Bármennyire is népszerű a lakástakarék, nagyon sok tévhite kering az éterben. Ezért is ragadtunk billentyűzetet és néztük meg, hogy a visszajelzések alapján melyek azok, amelyeket mindenképpen meg kell cáfolnunk. A gyűjtésünk tanulságos azoknak is, akiknek már van LTP-jük, de azok számára még inkább, akik még csak kacérkodnak a nyitás gondolatával.
1. Nem értem, hogy ha 4 éves a megtakarítási idő, akkor hogyan lehet akár 51 hónap a teljes futamidő?
A szabályok szerint az állami támogatásra akkor vagy jogosult, ha legalább 4 évig takarítasz meg. Attól még viszont, hogy 4 évről van szó, még nem jelenti azt, hogy ennek meg kellene egyeznie a 48 hónapos futamidővel.
Két okból sem. Egyrészt az elérhető lakástakarékok megtakarítási ideje 46-49 hónap között mozog. Ez az időszak azt jelöli, hogy hány hónapig kell befizetést teljesítened, amire megkapod a 30%-os állami támogatást is.
Másrészt viszont a megtakarítási idő lejárata után azonnal nem jutsz hozzá a megtakarításhoz. A kiutalási idő a mostani szerződéseknél már 2 hónap egységesen a korábbi 3 helyett. Erre azért van szükség, hogy az állami támogatással összefüggő adminisztrációt és ellenőrzéseket elvégezzék.
Ezért jöhet ki az, hogy te alapvetően 48 (4*12) hónapra számítanál, eközben pedig 51 hónapot kell a pénzre várni. Ebből 49 hónap a befizetésekre megy el, míg 2 hónap a kiutalásra.
2. A legmagasabb lakásra költhető összeg azt jelenti, hogy egyben ez a legjobb megoldás is
Nem biztos! A lakáscélra elkölthető összeg több részből áll: az összes megtakarításból (befizetés+betéti kamat+állami támogatás) és a hozzá felvehető lakáskölcsönből. Nyilvánvalóan a megtakarított összeg függ attól, hogy milyen hosszú lakástakarékot kötöttél.
Világos, hogy rögtön magasabb összeg jön ki, ha 49 hónapig fizetsz be az LTP-be, mintha 46 hónapig. De ez nem jelenti közvetlenül azt, hogy ez lenne számodra a legjobb megoldás. A megtakarítási összeg, vagy a lakásra felhasználható teljes szerződéses összegen kívül lehetnek más szempontok is, amelyek fontosak. Így például az elérhető hozam (EBKM), a lakáshitel kondíciói vagy a számlanyitási díj.
3. A lakáskölcsönt mindenképpen fel kell vennem
Dehogy! Ez egy lehetőség, amivel élhetsz a megtakarítási idő lejárata után. Ha letelik a korábbi példában hozott 4 éves időszak, akkor utána tudsz nyilatkozni, hogy mihez kezdesz, szükséged van a hitelre vagy sem.
Azt javasoljuk, hogy már az LTP-szerződés kötése előtt nézz körbe alaposan a lakástakarékok között, mert nem mindegy, hogy éppen a legmagasabb hozamra hajtasz, vagy a legjobb hitelt keresed az LTP-hez kötve. Nagy valószínűséggel már a szerződéskötéskor tudod, hogy mi a célod, és ehhez mérten kell cselekedned. A lakástakarék kalkulátorunk nagy segítségedre lesz a döntésben.
4. Ha a hitelt nem kérem, akkor a számlanyitási díj is alacsonyabb
Ez sajnálatos módon nincs így. A lakástakarékok a számlanyitási díjat mindig úgy számolják ki, hogy annak az alapja a szerződés összeg. Márpedig ebben a befizetésen, a betéti kamaton és az állami támogatáson kívül benne van a hitel is. Ezen nem lehet változtatni, akár kérjük a hitelt a kiutaláskor, akár nem.
Általánosságban igaz, hogy a szerződéses összeg 1%-át kell kifizetni számlanyitási díjként. Egyes esetekben adhatnak kedvezményt a díjból, vagy akár el is engedhetik a díjat. De minidig nézzük meg az apró betűs részt, hiszen lehet, hogy ehhez valamilyen kapcsolt terméket kell igénybe venni. Ez utóbbi díja pedig magasabb is lehet összességében, mint amit megnyersz a számlanyitási díjon.
Nem nehéz belátni, hogy minél hosszabb a lakástakarék futamideje, akkor a magasabb szerződéses összeg miatt a kezdeti díj is magasabb lesz. Gondol át mindig felelősen, hogy számodra mi a legmegfelelőbb! Nyugodtan megteheted azt is, hogy a legrövidebb, 4 éves LTP-t választod. Majd utána, ha nem lenne lakáscélod, akkor meg is hosszabbíthatod a szerződést.
Nézd meg lakástakarék kalkulátorunkkal, hogy mi az igényeidhez legjobban passzoló ajánlat!
5. Kiváltottam a lakáshitelemet már egy másik banki hitellel, akkor az LTP-t már később nem is forgathatom be
Nem ennyire egyértelmű a helyzet. A jogszabályok alapján ugyanis nem minden lakáshitel az, ami annak látszik. A szabályok szerint, ha egy lakáshitelt egynél többször váltanak ki, akkor azt egyes lakástakarékpénztárak nem tekintik lakáshitelnek, így abba az adott lakástarékot nem is lehet előtörleszteni.
Ne felejtsd el, az állami támogatás a lakáshitel visszafizetésére csak akkor jár, ha a lakástakarékpénztár szerint is lakáscélú a hitel!
6. Az adóbevallásban fel kell tüntetni a lakástakarékot, amire adókedvezmény is jár
Felejtsük ezt el. Az adóbevalláshoz és az adókedvezményhez sincs semmi köze a lakástakaréknak. Függetlenül attól, hogy fizettél-e adót vagy sem, az állami támogatás mindenképpen jár. Ehhez csak azt kell biztosítanod, hogy a szerződésben vállalt megtakarítási összeget rendszeresen fizeted. Lényeges, hogy a megtakarítás kezdetéhez képest számolják az egy évet, vagyis nem naptári évzáráshoz kötődik az elszámolás. Lényeg a lényegben, hogy semmit sem kell tenned az adóbevallásban a lakástakarékkal.
7. Ha magasabb állami támogatást akarsz, akkor visszamenőleg és a leszereződöttnél nagyobb összeget fizess be
Mind a két esetre azt kell mondanunk, hogy ilyen formában nem lehet több állami támogatást megszerezni. Visszamenőleg lehetetlenség lakástakarékot indítani, a megtakarítás ugyanis az első befizetéstől indul. Azt megteheted, hogy előre több havi befizetést is elutalsz, de ettől még nem indul korábban a szerződés, és nem is kapsz több állami támogatást. Sőt, ha nagyobb összeget fizetnél be előre, akkor sem érdemes többet, mint egyévnyi megtakarítás (havi 20 ezer Ft-ot vállalva 240 ezer Ft a felső határ). Ugyanis maximum ennyi után jár az éves állami támogatás, így ha ennél többet fizetnél be, a többletre csak egy minimális betéti kamatot kapnál.
Apróságnak tűnő részletek lehetnek ezek, de érdemes mindent előre tisztázni, nehogy kellemetlen meglepetések érjenek!