Akinek már összegyűlt annyi pénze, hogy befektetést hajtson végre, jellemzően nem tudja megkerülni azt a kérdést: mikor kell eladnom? A kérdés teljesen jogos, de a válasz koránt sem egyszerű. Megmutatjuk, hogyan kerülheted el a leggyakoribb hibákat.
A legtöbb ember azért fektet be, azért választ
befektetési alapot, mert egyszerűen magasabb hozamot szeretne elérni, mint a bankbetét által kínált kamatok. A magasabb hozam viszont nem érhető el kockázat nélkül, ami nem jelent mást, mint hogy a befektetett pénzünk értékének növekedése mellé nem tudunk vonalzóval vonalat húzni. Lesznek jobb és rosszabb időszakok, szinte elkerülhetetlen, hogy egy kockázatos befektetés esetén időnként ne lássunk a számlakivonaton negatív hozamot.
A leggyakoribb hiba
A leggyakoribb hiba, hogy a kezdő befektető az első alkalommal, amikor negatív hozamot lát, azonnal eladja a befektetéseit és gyorsan visszavált bankbetétre.
Mi ezzel a gond?
A befektetési piacon az árfolyamok fel-le mozognak. A kockázatos befektetéseknél teljesen természetes az időszaki negatív hozam. Az éves átlagos várható hozama nem változik pl. egy
abszolút hozamú, vagy
részvény befektetési alapnak, csak azért mert egy negyedévben -4%-os hozamot ért el.
Ha ilyenkor pánikszerűen eladjuk a befektetési alapot és gyorsan visszatesszük a pénzünket
bankbetétbe, vagy
állampapírba, akkor (az alacsonyabb hozam miatt) lényeges lassabban fog a veszteségünk begyógyulni, azaz a befektetésünk később nyeri vissza értékét.
Mikor KELL eladnunk?
Erre vonatkozóan egzakt tudományos ismeretek nincsenek, azonban a magyar és nemzetközi befektetési gyakorlat is jól megfogható tanácsokat szállít nekünk:
1., Rossz befektetési alappal rendelkezünkTöbb írásunkban is részletesen foglalkoztunk azzal, hogyan válasszunk befektetési alapot. Az alap kiválasztása azonban nem jelenti azt sajnos, hogy a következő 25 évben nem kell egyszer sem foglalkoznunk a befektetésünkkel. Gondos kiválasztás esetén is előfordulhat, hogy egy alapkezelő teljesítménye tartósan leromlik. Elképzelhető, hogy az alap kezelőjének, menedzserének személye változik, vagy csupán arról van szó, hogy sorozatosan hibázik.
Mit javaslunk erre vonatkozóan:
- fél évente nézzük meg, hogy az általunk birtokolt befektetési alap a saját kategóriájában, a többi alaphoz viszonyítva milyen hozamot ért el
- ha azt látjuk, hogy a korábban rendre a legjobb 10-hez tartozó alapunk lecsúszott, és most már átlag alatti hozamot ér csak el, akkor
- kövessük szorosabban, negyedévente az alap teljesítményét: lehetséges, hogy csupán egy kevésbé sikeres időszakról beszélünk, ami Soros Györggyel is előfordulhat, de az is lehet, tartósan rossz szériába került az alapkezelőnk. Ez utóbbi esetben
- ha egy éve, azt látjuk, hogy folyamatosan átlag alatt teljesít az alapunk, akkor érdemes egy másik befektetési alapot választani (az átlag alatti itt kulcsfontosságú kritérium: csupán azért nem adnánk el egy befektetési alapot, mert már egy éve folyamatosan nincs a legjobb 10-ben. Azért viszont igen, ha egy éven keresztül folyamatosan rosszabb a hozama, mint saját kategóriájának átlaga.)
Fontos hangsúlyozni, hogy fentiekben az adott befektetési alapkategórián belüli alapok hozamainak az összehasonlításáról van szó és nem arról, hogy egy pl. e
gy vegyesalap (kötvényeket és részvényeket is tartalmazó) alap hozamát hasonlítjuk
tisztán részvényalapok hozamához. Azaz almát, az almával…
1
2., Gyökeres változás állt be a befektetési piacon
A befektetési piacok ciklikusan alakulnak. Ezen belül vannak kisebb hullámok (szinte egy, másfél évente találkozunk ilyennel) és vannak cunamik (lásd pl. a 2008 őszén kirobbant nemzetközi pénzügyi válságot). A ciklikusság ráadásul nem egyenletesen érinti az összes befektetési kategóriát: teljesen természetes, hogy egy-egy piac hatalmas emelkedését követően (amikor már mindenkinek van pl. kínai befektetése), akkor az adott befektetési piac elkezd gyengébben teljesíteni.
Az eladás indokolt tehát, ha az egész világon
jelentős átrendeződést látunk (durva gazdasági válság), mely azt eredményezi, hogy tartósan (1-2 évre) átalakul a várható hozam jelentős árfolyam visszaeséssel. Jó példa erre az internet lufi kidurranása 2000 tavaszán. Az amerikai Nasdaq index, mely jól reprezentálta az évezred eleji internet mániát, 14 év után is több mint 20%-kal alacsonyabb szinten áll… (A legkönnyebben egyébként
a tapasztalatlan befektető úgy kerülheti el ezeket a helyzeteket, ha nem erősen fókuszált alapot választ – pl. technológiai cégekbe fektető alap, kínai részvényekbe fektető alap – hanem lényegesen szélesebb befektetési horizontú alapot választ.
Természetesen annak megítélése, hogy most kisebb visszaesést látunk, vagy jelentősebb gazdasági átrendeződés előtt állunk (pl. 2008 ősze, 2000 tavasza) nem könnyű. De
a józan ész segít. Higgye el mindenki, hogy a befektetési szakemberek sem tudják, hogy mennyi lesz az euró, az OTP és az Apple árfolyama holnapután. A jó szakemberek viszont több válságot megéltek már és nem tesznek mást, mint megnézik hogyan alakult a múlt hasonló helyzetekben (a válságoknak ma már külön szakirodalma van…) Természetesen az átlagembernek nehezebb, de józan paraszti ésszel történő tájékozódás komoly mértékben hozzájárul a jó döntéshez.
Alapszabály: ha bizonytalanok vagyunk, ne csak azt a szakembert kérdezzük meg, akinél befektettük a pénzünket, tájékozódjunk más forrásból is!
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
