Több mint 10 éve nem látott szintre apadt a lakosság adóssága. Hogy megfordul ez a folyamat, és lesz-e újabb hitelezési boom vagy sem, az még nem világos. Viszont a történelmi mélypontra csökkent alapkamatnak is hála, idén már jelentősen több hitelt vett fel a lakosság, mint néhány éve. Ezt a tendenciát támogatja az is, hogy ma már olcsóbban lehet lakáshitelhez jutni, mint anno a svájci frank hitelek fénykorában. Ezért a legfontosabb kérdés most az, hogy minden esetben a legolcsóbb hitelt érdemes választani vagy kifizetődő inkább a fix törlesztőrészletű, de némiképp drágább ajánlat mellé letenni a voksot?
A lakosság eladósodottsági szintje drámaian lecsökkent az elmúlt 4 év során. A mérséklődéshez egyaránt hozzájárult a háztartások megtakarításainak bővülése, valamint a lakossági hitelállomány leépülése. A hitelkitettség csökkenéséért a kedvezményes végtörlesztésen és a banki elszámoláson túl elsősorban a még mindig magas hitelelutasító magatartás a felelős. Amíg a válság előtt a lakosság többletkiadásait hitelből finanszírozta, addig a krízis után már többet törleszt vissza, mint amennyi új hitelt felvesz.
Emellett a háztartások pénzügyi vagyona több mint kétszeresére nőtt az elmúlt 11 év alatt. Mindeközben a megtakarítások szerkezete is jelentősen átalakult. A teljes megtakarításon belül az értékpapírok (részvény + kötvény + befektetési jegy) részaránya ma már meghaladja a betétekét, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. Ennek oka elsősorban a csökkenő kamatkörnyezetben keresendő: mivel a betétek kamata a többség számára már kritikusan alacsony szintre csökkent, így megnyílt az út a befektetési alapok és az állampapírok előtt.
Újabb virágkor
A devizahitelek kivezetésével komolyan mérséklődtek a hitelek kockázatai, ami az MNB alapkamat csökkentésével és fair banki szabályokkal karöltve megalapozta az új hitelszerződések volumenének ismételt emelkedését. Idén augusztusig már majdnem annyi lakáshitelt folyósítottak a bankok, mint tavaly az egész év során (azonos időhorizonton – január és augusztus között – nézve pedig 40%-kal többet!).
Ráadásul a lakáshitelek THM mutatója már az aranykort idézi. Ma olcsóbban lehet felvenni egy forint alapú lakáshitelt, mint anno egy árfolyamkockázattal is bíró svájci frank alapú hitelt. Ezért most a legfontosabb kérdés az, hogy a legolcsóbb vagy a hosszabb távon fix törlesztőrészletet kínáló ajánlatot válasszuk.
A rövid kamatperiódusú hitelek ugyan olcsóak, de szeszélyesek. A hitel kamata, így törlesztőrészlete akár 3 havonta is változhat. Mindemellett nem is drasztikusan drágábbak a hosszabb távon kiszámítható kölcsönök. A kezdeti körülbelül 6 ezer forintos többletkiadás már 2%pont alatti kamatemelkedés esetén megtérülhet (természetesen változatlan kamatszint mellett a hosszabb kamatperiódusú hitel is átárazódik – megdrágul – csak később). Így a valós kérdés nem is feltétlenül az, hogy melyik választás esetén fizetünk vissza összességben többet vagy kevesebbet, hanem az, hogy a megemelkedett részletet egyáltalán ki tudjuk-e majd fizetni.
A kérdés eldöntésében segít a Tudatos Hitel alkalmazásunk, vagy akár itt rögtön ki is számolhatod, hogy mekkora törlesztőrészletre számíthatsz eltérő kamatperiódusok esetén!
