A háztartások nettó vagyona 2014 és 2017 vége között jelentős mértékben nőtt az MNB legutóbbi „Miből élünk?” felmérésének adatai szerint. De kiknek nőtt leginkább a vagyona, és mely régiók gyarapodnak legjobban?
Mi is a háztartások vagyona?
Mindenek előtt érdemes tisztázni, hogy mit is ért az MNB a háztartások vagyona alatt. A háztartások eszközei reáleszközökből (nem pénzügyi eszközökből) és pénzügyi eszközökből állnak. A reáleszközök közé soroljuk például az ingatlanokat, az értéktárgyakat és a vállalkozások termelőeszközeit, míg pénzügyi eszköz többek között a készpénz, a bankbetét, az állampapír, a részvény vagy éppen a nyugdíj-biztosításban gyarapodó megtakarítás. A reáleszközök és a pénzügyi eszközök együttesen alkotják a háztartások bruttó vagyonát.
Ahhoz, hogy pontosan lássuk a háztartások pénzügyi helyzetét, a bruttó vagyonból le kell vonni a tartozásokat (jelzáloghitel, személyi kölcsön, adó- vagy közüzemi tartozások stb.), a különbség pedig a nettó pénzügyi vagyon. A nettó pénzügyi vagyon lehet negatív vagy pozitív, ez utóbbi esetben a tartozások összege meghaladja a meglévő reál és pénzügyi eszközök összértékét.
A felmérésben a sajtó által leginkább felkapott adat az, hogy az egy háztartásra jutó átlagos nettó vagyon összege 27,1 millió Ft volt 2017-ben, ami a 2014-es 18,3 millió Ft-hoz képest 48,08%-os emelkedés. Önmagában azonban ez nem sokat mond, ugyanis ezen belül jelentős részt képviselnek azon ingatlanok, amelyekben maguk a családok élnek, ezért a gyarapodás jórészt az ingatlanpiaci felfutásnak tudható be.
Leginkább a legvagyonosabb tized nettó vagyona gyarapodott (58%-kal), ám a grafikonunkon a legkevésbé vagyonosok esetében mégis nagyon százalékos emelkedés szerepel, ami azért lehet, mert esetükben jelentősen csökkent az átlagos negatív vagyonérték: – 2,1 millióról – 1,2 millió Ft-ra.
Hirdetés
Hirdetés
Miből áll össze a vagyon?
Hogy milyen típusú vagyonnal rendelkezik egy háztartás, azt alapvetően meghatározza a vagyoni helyzete. A pénzügyi eszközök értéke kizárólag a legvagyonosabb tizedbe tartozó háztartásokban haladja meg a nem pénzügyi eszközökét, míg a többi tized esetében a nem pénzügyi vagyon dominál, ami főként a saját tulajdonú ingatlant jelenti.
Jól látható az is, hogy minél tehetősebb egy háztartás, annál kisebb a hitelek és egyéb tartozások aránya a bruttó vagyonhoz képest, a legszegényebb tizedben pedig a hitelek értéke bőven meghaladja a vagyonelemek nagyságát, így a nettó vagyon az esetükben negatív.
Az ingatlanvagyon nőtt a legnagyobb mértékben
Nagyon impozánsnak tűnik a háztartások összes nettó vagyonának 44%-os növekedése 2014 és 2017 között, ám ebben leginkább – ahogy már írtuk – a nem pénzügyi eszközök (vagyis főleg az ingatlanok) értékének növekedése áll (44%-kal), miközben a pénzügy vagyon 29%-kal gyarapodott, az adósság összege pedig csökkent.
Nagyok a régiós eltérések
A háztartások pénzügyi vagyona régiónként is nagyon eltérő ütemben bővült, ami tulajdonképpen természetes, hiszen a nem pénzügyi vagyonban legnagyobb részt képviselő ingatanok értéke is különböző mértékben nőtt az elmúlt években. Az összegszerű átlagos vagyongyarapodás messze Budapesten volt a legnagyobb (20,03 millió Ft), míg a legalacsonyabb Közép-Dunántúlon (1,4 millió Ft) és Észak-Magyarországon (1,8 millió Ft) volt. Lényegesen kisebb a vagyongyarapodás akkor, ha a középértéket (medián) nézzük, de talán még érdekesebb, hogy Budapest és Közép-Magyarország előnye ilyen nézetben már közel sem olyan nagy, ami azért lehet, mert az átlagszámítás mindig elfedi az egyenlőtlenségeket.
