Az idő előrehaladtával a magyar nyugdíjrendszer egyre inkább kezd kifogyni a szuflából, ezért nem árt magunknak is felkészülni a nyugdíjas évekre. De mennyit kell megtakarítani a nyugdíjra? Sokan ezt a kérdést elintézik annyival, hogy a jövedelmük 5-10%-át félreteszik ilyen célra. Pedig ez ennél azért összetettebb kérdés. Mennyit kell neked személy szerint félre tenned a nyugdíjadra?
A jelenlegi magyar állami nyugdíjrendszer úgy működik, hogy az aktív dolgozók befizetéseiből finanszírozzák a jelenlegi nyugdíjasok járandóságát. Ebből adódóan az állami nyugdíjrendszerbe történő befizetések nem a saját számlánkat gyarapítják, hanem nyugdíjkifizetésekre megy el. Ráadásul ez a rendszer igen kényes a mostanában zajló elöregedésre (egyre több a nyugdíjas, és nincs aki eltartsa őket). Amennyiben szeretnénk az állami rendszertől függetleníteni magunkat, akkor érdemes dedikáltan nyugdíjcélú-megtakarításokba fektetni a nyugdíjra szánt pénzt. De mennyit kell félretenni ahhoz, hogy meglegyen az elegendő nyugdíj-kiegészítés? Az attól függ…
Hirdetés
Hirdetés
A megtakarítás művészete
Első körben azt kell meghatározni, hogy van-e miből megtakarítanunk. Erre sokan azt mondják, hogy ha magasabb lenne a fizetésük, akkor már megtakarítanának. De a valóság azonban zordabb: az emberek egy jelentős részének mindegy mekkorára nő a fizetése, a magasabb bevételt is elköltik. Ezért fontos, hogy amennyiben a létminimum felett keresünk, akkor annak legalább 10%-át takarítsuk meg. Mindegy, hogy milyen pici, vagy nagy ez az összeg, legalább ennyit tegyünk félre. Természetesen minél többet keresünk, és minél alacsonyabb a kiadásaink színvonala, annál többet tudunk megtakarítani. De minden megtakarított pénzünket tegyük félre nyugdíjra? Korántsem ez az okos megoldás!
Mire tegyünk félre?
Legfontosabb a 3-12 havi kiadásunknak megfelelő vésztartalék. Ennek egy ideális világban minden megtakarító rendelkezésére kell állnia, hogyha bármi történne. Elveszítjük a munkánkat, összetörtük a kocsinkat, vagy bedöglött a hűtő. Ha rendelkezésre áll a vésztartalékunk, akkor ebből tudjuk finanszírozni a váratlan kiadásokat. Ezért könnyen hozzáférhető, lehetőleg minél alacsonyabb költséggel rendelkező formában kell tartani. Ez lehet bankbetét, vagy rövid állampapír. Viszont amennyiben hozzányúlunk, akkor ezt minél hamarabb pótolni kell.
A hosszú távú nyugdíj-megtakarítások azért sem alkalmasak erre, mert minden nyugdíj célú megtakarításnál 10 év a minimum várakozási idő. Létezik olyan nyugdíjcélú megtakarítás, amiből addig az ideig egy fillért sem tudsz kivenni. De a többiből is rendszerint igen nagy költséggel tudsz 10 év előtt pénzt kivonni.
Középtávú célokat sem szabad elhanyagolni. (Kivéve, ha véglegesen le tudsz mondani például az autó- vagy lakáscseréről.) Ezekre a célokra sem lesz megfelelő a nyugdíjra félretett vagyon (a minimum várakozási idő miatt). A középtávú céljaidat két részre kell osztanod aszerint, hogy elhalaszthatók, vagy halaszthatatlan kiadások. Például egy autó lecserélése, ha másként nem lehet megoldani a munkába járást, vagy éppen munkaeszköz a gépjármű, akkor nem elhalasztható. Bármi történik, erre elő kell teremteni a pénzt. Viszont, ha van alternatívája a munkába járásnak és csak szabadidőben használjuk, akkor máris kisebb a fontossága, akár bizonytalan ideig is el lehet halasztani a cseréjét.
De ugyanúgy több részre oszthatóak a megtakarítások célok szerint. Például, ha egy előre meg nem határozható célra gyűjtünk, akkor az lehet egy általános megtakarítás. Ám, ha nagyobb lakásba költözésre tennénk félre, arra létezik célirányos megtakarítás (lakástakarék).
Hosszú távú célok közül két területet szokás kiemelni: az egyik a gyermek(ek) taníttatására összegyűjtendő pénz (melyre kiválóan alkalmas a babakötvény), illetve a nyugdíjcélú megtakarítás. Melyik a fontosabb? Bármennyire is rosszul hangzik, de a nyugdíj… A gyermekünk a tanításának biztosítására vannak alacsony kamatozású hitelek, aminek a felvétele minden kutatás szerint megtérül a későbbi magasabb várható jövedelemben. Viszont, ha nyugdíjra nem teszünk félre, akkor ott maradhatunk gyermekeink nyakán nyugdíjasként, mert nem tudjuk eltartani magunkat. Vagy nyugdíj mellett/helyett tovább kell majd dolgoznunk. Ezért, ha nem tudunk minden célra külön-külön takarékoskodni, akkor inkább a nyugdíjra tegyünk félre.
Fontos tanács, hogy ne nagyon aprózzuk el a megtakarításainkat: lakástakarékot 20 ezer forinttal érdemes nyitni, de Babaktövénybe havi 5 ezer forintot ajánlatos utalni. Mi a helyzet a nyugdíjjal?
De mégis mennyit tegyünk félre nyugdíjra?
A jegybank egyik legfrissebb elemzése szerint hosszú távú öngondoskodási céllal a kereset 3-9%-át kellene félretenni, és akkor megteremthetjük a nagyobb anyagi biztonságot. Ez nagy aránynak tűnhet, de a fentiekből is kiderül, hogy nehéz egyértelmű választ adni a feltett kérdésre.
Ám mindenkinek segítünk megtalálni a saját számát. Ehhez válaszolni kell néhány kérdésre és megadni, hogy mikor születtünk és mennyit tudnánk félre tenni havonta. A végeredményben pedig megkapjuk, hogy nyugdíjas korunkra az adott havi megtakarításból mekkora összeget érhetünk el.
Természetesen, ha nem vagyunk elégedettek az eredménnyel, akkor vissza nyíllal hátra lapozva növelhetünk az összegen. De mennyi az elég? Ez csak a lehetőségeinken múlik. Amennyiben minden célra van elegendő megtakarításunk (beleértve egy általános céltartalékot is, ami nem egyenlő a vésztartalékkal), akkor a nyugdíj megtakarítás az a terület, amire nem tudunk túl sokat félretenni. Ugyanis a nyugdíjban az összes nyugdíjcélú megtakarítás szabadon felhasználható. Vehetünk belőle házat, kocsit, hajót, repülőjegyet, bármit. Ráadásul nyugdíjban az ilyen célra gyűjtött megtakarítás adómentes. Sőt! Amennyiben bejelentett munkahelyük is van, akkor befizetéseink után 20%-os adójóváírást is igényelhetünk. Valaki itt húzza meg a határt: ameddig kap adójóváírást, addig nyugdíjcélú megtakarítást fizet (ideális esetben akár évi 1,4 millió forintnyi befizetésig jár adójóváírás), a fölött pedig általános célút.
