A KSH adatai alapján 1,2 százalék volt az éves infláció júliusban. Több, mint 10 éve nem volt ilyen alacsony az áremelkedés mértéke. Érdemes megnézni, hogy ezen adathoz képest hogyan alakul a betétek, hitelek kamata. Vagyis milyen reálkamatokat lehet látni.
Bő 10 éve nem lehetett ilyen alacsony inflációt látni, mint az elmúlt hónapban: a KSH adatai alapján 2026 júliusában éves összevetésben 1,2 százalékkal emelkedtek az árak. A nyugdíjas infláció még ennél is alacsonyabb, 0,8 százalék volt. Az egy hónappal korábbi, júniusi értékekhez képest pedig még 0,1 százalékkal mérséklődtek is az árak.
A főbb csoportokban így változtak az árak egy év alatt:
- Az élelmiszerek ára 1,1 százalékkal csökkent.
- A szolgáltatások ára 4,7 százalékkal emelkedett.
- A szeszesitalok, dohányáruk ára 2,9 százalékkal emelkedett.
- A háztartási energia ára 4,3 százalékkal csökkent
- A tartós fogyasztási cikkek ára 1,8 százalékkal nőtt.
Ezek igen kedvező adatok, az idei évben az eddigi hét hónap alapján az éves átlagos áremelkedés csupán 1,7 százalék. Nem csoda, hogy a jegybank is érdemben mérsékelte az idei évre várt átlagos drágulás mértékét június végén: 1,8 százalékos inflációt vár 2026-ra az MNB a március végén előrejelzett 3,8 százalék helyett.
Hirdetés
Hirdetés
Mit jelent ez a hiteligénylők, megtakarítók számára?
Az alacsony infláció jó hír mindenki számára, hiszen ez azt jelenti, hogy a boltokban az árak csak lassan emelkednek. Ez különösen akkor jó a vevőknek, ha az éves béremelkedés meghaladja a drágulás mértékét.
De mit jelent mindez a megtakarítók, hiteligénylők számára? Az alacsony infláció teljesen más megvilágításba helyezheti a ma elérhető betéti- és hitelkamatokat is. A kulcsszó itt a reálkamat lehet, ami a normál, nominális kamatszint inflációval korrigált értékét mutatja meg.
Miért lényeges ez a mutató? Ezt a Bankmonitor szakértői a megtakarítások oldalán mutatják be. Ha egy betét kamata évi 10 százalék, míg az infláció 12 százalék, akkor a reálkamat negatív. Ha valaki 100 ezer forintot helyezett el ebbe a betétbe egy évre, akkor bruttó 10 ezer forint kamatot kapott, ez az adók után nettó 7200 forintot jelent. Így 107 200 forintja lesz a megtakarítónak, ugyanakkor 100 ezer forint átlagos árukosár ára 112 ezer forintra nő, így összességében egy év múlva a kamattal növelt pénzén kevesebb árut tud vásárolni a vevő, mint egy évvel korábban.
A megtakarítóknak tehát nem a nominális kamat a legfontosabb, hanem a nettó reálkamat, azaz az adókkal csökkentett és inflációval korrigált kamatszint.
Az alacsonyabb betéti kamatok is sokkal jobban mutatnak
A legtöbb banknál alapból még mindig roppant alacsony 0,1 százalék körüli éves kamatszinteket lehet látni a betéteknél. Ezen kamatszint mellett nagyjából teljesen mindegy mekkora az infláció. De akadnak olyan ajánlatok, ahol már értelmezhető kamatszinteket lehet látni.
Ha az egy éves futamidejű lekötéseket vizsgáljuk meg, akkor a legkedvezőbb betéti ajánlatok kamatszintje bruttó évi 6 százalék körül mozognak. Ez az szja és szocho levonása után évi nettó 4,32 százaléknak felel meg.
A banki ajánlatoknál fontos a futamidő – rövidebb idejű lekötéseknél ma magasabb kamatot is lehet látni -, illetve a kapcsolódó feltételek. Ilyen magas kamatszintet sokszor csak olyan pénzre adnak a bankok, amelyekkel növeljük a pénzintézetnél tartott megtakarítási állományunk. Illetve lehetnek más elvárások is, például más típusú befektetések igénybevétele a lekötéssel egyidőben.
