Nyugat-Európához viszonyítva a befektetési alapok között több mint háromszor akkora a részaránya a pénzpiaci alapoknak Kelet-Európában. Miből adódik ez az eltérés? A mi régiónk tud valamit, esetleg más a befektetési környezet? Hogyan állnak az arányok máshol? Mi várható a jövőben? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a mai cikkünkben.
Számunkra is egyre fontosabb befektetési kategória a befektetési alap, ami Nyugat-Európában már régebb óta létezik. Mára a bankbetétek után a második legnagyobb befektetési kategória lett Magyarországon. Megelőzi a kötvényeket (állampapír, vállalati kötvény) és a részvényeket is. A nyugat-európai környezet jobban kedvez az alapok térnyerésének: a betéti kamatot még alacsonyabbak,
legtöbb országban még az infláció szintjét sem érik el. Egyértelműen ilyen jövőkép elé néz a mi kis országunk is, így érdemes megnézni, hogy ott milyen befektetési alapokat vásárolnak a befektetők. Ehhez ismerjük meg milyen főbb befektetési alapkategóriák léteznek!
A befektetési alapok kategóriája attól függ, mibe fektet egy-egy alap. Léteznek a pénzpiaci befektetési alapok mellett, kötvénybe és részvénybe fektető alapok is. A pénzpiaci alap áll legközelebb a bankbetétekhez (sokszor abban is tartja a pénzét az alap), így a hozama sem tér el jelentősen a lekötött betétek kamataitól.
Második nagyobb kategória a kötvény alapok, amik állampapírokba, vállalati kötvényekbe fektetnek. Itt már megjelenik a mérsékelt hozamingadozás, azaz a kockázat nagyobb, mint bankbetétek esetében. Cserébe viszont a bankbetétek kamatszintjét meghaladó elvárt hozammal számolhatunk.
A következő nagyobb kategória a részvény alapok. Itt a mindenki által jól ismert részvényeket vesznek a befektetetési alapok. Az ilyen alapok kockázata természetesen magasabb, mint a fent említett két alap kategóriának, de az elvárt hozam is sokkal több.
Az Európai Alap-és Vagyonkezelők Szövetsége rendszeresen publikál adatokat, hogy melyik országban milyen befektetési alapok a legnépszerűbbek. 2011 év végén így nézett ki a befektetési alapok megoszlása Európa különböző államaiban:
Remekül látható, hogy Kelet-Európában több mint háromszor akkora a pénzpiaci alapok súlya, mint Nyugat-Európában. (Ha az intézményi befektetéseket kivesszük, a lakossági befektetési alapokból még nagyobb részt tesz ki a pénzpiaci alapok részaránya.) Ez visszavezethető arra, hogy régiónkba jellemzően magasak voltak a kamatok. Ezek már csökkenésnek indultak, ám a pénzpiaci alapok hozamai egy év múlva fogják mutatni a jelenlegi állapotot. (Jelentős különbség a bankbetétek és a befektetési alapok között, hogy a bankbetéteknél egy biztos jövőbeni hozamot látok százalékban kifejezve, addig a befektetési alapoknál, csak a múltbeli teljesítményt.) Tehát, ha valaki látja, hogy bankbetéten, már csak 4%-ot ér el, míg a pénzpiaci alap teljesítménye 7% volt, akkor összehasonlította az almát a körtével. Várhatóan a pénzpiaci alapok hozama csökkeni fog 4% körüli szintre.
A kötvényalapok és részvényalapok tekintetében nincs jelentős lemaradásunk. A különbség valószínűleg a pénzpiaci alapok túlsúlyából adódó arányeltolódás miatt adódhat. Ahol még ordító különbséget találunk, az az egyéb kategória. Ide tartoznak többek között a Magyarországon is egyre népszerűbb abszolút hozamú alapok, az egyszerűbb vegyes alapok, vagy az újdonságnak ható céldátum alapok. Az ilyen, egyéb besorolású alapok nyugat-európai súlya két és félszer több mint Kelet-Európában. Itt is főként a pénzpiaci alapban lévő pénzek hiányoznak, de azon kívül a régiónk pénzügyi kultúrájának fejlettségi szintjét is reprezentálja. Az itt lévő alapok működése általbán már nehezebben befogadható, és az emberek félnek az ismeretlentől. Ám olyan szép két számjegyű teljesítmények, mint amit az
OTP Supra, vagy éppen a
Concorde Rubicon elért, az általában felülírja az ilyen félelmeket. Azonban nem árt tisztában lenni, hogy az ilyen (például abszolút hozamú alapok) javasolt befektetési ideje (az a minimum idő, amíg a befektetési alapot érdemes megtartani) általában jóval hosszabbak, mint a pénzpiaci alapoké. De ez nem is lehet másként: ha a kockázatmentes hozam (kvázi a lekötött betétek hozama) feletti hozamot szeretnél kapni a befektetéseid után, akkor kockázatot kell vállalnod. Annak pedig időt kell hagyni.
1
Az irányok egyértelműek: a betéti kamatokon elérhető hozamok folyamatosan csökkenek, így a pénzpiaci alapok részaránya is olvadásnak indulhatnak a mi régiónkban is. Az egyéb befektetési alapok részaranya is folyamatos bővülést tudhat majd magának. Ezzel összefüggésben azonban az befektetők magatartásának is változnia kell: a magasabb hozamokért cserébe egyre hosszabb távra kell nélkülözniük a pénzüket, és érdemes megismerniük a részvény és kötvényalapon kívüli befektetési alap univerzummal is.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
