Mikor kell utólag megfizetni a lakásvásárláskor elengedett illetéket?

A csok-kal (családi otthonteremtési kedvezmény) lakást vásárlók számára 2021-től a vagyonátruházási illetéket is elengedik. De mikor kell mégis megfizetni utólagosan az illetéket? A jó hír az, hogy ebből a szempontból az illetékmentesség szabályai sokkal kedvezőbbek, mint a csok-nál megismert előírások.

2021. januárjától a használt- és újépítésű lakást vásárlók illetékmentességben részesülnek, amennyiben csok támogatást is igényelnek hozzá. Ez egy 40 millió forint értékű ház esetében 1,6 millió forint kedvezményt jelentene. Az illetékmentesség a 2021. január 1-ején, vagy azt követően kötött adásvételi szerződésekre érvényes.

Milyen feltételeket szükséges teljesíteni az illetékmentességhez?

Az illeték elengedésének nincs külön feltétele, ugyanakkor családi otthonteremtési kedvezményt (csok) szükséges igényelnie a családnak a vásárláshoz, így az ahhoz kapcsolódó valamennyi elvárásnak meg kell felelniük:

• szükséges legalább egy gyermek (ez lehet meglévő és vállalt is);
• legalább fél éves folyamatos Tb-jogviszony szükséges (speciális esetekben egy, vagy akár két éves jogviszonyt is elvárhatnak);
• nem lehet büntetett előéletű az igénylő;
• nem lehet köztartozása az igénylőnek;
• van előírás az ingatlan alapterületére vonatkozóan is (ez függ a gyermekek számától, az ingatlan típusától is)

Az viszont az illetékmentesség szempontjából nem lényeges, hogy hány gyermekre kapja meg a család a csok-ot. (Egy gyermeknél és három gyermeknél egyaránt elengedik az illeték teljes összegét.) Bárki ellenőrizheti a Bankmonitor kalkulátorával, hogy jogosult lehet-e az illetékmentességre:

Természetesen az illetékmentességnél is vannak utólagos elvárások, ezek azonban jóval megengedőbbek a családi otthonteremtési kedvezménynél megismert feltételekhez képest.

Nem kerül az ingatlanra jelzálogjog

A csok támogatással vásárolt lakásra jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat (ETT) jegyeznek be az állam javára. 10 évig nem lehet eladni a lakást, ha mégis megtennénk, akkor a csok-ot vissza kellene fizetni. (Hogy mi történik a csok-kal vásárolt ingatlannal válás esetén, arról itt írunk részletesen.) Ha lakáshitelt is igényelt a család a vásárláshoz, akkor az ahhoz kapcsolódó jelzálogjog is mindenképpen megjelenik az ingatlan tulajdoni lapján.

Az illetékmentességnél az ingatlan tulajdoni lapjára nem jegyeznek be semmit, ugyanakkor a lakást nem adhatja el csak úgy a család, hiszen a csok-hoz kapcsolódó ETT és jelzálogjog rajta van az ingatlanon. Ha mégis erre kerülne sor, akkor sem kell minden esetben utólag megfizetni az illetéket.

Ha meglévő gyermekre kapja a csok támogatást a család, akkor az illetéket biztosan nem kell utólag megfizetni!

Az illeték utólagos rendezése ugyanis csak egyetlen esetben fordulhat elő: ha a család kizárólag vállalt gyermekre kapja meg a csok támogatást.

• Ha nem születik meg a baba a gyermekvállalási határidőn belül, akkor az illetéket is utólag meg kell fizetnie a családnak. (A gyermekek születésére nyitva álló határidő: egy gyermek vállalása esetén 4 év, kettőnél 8 év, míg három gyermek esetén 10 év.)
• Akkor is rendezni kell az állam felé utólag az illetéket, ha a gyermekvállalási időn belül – a vállalt babák megszületése előtt – a csok támogatást bármilyen okból visszafizeti a család.

Az utólag megfizetett illetéket az ingatlan vásárláskori mértéke – ez jelenleg a vételár 4 százaléka – és az ingatlan akkori értéke alapján állapítják meg. Ez azt jelenti, hogy azt az összeget kell utólag rendezni, amit a vásárláskor is ki kellett volna fizetni. Erre késedelmi kamatot, büntetést nem szükséges még pluszban fizetni.

Ugyanakkor a vagyonátruházási illetéket nem kell a családnak csak azért utólag megfizetnie, mert eladják a lakást, vagy elköltöznek a házból.