A lakossági állampapírok kamatát érdemes még megvizsgálni – ezek eléggé népszerűek és kellően rugalmasak -, ott például a FixMÁP választásával évi bruttó 5,5 százalékos hozamot is el lehet érni. Ez egyben nettó 5,5 százalékot is jelent, ugyanis itt nincs adófizetési kötelezettség. Ugyanakkor egy év után kell kiszállási költséggel számolni – a papír ugyanis 3 éves futamidejű -, ez jelen ismereteink szerint 1 százalék, ezt is figyelembe véve 4,5 százalékos hozam érhető el.
Érdemes még a Magyar Állampapír Pluszról (MÁP Plusz) is megemlékezni, ez a papír 5 éves futamidejű, ugyanakkor évfordulókor nincs kiszállási költség. Ezért az első évre érvényes évi bruttó 5 százalékos kamat végül ténylegesen évi 5 százalékos hozamot eredményezhet.
Ezek a megtakartások az inflációval korrigálva is szép 3,12-3,8 százalékos reálhozamot produkálhatnak a megtakarítóknak. Ebből is látszik, hogy az alacsonyabb kamatkörnyezet is tud vonzó lenni, elég hozzá az áremelkedésnek lelassulnia.
Még a csökkenő hitelkamatok mellett is emelkedő reálkamatot lehet látni
Az alacsony infláció hatására a hiteleknél is megemelkedett a reálkamat mértéke, ez még úgy is igaz, hogy az utóbbi időben azért számos kölcsön kamata is mérséklődött.
Jelenleg a legolcsóbb személyi hitelek kamata 9,5 százalék körül alakul. A THM értéke – ez a kamat mellett a hitelhez kapcsolódó többi költséget is tartalmazza – pedig 9,90 százaléktól indul. Ha a teljes költségből indulunk ki, akkor durván 8,7 százalékos reálkamatot (lehet jobb kifejezés lenne a reál THM) jelent.
A piaci lakáshiteleknél a legkedvezőbb ajánlatok 6 százalék körüli kamattal és 6,2 százalék körüli THM értékkel érhetők el. Ez durván 5 százalékos reálkamatot jelent ma.
De az Otthon Startot, vagy épp a CSOK Plusz kölcsönt is érdemes megemlíteni, ahol a kamat évi 3 százalék, a THM pedig 3,05 százalék körül alakul. Ez nagyságrendileg 1,85 százalékos reálkamatot jelent.
Mit jelent ez az embereknek?
Az infláció feletti megtakarítási kamat azt jelenti, hogy a befektetett pénz vásárlóértéke emelkedik. Ez egyben teljesen új megvilágításba helyezi az alacsonyabb betéti kamatokat, állampapírhozamokat is.
A hiteleknél az alacsony infláció azt mutatja, hogy nem inflálódik el könnyen a felvett kölcsön. Ez inkább azok számára lehet lényeges, akik rövid futamidőre vennének fel személyi hitelt. Hiszen ott ténylegesen lényeges lehet az, hogy a törlesztők vásárlóértéke hogyan változik rövid távon.
Két dolgot mindenképpen érdemes szem előtt tartani:
- Az aktuális inflációs érték egy múltbeli adat, ennek összevetése a jövőre vonatkozó új betéti-, hitelkamatokkal félrevezető lehet. Inkább az inflációs várakozásokat érdemes vizsgálni, szerencsére hazánkban itt sem látni túl magas értékeket. Az MNB az idei évre átlagosan 1,8 százalékos, jövőre pedig 2,3 százalékos drágulást vár. Ez érdemben nem változtatja meg a korábbi értékelést.
- A hiteleknél, különösen a hosszú futamidejűeknél a rövid távú reálkamatok helyett fontosabb lehet az, hogy mennyire sürgős a cél, amire a kölcsönt felvenné az ember és a törlesztőt mennyire magabiztosan tudná bevállalni az adós. Az azért jelen inflációs környezetben valószínűsíthető, hogy a hitelkamatok alatt fog nőni a kiszemelt termék ára, így kicsi az esély arra, hogy kivárással, gyűjtéssel rosszabbul jár valaki. Bár egy ilyen számításnál sokkal szerencsésebb az adott termék – például autó, bútor, műszaki cikk – áremelkedését figyelni az átlagos drágulás helyett.
