Nyár végén már megmutatta magát a hűvös, őszies idő, de ne ijedjünk meg, még van időnk fűtéskorszerűsítésre a tél beállta előtt, ha van rá szakemberünk és pénzünk. Magyarországon még mindig nagyon sok ingatlanban korszerűtlen a fűtés, és a korszerűbbek helyett is megjelentek már új megoldások, melyek nemcsak a pénztárcánkat, hanem a környezetet is jobban kímélik. Ezekhez adunk most egy kis útmutatót.
Mivel jár egy kazáncsere?
Még ma is rengeteg lakásban van konvektor, ami nagyon nagy, jellemzően 30-40 százalékkal több gázfogyasztással és környezetterheléssel jár a központi fűtéshez képest, hiszen a konvektorban a gáz elégetése termeli a hőt, míg a központi fűtéses rendszerekben a gáz elégetésével nyert hő csak a rendszerben keringő vizet melegíti, és ez a víz fűti fel a lakást.
Központi fűtés esetén sem mindegy azonban, hogy milyet használunk. Sok helyen vannak még régi, elavult, akár 30 éves kazánok, melyek több energiát fogyasztanak, mint például a turbó kazánok, de a kondenzációs kazánok még a turbó kazánokhoz képest is megközelítőleg 20%-kal kevesebb energiát használnak.
Ez az oka annak, hogy ma már nem is lehet, csak kondenzációs kazánt vásárolni, aminek nemcsak az ára magas, de sok járulékos költség is kapcsolódik hozzá, hiszen ha korábban nem ilyen kazánunk volt, akkor minden bizonnyal ki kell majd cserélni a kéménybélést is. Ezen kívül a kazánt természetesen csak szakember kötheti be, akinek mindezért munkadíjat is fizetnünk kell.
Így egy kazáncsere minimum 500 ezer forintba kerül, de ez még a legegyszerűbb eset, itt még nem számoltunk azzal, hogy mi van akkor, ha már a radiátorok is annyira régiek, hogy azokat is cserélni kell, vagy valakinek nem is volt eddig központi fűtése, ezért teljesen új rendszert kell kiépíteni.
Családi házat keresel gáz-cirkó fűtéssel? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
Hirdetés
Hirdetés
Biztos, hogy központi fűtést szeretnénk?
Bár a kondenzációs kazánnal történő fűtés viszonylag energiahatékonynak és környezetbarátnak mondható, ma már azért vannak sokkal korszerűbb fűtésrendszerek, amivel mind a rezsinkent, mind a környezetterhelést szinte nullára redukálhatjuk. Nem is szólva arról, hogy a gáz-engedélyezési és szerelési procedúra sokszor drága, körülményes, néha pedig igen időigényes.
Vegyük most sorra ezeket a gáz-nélküli fűtési lehetőségeket!
Hőszivattyús rendszerek
Ma az egyik legkorszerűbb fűtés a hőszivattyús rendszer melynek lényege, hogy hőt von el a környezetből, például a földből, a talajvízből vagy a levegőből, és ezzel a hővel fűti a rendszerben keringő vizet, ezáltal otthonunkat. A hőszivattyú ezen felül hűtésre is használható, ilyenkor melegvíz helyett hideg vizet keringtet a rendszerben. A hőszivattyú előnye, hogy működéséhez nincs szükség fosszilis tüzelőanyag elégetésére, ezért környezetbarát. Elektromos energiával működik, melyet akár napelem is előállíthat.
Hőszivattyúk hatékonysága
A hőszivattyúk hatékonyságát az ún. COP értékkel mérik, mely a leadott fűtőteljesítmény és az ehhez felvett elektromos teljesítmény hányadosa. Minél magasabb ez az érték, annál jobb a hőszivattyú hatásfoka.
Hőszivattyúk típusai
Annak alapján, hogy a hőszivattyúk milyen környezetből nyerik ki a fűtéshez vagy hűtéshez szükséges energiát, többféle hőszivattyút különböztetünk meg, melyek közül az alábbi három változat a legelterjedtebb:
Levegő-víz hőszivattyú: itt a külső levegőből nyerik a hőt, amivel vizet melegítenek. Ezek a legegyszerűbb, legkönnyebben telepíthető, legkisebb bekerülési költségű hőszivattyúk, ezért igen népszerűek is. COP értékük ugyan kisebb, mint a talajszondás hőszivattyúké, de a magyarországi éghajlati viszonyokhoz ez még megfelelő, esetleg rásegítés szükséges lehet. További előnye, hogy az alacsony bekerülési költségnek köszönhetően a megtérülési idő is jóval rövidebb.
Víz-víz hőszivattyú: ez esetben a talajvízből nyerik a hőt, amihez kutat kell fúratni. Ennek a típusnak az az előnye, hogy ennek a legnagyobb a COP értéke, itt biztosan nem lesz szükség kiegészítő megoldásra, viszont a bekerülési költség viszonylag magas, hiszen szükség van egy forrás kútra, ahonnan a vizet nyerik és egy vagy akár több nyelő kútra is, ahová visszajuttatják a vizet. A rendszernek óránként több köbméternyi vízre van szüksége, ezért próbafúrásra is szükség van, hogy lássák, hogy egyáltalán megvalósítható-e ez a beruházás.
Talajszondás hőszivattyú: ezeknél a geotermikus hőt, azaz a föld hőjét hasznosítják. Előnye, hogy magas a COP értéke, ami ráadásul teljesen független a külső hőmérséklettől, tehát itt sem lesz szükség kiegészítő fűtésre. Ezen felül ennek a rendszernek a helyigénye is nagyon kicsi. Hátránya, hogy itt is fúrni kell, amihez még bányakapitánysági engedély is szükséges, ezért a talajszondás hőszivattyú bekerülési költsége rendkívül magas, családi házaknál általában nem is térül meg.
Lakást keresel geotermikus fűtéssel? Keresgélj az Ingatlantájolón!
Sorozatunk következő részében az elektromos fűtési lehetőségekkel foglalkozunk.
