Gyakran hallani olyan vélekedést, hogy a mai aktívaknak, pláne a fiataloknak már „nem lesz nyugdíjuk”. De vajon jogos ez az aggodalom, vagy ettől azért nem kell tartani? Most bemutatjuk, mit várhatnak a mai 30-40 évesek az állami nyugdíj intézményétől.
Zuhannak a születésszámok, miközben a várható élettartam egyre növekszik. Ezeknek a természetes következménye, hogy a társadalmunk „korösszetétele” jelentősen átalakul, fokozatosan elöregedünk. A felosztó-kirovó – vagy más néven folyó finanszírozású – nyugdíjrendszer szolgáltatási színvonala ilyen körülmények között jó eséllyel nem lesz fenntartható.
Miért öregszik el a magyar társadalom?
Sokszor olvashatjuk mostanában, hogy a magyar születésszámok történelmi mélypontra estek: 2023-ban már alig 85 200 gyermek született. Ez a valaha volt legalacsonyabb érték, és nagyságrendileg a fele az 1970-es évek közepén mért szinteknek. A Központi Statisztikai Hivatal által közölt előrejelzésekből pedig az is látványosan kirajzolódik, hogy a következő évtizedekben még tovább csökkenhet a 15 évnél fiatalabb gyermekek száma.
Mindeközben az aktív korúak (15-64 évesek) száma is erősen fogyatkozik majd. Ma még jócskán meghaladja a számuk a 6 millió főt, de rövidesen 6 millió alá csökkenhet, néhány évtized múlva pedig az 5 milliós szintet is alulmúlhatja.
Ugyanakkor a 65 év felettiek száma nőni fog! Jelenleg pontosan 2 millió nyugdíjas korú ember él az országban, de ez a két évtized múlva várható csúcsán a 2,3 millió főt is megközelítheti.
Hirdetés
Hirdetés
Egyre kevesebb aktív jut majd egy időskorúra
A fenti számokból kiindulva arra is előrejelzést készíthetünk, hogy változatlan (65 éves) nyugdíjkorhatár mellett hány aktív korú jut majd egy nyugdíjas korú lakosra.
- 2025-ben: 3,1
- 2035-ben: 2,9
- 2045-ben: 2,4
- 2055-ben: 2,2
- 2065-ben: 2,2.
Ezeknél a számoknál még alacsonyabb lesz a ténylegesen munkát végző aktívak és a nyugdíjasok aránya, hiszen az aktív korúnak nevezett 15-64 éves korosztály tagjai közül sokan még csak tanulnak, átmenetileg otthon tartózkodnak a gyermekükkel, vagy éppen munkanélküliek.
Lesz nyugdíj – csak nem lehet majd megélni belőle
Felmerül a kérdés, hogy mit lehet tenni ennek a drasztikus elöregedésnek a kiegyensúlyozása érdekében. Vajon emelni kell majd a nyugdíjkorhatárt? Vagy tovább csökkenhet a nyugdíjak értéke? Esetleg az adó- és járulékkulcsok növelése árán biztosítják majd a nyugdíjak kifizethetőségét? Bármelyik utat is járjuk, mindenképpen fájdalmas intézkedésekre kell számítani.
Az viszont egyértelmű túlzás, hogy nem lesz „nyugdíjunk”: hiszen láthattuk, hogy még a 21. század második felében is több millió adófizető lesz az országban. Az ő befizetéseikből minden jogosultnak lesz államilag folyósított időskori jövedelme. Azonban a rendszer jó eséllyel nem lesz képes tisztes megélhetést biztosítani széles rétegek számára.
Mennyivel lesz több nyugdíjuk azoknak, akit tőkét halmoznak fel?
Ha csak a folyó finanszírozású nyugdíjra hagyatkozunk, akkor a mai fiatalok nyugdíjkilátásai rendkívül aggasztóak: várhatóan 68-70 éves nyugdíjkorhatárra és meglehetősen alacsony juttatásra kell számítaniuk. Mégis van mód arra, hogy valaki érdemben javítson a saját időskori anyagi helyzetén, de ehhez az állami nyugdíjon felül további jövedelemforrásokra van szükség.
A Bankmonitor számításai szerint egy nyugdíj-előtakarékossági program segítségével reálisan akár 40-60%-os nyugdíjnövekedés is elérhető, amennyiben az adott személy a pályája elején rálép az öngondoskodás útjára. A halogatás azonban jelentős kockázattal jár: aki csak 50-55 éves korban kezdi a nyugdíjcélú megtakarítást, ő 10-15% nyugdíjkiegészítésre számíthat.
Éppen ezért nem szabad sokáig várni, hanem egy jól átgondolt stratégia mentén érdemes mielőbb elindítani a nyugdíj-előtakarékosságot. Az érdeklődők számos államilag támogatott megtakarítási programot is elérhetnek (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla), melyek révén az éves befizetések 20%-ának megfelelő adóvisszatérítésre is szert tehetnek.