A jelzálogfedezet nélkül igénybe vehető hitelek tipikus képviselője a személyi kölcsön, ugyanakkor a diákhitel nem feltétlenül ugrik be elsőre ebben a kategóriában. Ugyan ez a hiteltípus egy speciális élethelyzetben nyújt megoldást, mégis azt látjuk, hogy a Diákhitel1 kamata messze a legjobb a szabadon felhasználható ajánlatok között. Állami támogatással aktuálisan mindösszesen 2,3% a kamat, amivel a felsőoktatásban a legkedvezőbb feltételek mellett finanszírozhatjuk a tanulmányokat.
A hiteleket többféleképpen sorolhatjuk kategóriákba, az egyik fő megkülönböztető jegy, hogy áll-e mögöttük fedezet, és hogy konkrét hitelcélra szükséges-e őket költeni. A jelzáloghitelek és fedezet nélküli hitelek közötti különbséget könnyen érezni lehet, ha a lakáshitel és a személyi kölcsön példáját vesszük alapul. A lakáshitelnél a bank jelzálogjogot jegyez be az ingatlanodra, ugyanakkor a személyi kölcsönnél ilyen elvárás nincs, a jövedelem az a tényező, amire a bank nagy hangsúlyt fektet.
A személyi kölcsön előnyeként azzal összefüggésben, hogy nincs jelzálogfedezet, megemlíthetjük a szabad felhasználást és gyors hitelbírálatot. Természetesen a fedezet hiányának is van egy szembetűnő hátránya, ami a lakáshitelekhez viszonyított magasabb hitelkamatban ütközik ki.
Van egy speciális hitelforma is a piacon, amit a fedezet nélküli és az áruhitelek közé egyaránt be tudunk sorolni, ez pedig a diákhitel. Ezt elsősorban a diploma megszerzéséhez és az azzal járó költségek finanszírozására tették elérhetővé, tehát felsőoktatási hallgatói jogviszony szükséges hozzá. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a diákhitelnek két fajtája is létezik, amelyek a felhasználásban különböznek. Mégpedig a szabadon felhasználható Diákhitel1 illetve a felsőoktatási képzés költségeire fordítható Diákhitel2.
A Diákhitel2-t leginkább egy áruhitelhez lehet hasonlítani, ugyanakkor a Diákhitel1 főbb jellemzőiben a személyi kölcsönökkel vethető össze. A Diákhitel2 kamata az állami szerepvállalásnak köszönhetően 0%-ra csökkent, ugyanakkor a Diákhitel1 is rekord alacsony, 2,3%-os kamattal érhető el. A személyi kölcsönök ma már felvehetők akár 7-10%-os kamat mellett is, ehhez képest viszont sokkal kedvezőbb a Diákhitel1.
Ugyanakkor nagy különbség a diákhitelnél a személyi kölcsönökhöz képest, hogy itt nincsen hitelbírálat és az aktuális jövedelem sem feltétel. A hitelösszeg tekintetében azért szembesülünk korlátokkal, hiszen havonta maximum 70 ezer, vagy félévente 350 ezer forint szabadon elkölthető összeghez érkezhet az igénylő bankszámlájára a Diákhitel1-gyel.
A rendszer lényege, hogy a törlesztést elegendő a tanulmányok befejeztével (de legfeljebb 40 éves korban) elkezdeni, a hitelnek pedig konkrét futamideje nincsen. A törlesztés első két évében elegendő az előző éves minimálbér 6%-át elérő törlesztőt megfizetni, ezután pedig a tényleges előző évi jövedelem 6%-a lesz a havi törlesztőrészlet.
Ez alapján jól látszik, hogy ugyan bármire költhető az összeg és a kamat is nagyon vonzó, mégis leginkább úgy érdemes felhasználni, hogy az valamilyen módon a tanulmányokat szolgálja (például a lakhatás fedezése). A Diákhitel1 a türelmi idő és az alacsony kamatnak köszönhetően nyilvánvalóan nem jelent akkora terhet, mintha a szülőnek egy személyi kölcsönt kellene felvennie a költségek fedezésére.
Ugyanakkor a diákhitelnél az a cél, hogy a várható jövőbeli jövedelmet fel lehessen tornázni a diploma segítségével, és így a hitel is záros határidőn belül visszafizethetővé váljon. Magyarán, hogy „megtérüljön” a hitelfelvétel, hiszen észben kell tartani, hogy a hitelt a jövőbeli kereset terhére vesszük fel.
