emelkedik meg a megtérülési idő: 29,62 hónap alatt térül meg a befektetés.
- A második esetben ehhez beruházási célú Széchenyi hitelt választ a vállalkozás: a kamat évi 3 százalék, a futamidő 10 év. A kölcsön havi törlesztője 2 414 019 forint, összességében 289 682 234 forintot kell a hitelre visszafizetni. Azaz a költség 39,7 millió forinttal emelkedik meg, emiatt durván 2 hónappal emelkedik meg a megtérülési idő: 25,7 hónap alatt térül meg a befektetés.
A jó hír, hogy még mindig belátható időn belül megtérül a tervek szerint a befektetés. Fontos volt a finanszírozási forma? Nagyon is, egyáltalán nem mindegy, hogy egy cég 3 százalékos vagy 8,5 százalékos kamat mellett kap hitelt. Ilyen összegnél és futamidőnél 100 millió forint múlik rajta.
A legfontosabb azonban még mindig az, hogy megfelelő tervezés, előkészítés előzze meg a beruházást. Így a pénz jó helyre kerül és ténylegesen eléri a beruházás a kívánt hatást, eredményt.
