A kép elkeserítő a nyugdíjakról, pedig majdnem dobogósok vagyunk!

  • 2018.02.09.
  • szerző: bankmonitor.hu

Valóban alacsonyabbak a magyar nyugdíjak az Európai Unióshoz képest? Az attól függ, hogy mihez viszonyítunk! A vásárlóértéke valóban kevesebb, mint egy német nyugdíjnak, de ha a legutolsó fizetéshez képest nézzük az induló nyugdíjat, akkor Európa élmezőnyében tartozunk. De mit jelent ez forintra váltva? 100 nyugdíjasból hányan keresnek igazán sokat?

 Akciónk még egy ok ahhoz, hogy már most kezdj el gyűjteni a nyugdíjas évekre!

Munkabér kontra nyugdíj

Azzal mindenki tisztában van, hogy amennyiben nyugdíjba megy, kevesebbet fog nyugdíjként kapni, mint amennyit eddig keresett. A legutolsó keresethez képest 67%-a az első nyugdíj Magyarországon általában. Még ezzel is kiemelkedünk a huszonnyolc Európai Uniós ország 58%-os átlagából (a negyedik legmagasabb a magyar). A legnagyobb különbség Írországban és Horvátországban található, ahol az első nyugdíj az utolsó fizetés 40%-át sem éri el.

Ráadásul a magyar nyugdíjrendszer úgy működik, hogy a jelenlegi aktív dolgozók befizetése nem egyéni számlára kerülnek, hanem a mostani nyugdíjasok havi juttatását finanszírozzák belőle. Ez a fajta rendszer különösen érzékeny az aktív dolgozók és a nyugdíjasok arányára. Sajnos a jelenlegi tendenciák alapján ez az arány várhatóan nem javul, hanem inkább romlik (például az alacsony születésszám és az elvándorlás miatt).

Azt se felejtsük el, hogy az első nyugdíjakat a bejelentett fizetéshez viszonyítják. Azaz amennyiben valakinek a fő bevételi forrása nem a bejelentett alkalmazotti fizetése, az utolsó jövedelméhez képest az első nyugdíja még kevesebb lesz.

Nyugdíjak Magyarországon

Mi számít jó nyugdíjnak? 2-300 ezer forint már elég lehet? Vagy ennél több kell? Nézzük meg mi a helyzet ma Magyarországon: 100 nyugdíjasból mindössze 7-nek magasabb a nyugdíja, mint 200 ezer forint. Ha meg is elégszik valaki 150 ezer forinttal, akkor sem biztos, hogy örül annak a ténynek, hogy a jelenlegi nyugdíjasok mindössze 22%-a rendelkezik ennél nagyobb nyugdíjjal.

Az infógrafikából kiderül, hogy a nyugdíjasok 78%-ának 150 ezer forint alatti a nyugdíja. 100-ból 3 nyugdíjasnak pedig még az 50 ezer forintot sem éri el a havi nyugellátása. Az még akkor is nagyon kevés, ha nyugdíjasként a bevételek mellett a kiadások is csökkennek.

Megoldások

Amennyiben valaki nagyobb összegből szeretne gazdálkodni nyugdíjasként havonta, annak több lehetősége is van:

  • az állami nyugdíjat növelni,
  • az állami nyugdíjtól független megtakarítást gyűjteni.

Bármennyire is hihetetlen, az állami nyugdíjat is fel lehet tornászni. Ehhez például magasabb bejelentett jövedelem és hosszabb szolgálati idő kell. De megmarad a bizonytalanság: egy alapból bizonytalan összeget lehet ezekkel az eszközökkel megnövelni. Ahhoz, hogy az állami nyugdíjrendszer stabil lábakon álljon, ahhoz elengedhetetlen lenne a születésszámot megnövelni és a nyugdíjkorhatárt emelni. Ez viszont csak úgy működik, ha mindenki több gyermeket vállal, és nem csak egy-két ember. Így ugorhatunk az állami rendszertől független megtakarításra.

Jelenleg Magyarországon három, dedikáltan nyugdíjcélú-megtakarítás létezik, amelyet az állam 20 százalékos adójóváírással támogat:

  • önkéntes nyugdíjpénztár,
  • nyugdíj-előtakarékossági számla (röviden: NYESZ), és
  • nyugdíjbiztosítás.

Mindhárom megoldás másként működik. A velük elérhető hozam és állami támogatás maximuma is különböző mértékű. De abból a szempontból egységesek, hogy a velük elérhető nyugdíj-kiegészítés nem függ a többség döntésétől. Ráadásul mindháromra igaz tud lenni, hogy minél korábban kezd el valaki félretenni nyugdíj célra, annál kisebb havi megtakarítás is elegendő lehet egy nagyobb összeg összegyűjtéséhez.

Kíváncsi vagy, hogy mekkora összeget tudnál összegyűjteni nyugdíjig? Használd kalkulátorunkat, és kiderül!

