A költségvetésben tervezettnél is sokkal nagyobbra nőtt a Nyugdíjbiztosítási Alap 2023-as hiánya. A Bankmonitor összegyűjtötte, hogyan alakultak tavaly a járulékbevételek és a nyugdíjkiadások, és a számokból kiindulva kell-e számítani a jövőben a nyugdíjrendszer érdemi átalakítására.
A héten megjelent az államháztartás pénzügyeinek 2023-as alakulásáról szóló tájékoztató, melyből többek között az is kiolvasható, hogyan alakultak tavaly a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei és kiadásai. Cikkünkben bemutatjuk, sikerült-e tartani az eredeti terveket, mekkora hiánnyal zárta az évet a nyugdíjkassza, és mi következik a számokból.
5760 milliárd forint lett a nyugdíjkiadás 2023-ban
Tavaly a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásokban részesülők száma meghaladta a 2,4 millió főt. Közülük 2 millióan kaptak öregségi (korbetöltött) nyugdíjat, a többiek pedig más típusú ellátásokban, például megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban vagy árvaellátásban részesültek. Az átlagos öregségi nyugdíj 2023 októberben 210 ezer forint volt, de a 3,1%-os novemberi nyugdíjkorrekció következtében év végére 217 ezer forint fölé emelkedett.
A 2023-as költségvetési terv eredetileg 5546 milliárd forintot szánt a Nyugdíjbiztosítási Alap nyugellátási célú kiadásaira. Azonban a gazdasági folyamatok közbeszóltak: az infláció lényegesen magasabb lett a vártnál, ezért a nyugdíjak értékének megőrzéséhez az államnak a tervezettnél nagyobb összeget kellett nyugdíjakra költenie. A Pénzügyminisztérium friss közzétételéből megtudtuk, hogy a nyugdíjkiadások 2023-ban végül 5760 milliárd forintban teljesültek – ez a megelőző évhez képest 20,2%-os növekedést jelentett.
Hirdetés
Hirdetés
A nyugdíjkassza bevételei tavaly sem fedezték a kiadásokat
A Nyugdíjbiztosítási Alap fő bevételi forrásai a társadalombiztosítási járulék ide irányított része (54%) és a szociális hozzájárulási adó ide irányított része (71,6%). A társadalombiztosítási járulék tavaly 2399 milliárd forint bevételt jelentett a nyugdíjkasszának (16,4%-kal többet a megelőző évhez képest), míg szociális hozzájárulási adóból 1902 milliárd forint (az előző évhez képest 11,5%-kal több) folyt be. Ez a két bevételi forrás tehát együttesen 4301 milliárd forintot hozott tavaly, azonban ez közel sem fedezte a nyugdíjkiadásokat, így a központi költségvetésből további célzott támogatásokat is el kellett különíteni a nyugdíjak finanszírozására.
Látható, hogy a járulék- és szochó-bevételek még egy „békés” hónapban sem voltak elegendők a nyugdíjkiadások finanszírozására. Sőt, hatványozottan igaz volt ez februárban, amikor a 13. havi nyugdíj révén dupla kifizetést kaptak a jogosultak, valamint novemberben, amikor az alulbecsült infláció miatti évközi nyugdíjemelést egész évre visszamenőleg egy összegben kellett folyósítani.
A kormány természetesen számolt a várható hiánnyal, és ennek fedezése céljából a költségvetési terv 1072 milliárd forint központi támogatást irányított a Nyugdíjbiztosítási Alapba. A tényleges deficit azonban még ennél is nagyobb lett: a nyugdíjkassza járulék- és szochó-bevételei, illetve a kiadásai között végül 1459 milliárd forintos különbözet keletkezett. A megnövekedett hiányt részben a már említett novemberi kiadásnövekedés, részben a bevételek túlzottan optimista tervezése okozta.
Meddig mehet ez így tovább?
A legtöbb gazdasági szereplő (háztartás vagy vállalkozás) nem engedhetné meg magának azt, hogy a kiadásai tartósan és jelentősen meghaladják a bevételeit. Az állam azonban más helyzetben van: a fenti számokból látszik, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap tetemes hiánya mellett is zavartalanul tud működni a költségvetés. Mindaddig nem feltétlenül szükséges hozzányúlni a nyugdíjrendszer paramétereihez (pl. járulékkulcshoz, nyugdíjszámítási metódushoz, nyugdíjkorhatárhoz), amíg fennáll a kormányzati akarat és képesség a nyugdíjkassza deficitjének központi finanszírozására.
Érdekesség, hogy az utóbbi hónapokban – az Európai Uniónak benyújtott magyar Helyreállítási Tervből kiindulva – megkezdődött egy szakmai diskurzus a méltányossági és fenntarthatósági szempontokat előtérbe helyező potenciális nyugdíjreformról. A kormány kommunikációja azonban azt hangsúlyozza, hogy a magyar nyugdíjrendszernek még legalább 10 évig nem lesznek fenntarthatósági problémái. Ebből pedig arra következtethetünk, hogy a társadalom folytatódó elöregedése ellenére egyelőre sem a bevételi, sem a kiadási oldalon nem számíthatunk jelentős változásokra.
