A hazai és a nemzetközi sajtóban is gyakran találkozni olyan történetekkel, hogy mesés jóváírás érkezett valakinek a bankszámlájára, aki ezt követően hihetetlen költekezésbe kezdett. A jólét azonban nem tartott sokáig, miután kiderült, hogy az ügy hátterében egy téves utalás állt. Megvizsgáljuk, hogy mi a teendő akkor, ha nem várt pénz jelenik meg a számlánkon, illetve ha utalás indításánál elütöttük a címzett számlaszámot!
Sokan gondolkodás nélkül felveszik és elköltik a pénzt
Gyakran ábrándozunk arról, hogy de jó lenne, ha egy kis pénz „csak úgy” megjelenne a számlánkon, mennyi mindent tudnánk kezdeni vele. Amennyiben a kívánságunk egyszer csak meglepetésszerűen teljesül, érdemes két lábon a földöm maradni, és ész nélküli költekezésbe kezdés helyett utána járni, hogy kinek a pénze és milyen okból landolhatott a számlánkon.
A kirívó, több millió forintos tételek meglehetősen ritkák, de kisebb összegek félreutalása a magyar bankrendszeren keresztül is napi szinten előfordulhat. Magánszemélyek esetén gyakori lehet munkaviszonyhoz kapcsolódó tételek téves utalása, gazdasági társaságoknál pedig túlfizetés, dupla rögzítés következtében kétszeres teljesítés, szerződés megszűnése utáni vagy tényleges munka elvégzése nélküli téves utalás.
A téves jóváírással – hivatalosan jogalap nélküli gazdagozással – szemben valakit indokolatlan vagyoni hátrány ért. A hazai jogrendben nincs olyan jogcím, amely alapján az összeg megtartására lennénk jogosultak, ezért az összeget kötelező visszatéríteni. Amennyiben a munkáltatónk tévesen magasabb összeget utalt, mint a ténylegesen minket megillető összeg (a számfejtésre nem jutottak el időben a táppénzes, a kilépő vagy egyéb az összeget csökkenését eredményező iratok), akkor vissza kell utalni, ellenkező esetben jogi útra terelik az ügyet. A gazdasági társaságok esetén előforduló tételeknél hasonló eljárást kell alkalmazni, a cégek kötelesek visszatéríteni az összeg azon részét, amelyre nem jogosultak.
A netbank „szól”, ha rossz a számlaszám, de így is félremehet pénz
A kétszer, vagy háromszor nyolcjegyű számlaszámok felépítéséből adódóan nem mindegy, hogy melyik számjegyet ütjük félre. Az első három számjegy a hitelintézetet, az ezt követő négy számjegy pedig a bankfiókot azonosítja. A nyolcadik számjegy egy ellenőrző szám. A második és a harmadik számnyolcas egyaránt az ügyfelet azonosítja, az utolsó karakter itt ellenőrző számként funkcionál.
Igaz, hogy online átutalás esetén a netbank bankszámlaszám ellenőrző algoritmusa hibaüzenetet küld, amennyiben az ellenőrző szám nem megfelelő, de ez nem jelenti azt, hogy nem trafálhatunk bele egy másik létező bankszámlaszámba. Téves utalás viszont nem csak elütéssel, hanem pontatlan partner azonosítással is történhet. Hazánkban az átutalások esetén a számlaszám az elsődleges azonosító, ez határozza meg a címzettet, nem pedig a számlatulajdonos neve. Létező számlaszámra akkor is megérkezik a pénz, ha a név nem megfelelő.
A tévesen elutalt összeg visszaszerzését megnehezítheti, ha a rossz címzett nem partner az ügyben. Mivel a banktitokra való hivatkozással a pénzintézet nem köteles kiadni a címzett adatait, ezért érdemes lehet egy 1 forintos utalást a téves összeg után küldeni és a közlemény rovatba feltüntetni, hogy téves utalás történt és hová kérjük vissza az összeget. Ellenkező esetben jogalap nélküli gazdagodás miatt pert lehet indítani ellene.
Céges számlaszám-trükk: ne dőlj be!
Vannak csalók, akik a kedvezményezett cég képviselőjének adják ki magukat, és felhívják a fizető felet, hogy megváltozott a számlaszámuk. Az ügy megbonyolítása érdekében általában külföldre kérik az utalást, így még kisebb az esély az összeg visszaszerzésére. A számlaszám változását ellenőrizzük más forrásból is (másik céges kapcsolattartó, cégkivonat, banki igazolás), mielőtt elindítjuk az átutalást.
Ellenőrizd az aktuális banki kínálatot, a jelenlegi számládtól olcsóbbat is találhatsz!
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.