Nyugdíj-megtakarítás kalkulátor

Melyik évben születtél?


Havi fizetéshez képest mekkora vésztartalékkal rendelkezel?


Van SZJA befizetési kötelezettséged?

Mennyit tudsz félretenni havonta?

Ft

Képes leszel évig megtakarítani?


Elfogadod, hogy évig nem nyúlsz a nyugdíj-megtakarításodhoz?

Mekkora hozamot vársz el éves szinten a nyugdíj-megtakarításodtól minimum?

Várható megtakarítás ebből állami támogatás

Válaszaid alapján érdemes nyugdíj-megtakarításban gondolkoznod! Beszéld át szakértő kollégánkkal a megvalósítási lehetőségeket: költségek és várható hozamok valós összehasonlítása személyesen Neked!

Várható megtakarítás ebből állami támogatás

Válaszaid alapján a nyugdíj-megtakarításban még bizonytalan vagy! De semmi gond! Szakértő kollégánk személyesen segít Neked, hogy felelősen – az összes fontos ismeret birtokában - tudj dönteni a nyugdíjkérdésben!

Várható megtakarítás ebből állami támogatás

Válaszaid alapján a nyugdíj-megtakarításban még bizonytalan vagy! De semmi gond! Szakértő kollégánk személyesen segít Neked, hogy felelősen – az összes fontos ismeret birtokában - tudj dönteni a nyugdíjkérdésben!

Havi -ból
-od lehet.

Köszönjük, hogy leadtad érdeklődésed!

A Bankmonitor.hu munkatársa rövidesen felveszi Veled a kapcsolatot, a minél egyszerűbb ügyintézés érdekében!
Amennyiben további kérdésed, észrevételed merülne fel, lépj velünk kapcsolatba a bankmonitor@bankmonitor.hu e-mail címen keresztül!

Szeretnéd tudni, hogy honnan és miből lesz nyugdíjad? A Bankmonitor.hu Nyugdíjkalkulátora megmutatja másodpercek alatt, hogy mire lesz elég a megtakarításod. Ráadásul kollégáink mindhárom nyugdíjcélú megtakarítás előnyeit, hátrányait ismerik. Kérdezz minket, és segítünk kiválasztani a számodra legmegfelelőbb nyugdíjcélú megtakarítást és a szerződéskötést is megkönnyítjük számodra!

19 Hozzászólás

  • Palotai Mátyásné 2018-02-09 13:04:23 - Válasz

    Gondolatok a nyugdíjról:
    73 és 74 évesek vagyunk. Férjem bejelentett. 45 éves szolgálat után, felsőfokú végzettségű dolgozóként ment nyugdíjba. A nyugdíja nem éri el az átlagot. Én 28 év munkaviszony után, szintén felsőfokú diplomásan, rokkantnyugdíjas lettem, majd 10 évet félállásban, a szakmámban dolgoztam. 2 diplomás embert neveltünk. Az én nyugdíjam 73000,- Ft.
    Igazságtalannak érzem a százalékos emelést. Az aktív életben az értékesebb?? munka bére volt magasabb, érthető a különbség. A nyugdíjas időszakban, már nem alkotó emberként, miért kap különböző összeget nyugdíjas és nyugdíjas? Egyre nyílik NYUGDÍJOLLÓ!!!
    Üdvözlettel: Palotai Mátyásné.

  • Volár Ferenc 2018-02-09 13:39:23 - Válasz

    Néha elkeserít,hogy hogyan tudnak variálni külőmböző ide oda teszem a pénzt meg ezt meg ezt kel eltartani a nyugdíj befizetésekből vajon az adó forintok a mik néha az államkasszába megy azokat miért nem csapolják meg olyan kiegészítő célra amely segítené a nyugdíj kassza bővítését. Elég sokat fizet be különböző adók formájába az aktív dolgozó és a nyugdíjas se vége se hossza ezekből sok olyan célra megy mely kótya-vetye módján szórják szét és nem beszélve a nem termelő ágazatok meg egyre szélesebb körét is el kell tartani kirívó fizetésekkel.Nem szólva arról akik magas fizetéssel ugyan olyan adó körben adózik mint az aktív fizikai munkás és nincs termelési értéke mely mérhető lenne.

  • Kiss istván 2018-02-10 06:41:49 - Válasz

    Nagy kérdés számomra,miszerint: mindazon honfitársaim akik a minimál bérből éltek évtizedekig most miért nem tudnak magukkal mit kezdeni ? Zsebbe kapott fizetés után mit szeretnénk ?

