Kell a hitel a vállalkozásoknak, de nagyon nem mindegy, hogy az mennyire drága

Nagyot esett az év elején az vállalati hitelezés volumene. A kedvezményes finanszírozási lehetőségek szűkülnek, a piaci forint és devizahitelek drágulnak, pedig ha hihetünk az adatoknak, a cégek forrásigénye továbbra is erős.

A januári erőteljes visszaesés után februárban sem tért magához a vállalati hitelpiac – az új forinthitel szerződések a kisebb (1 millió euróérték alatti) és a nagyobb volumeneknél is csak mérsékelten haladták meg a gyenge januári adatokat a Magyar Nemzeti Bank friss statisztiái szerint. Ehhez az értékeléshez persze hozzá kell tenni, hogy a korábbi évek jelentős kedvezményes programjainak köszönhetően a megelőző egy-két esztendőt erős hiteldinamika jellemezte. Erre ugyanakkor az elmúlt hetek eseményei és a friss adatok fényében is továbbra is szükség lenne, csak messze nem mindegy a vállalkozásoknak, hogy milyen áron jutnak hozzá a szükséges forrásokhoz.

Nézzük milyen adatokkal támaszthatók alá ezek az állítások!

Egyre kevesebb kis cég vesz fel hitelt

Az egymillió euróérték alatti új forinthitelszerződések volumenét az elmúlt fél évben folyamatos csökkenés jellemezte. Míg tavaly júliusban még 27,9 milliárd forint volt az új kihelyezés, az idén januárban ez 12,3, februárban 12,5 milliárd forintra csökkent. Mindeközben az új szerződések átlagkamata a júliusi 10,34 százalékról, januárra 15,17, februárra 16,1 százalékra nőtt.

Mi változott meg?

Egyrészt mérsékelten magasabb kamat mellett érhetőek el a támogatott Széchenyi hitelek. Míg tavaly a második fél évben hitelcéltól függően még 0,5-3,5 százalék között mozgott a Széchenyi MAX konstrukciók kamata (ezeknél a kamattámogatás 6 százalék körül alakult), addig az idén az első félévben igényelhető Széchenyi MAX+ hiteleknél egységesen 5 százalék a kamat (ezeknél a kamattámogatás mértéke évi 10 százalék, de persze látni kell azt is, hogy közben a piaci kamatok is érdemben nőttek).

Ennek a mérsékelt kamatemelkedésnek a költségeit is megérzik azonban a cégek – részben ez látszik az új kihelyezések csökkenésében. Emellett szerepet játszik azonban az is, hogy akik már a megelőző években is igényeltek a Széchenyi Kártya Program keretében kedvezményes hitelt, azoknál van egy 1 milliárdos fék, azaz a programban maximum eddig az összegig kérhető finanszírozás – egyre több az olyan vállalkozás, amely a feltételek alapján igényelhetne ugyan még Széchenyi hitelt, de elérte ezt az egymilliárdos korlátot.

A nagyobb vállalkozások aktivitása is csökkent

Januárban egymillió euróérték fölötti forinthitelszerződés összesen 24,1 milliárd értékben született, 15,63 százalékos átlagkamat mellett. Februárban ez a két adat 33,3 milliárd forint és 18,19 százalék volt az MNB friss adatai szerint.

Szinte előre borítékolható ugyanakkor, hogy a március itt impozáns növekedést mutat majd, vélhetően mérséklődő kamatszint mellett, ám ez nem a piaci környezet javulásának, hanem annak lesz köszönhető, hogy az Exim ígérete szerint márciusban már a folyósítása is megkezdődik a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram (BHG) keretében igényelt és el is fogadott hiteleknek.

Ha valami, ez a program egyértelműen mutatta milyen óriási az igény a – jelenlegi piaci körülmények között – olcsó forrásra. (Két éve még az az 5-6 százalékos forintkamat, amelyet a BHG hitelekre majd fizetni kell, drága lett volna. Ekkor ugyanis a nagyobb cégek egy százalék körül kamaton is kaphattak kölcsönt.) A BHG program keretében felkínált 700 milliárd forintos keretből a forgóeszközhitelre rendelkezésre álló rész szűk egy hónap alatt fogyott el, a beruházási hitelekre az igények befogadását egy héttel később függesztették fel. Bár később a keretet 1000 milliárdra emelték, ez sem volt elég arra, hogy ismét lehessen igényeket beadni. A program Zöld hiteleire lehet már csak hitelkérelmet benyújtani.

Lassult az euróhitelezés

A hazai cégek költségérzékenységét jól mutatja az euróhitelezés alakulása is. Az új kihelyezés az egymillió euróérték alatti szerződéseknél tavaly szeptemberben ugrott meg, amikor 13,7 milliárd forintnak megfelelő összeget ért el ez a volument 3,16 százalék átlagkamat mellett. Itt sem maradt azonban el a drágulás, így az idén januárban már az új kihelyezés 5,4 milliárdra esett 4,16 százalékos kamat mellett. Februárban pedig 4,29 százalékos átlagkamattal 6,3 milliárdot folyósítottak a bankok.

Mit lehet jó stratégia ebben az időszakban?

Azoknak a cégeknek, amelyek megfelelnek a támogatott hitelek feltételeinek, minél előbb célszerű ezekkel a lehetőségekkel élni. Ahol erre nincs mód, ott segíthet a hitelszerkezet áttekintése, optimalizálása. Ez utóbbi vizsgálatában is segítségedre lehetnek a Bankmonitor szakértői akár kisebb, akár nagyobb összegű hitelre lenne szükséged.