Múlthéten jött ki a legfrissebb statisztika a bérekből, amely szerint áprilisban kétszámjegyű volt a keresetek emelkedése, amit egyértelműen az év eleji minimálbér-emelés és a munkaerőhiány magyaráz. Pénzügyi szempontból nagyon fontos a kérdés, így a CashMester hírlevél legújabb részét a béremelésnek szenteltük. 1 percben tudhatod meg miért okozhat inflációt a béremelkedés, illetve milyen hatása lehet az ingatlanpiaci helyzetre.
Mi történt pontosan?
Bő egy évtizede nem emelkedtek akkora mértékben a keresetek, mint áprilisban. Egy átlag magyar 14,6%-kal, nettó 25 000 Ft-tal kapott többet, mint egy évvel ezelőtt. Ez az erős bérnövekedés akkor is hat rád pénzügyileg, ha a Te béred ennél kevésbé, és akkor is, ha ennél jobban nőtt.
Mit jelent ez magyarul?
Kérdezhetnéd jogosan, hogy mire fel ez a nagy emelkedés. Mi találtunk rögtön két indokot is rá:
- a legnagyobb hatással az év eleji minimálbér-emelés volt, becslések szerint csak ez a növekmény bő feléért felelős
- fontos tényező a munkaerőhiány, ami miatt egyre nehezebben találnak a cégek szakembert és ezért hajlandók magasabb fizetéseket is adni.
Azt ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a fekete foglalkoztatás, zsebbe fizetés magas aránya miatt jóval tompítottabb lehet a valós hatás a minimálbéreseknél. Ráadásul, a munkaerőhiány is inkább arra vezethető vissza, hogy egyes szakmákban magas a külföldre vándorlás nagysága. Ergo, ha nem ott dolgozol, akkor már nem olyan természetes a mosolyod.
Még így is van azonban egy széles réteg, akik nagyobb jövedelemből tudnak gazdálkodni, mint eddig. Nekik mindenképp érdemes átgondolni a plusz havi kereset (átlagosan 25 ezer forint) sorsát. A legrosszabb, amit tehetsz, hogy ezt azonnal elköltöd, ahelyett, hogy átgondolnád a pénzügyi lehetőségeidet.
Célszerű tisztáznod a pénzügyi céljaidat, mit szeretnél a jövőben elérni már rövidtávon is, és mik a hosszú távú célok. Ehhez szükséges igazítani a költéseid és megtalálni a számodra legjobb megtakarítási formát.
Hirdetés
Hirdetés
Miért kellene engem érdekelnie?
A magasabb bérek következményeként beindul(t) a fogyasztás, vagyis az emberek egyre nagyobb költekezésbe fognak.
Ugyanakkor könnyű belátni, hogy a béremelkedés az árak növekedésében (inflációban) is várhatóan visszaköszön, hiszen a cégek így képesek ellensúlyozni, hogy többe kerül a dolgozó nekik. A magasabb infláció pedig a megtakarítási lehetőségeknél dolgozik ellenünk: az infláció ma magasabb, mint a bankbetétek kamata… Ma már szinte csak a 3-5 éves állampapírok és az állami támogatással rendelkező megtakarítási formák (pl. Lakástakarék, Önkéntes nyugdíjpénztár) képesek infláció feletti hozamot termelni extra kockázat nélkül.
Nem elhanyagolható az sem, aminek az ingatlanpiacon lehetünk szemtanúi. Az állami támogatásoknak, a kedvező hitelkamatoknak és a nagyobb kereseteknek köszönhetően nagyra nőtt az ingatlanvásárlási kedv. Ez alapján a lakásárak és az albérleti díjak csökkenése sem valószínűsíthető, hiszen a fizetőképes kereslet fokozatosan erősödik (míg a kivitelezési költségek emelkednek)…
A mai pénzügyi környezetnek (növekvő infláció, növekvő bérek, alacsony kamatok) egyértelműen a hitelfelvevők a haszonélvezői. Egészen addig, amíg a hitelfelvétel tudatosan és a kamatkockázatok kezelésével történik meg.
A Bankmonitor egy teljesen új formátumú hírlevelet indított útjára CashMester címmel. Ha szeretnél gyorsan, praktikus információkhoz hozzájutni hetente egyszer, amiből forintosítható hasznod származhat, akkor regisztrálj. Megéri!
Csatlakozz te is a több mint 160 000 feliratkozott olvasónkhoz és értesülj elsők között a gazdasági hírekről és a legjobb pénzügyi ajánlatokról.
