Amikor kiadom a lakásomat, pénzt kérek a bérlőtől a használatért – a kamat is pont ilyen: odaadom a pénzem a banknak, aki használja azt, így fizet érte
Amikor kiadom a lakásomat, pénzt kérek a bérlőtől a használatért – a kamat is pont ilyen: odaadom a pénzem a banknak, aki használja azt, így fizet érte nekem ’bérleti díjat’, ez a kamat. A kamatokat a bankok nem egységes módon fejezik ki (és jellemzően 360 napra határozzák meg), így az összehasonlíthatóság érdekében megszületett az EBKM.
Az elérhető kamatszint rendkívül sok tényezőtől függhet, csupán a legfontosabbak:
- futamidő: mennyi időre kötöm le a pénzt, azaz mennyi időre bocsátom a bank rendelkezésére
- hajlandó vagyok-e új pénzt biztosítani a bank számára, azaz nem a banknál már meglévő pénzemet szeretném-e lekötni (lásd: új forrás)
- vállalom-e, hogy a munkabérem minden hónapban ehhez a bankhoz érkezik (lásd: jövedelem érkeztetés)
- igénybe veszek-e egyéb terméket is a banktól, pl befektetek-e az általa kínált befektetési alapba (lásd: másik banki termék vásárlása)
- igazán aktív ügyfél vagyok-e a bank számára,pl. adtam-e rendszeres átutalási, vagy beszedési megbízást (lásd: aktív bankkapcsolat)
Fenti tényezőktől a kamatszintet jelentős mértékben befolyásolhatja az infláció is. 5%-os pénzromlási ütem mellett nem nehéz belátni, hogy egyetlen bank sem tudna 2%-on bankbetétet gyűjteni. Az infláció és a bankbetéti kamatok közötti összefüggés mélyebb rétegei meglehetősen összetettek, így teljes körű tárgyalásukra nem is teszünk kísérletet ezen a helyen. Ezzel kapcsolatban érdemes elolvasni a pénzromlás mértékét kiszűrő mutatóval, a reálkamattal kapcsolatos írásunkat.
Kalkulátorunk megmutatja, hogy a piacon melyik bankbetét milyen kamatot nyújt :
1