  • Szabó Mariann 2018-02-10 08:21:15 - Válasz

    Hiába erőltetik a megtakarítási formákat,ha annyira alacsonyak a bérek ,hogy még aktív korban is alig lehet megélni belőle!
    Az is igaz,hogy nyugdíjba vonuláskor már kialakul az a bizonyos nyugdíj külünbözet a bérkülönbségek miatt, ezért úgy lenne igazságos,hogy mindenkinek ugyanakkora összeggel emelnék évente.
    Ki lehet számolni,hogy mennyit szánnak az összes nyugdíjak emelésére,azt csak el kellene osztani a létszámukkal kialakulna egy igazságosabb biztonságosabb nyugdíj rendszer.
    Nem csúszna le évről évre egyre lejjebb valaki a megélhetési küszöb alá.
    Ráadásul az alacsonyabb jövedelmekkel járó munkahelyeken lévő dolgozókra is szükség van,mert nélkülük sem működik a gazdaság. Lassan oda jutunk,csak nem akarja ezt senki sem észre venni.

  • Farkas Miklós 2018-02-11 13:09:19 - Válasz

    Miért nem lehetne korlátozni az irreálisan magas nyugdíjakat és miért nem lehet a minimál nyugdíjat a megélhetési szintre emelni? 42 éves megszakítás nélküli munkaviszony után 58 ezer nyugdíj úgy,hogy már kétszer emeltek méltányosságit, a harmadikat pedig elutasították. Százalékosan erre adnak pár száz Forint emelést mások majdnem annyi emelést kapnak mint sokaknak az egész nyugdíja. Hogy is van ez? A döntéshozók szerint ez így korrekt?

  • tarto 2018-02-12 18:05:44 - Válasz

    A nagyobb jövedelmű, a legtöbb esetben valóban értékesebb teljesítményt felmutató, a járulékokat becsületesen fizető dolgozók nyugdíja magasabb ugyan, de ez sem magas. (A kiemelkedően magas nyugdíj mögött jobbára huncutság van, mint a rendőrök és kitömött vezetők esetében.) Az egyenlősdi, az alacsony nyugdíjak emelése, a magasabb nyugdíjak csökkentése nem ösztönözné a hosszabb szolgálati időre és a magasabb teljesítményre, és főleg a járulékfizetésre a nyugdíj előtt állókat, inkább alig várnák, hogy nyugdíjasok lehessenek, és a közös tálból vígan cseresznyézhessenek.

  • szabó L. 2018-02-12 18:29:13 - Válasz

    Igazságtalan százalékos nyugdijemelés.Sajnos azok akik az ötvenes hatvanas hetvenes években
    fillérekért dolgoztak most ennek isszák a levét.Ha valaki nem volt párt-tag-politikus-állami funkcionárus akkor most kevés anyugdíjuk.Mikor én nyugdijas lettem 4oooo forint volt a minimálbér.Ma jóval 1ooooo ezer fölött van.Ezt helyesnek is gondolom.Csak azt nem értem ,hogy valamilyen módon miért nem korrigálják azok nyugdíját akik kb.1o-éve mentek nygdijba.Nagyon sokan vagyunk akik végig dolgozták az egész életüket és becsapva érezzük magunkat.Ha azt akartuk hogy legyen munkánk el kellett fogadni a vállalkozók feltételét miszerint csak minimálbérre jelent be.Ezek vállalkozók jól meggazdagodtak MI pedig itt vagyunk ahogy vagyunk,Nem tudom kik ülnek a nyugdijasok érdekképviseletében különböző irodákban.De az a véleményem hogy a kisnyugdíjaskok érdekében nem sokat tesznek. SZL.

  • Palotai Mátyásné 2018-02-12 21:55:19 - Válasz

    Kedves Zsuzsa!
    Köszönöm, hogy hasonlóan gondolkodó emberek is élnek ebben az országban. Soha nem dolgoztam “zsebbe fizetős munkahelyen”.
    Én nem tartom politikai kérdésnek, nem tudom milyen törvény szabályozza a nyugdíjemelés mértékét?
    Másik gondolatom: Amennyiben önhibáján kívül valaki rokkantnyugdíjas lesz, de félállásban még tud dolgozni, két évenként kapjon Ő is 1 évi munkaviszonyt. Természetesen a munkabér költségeit Ő is fizesse.
    Az Unokáim nevelésében 10 éves korukig részt-vettem, a kislányom nyugodtan dolgozhatott, és építhette a karrierjét. Megjegyzem, ÉLETEM LEGSZEBB időszaka volt!!
    A nők 40 éves szolgálat utáni nyugdíjba-vonulása hasznos ötlet!! Ily módon a jövő nemzedék és a társadalom javát szolgálja.

  • gyöngyi 2018-02-13 14:25:36 - Válasz

    Mi régi nyugdíjasok akkor maradunk le az aktívak keresetétől, sőt a mostan nyugdíjba vonulók járandóságától , amikor az aktívak kiugróan magas emelést kapnak. Egyáltalán nem rosszallo, sőt, csak olyankor annak a rétegnek a nyugdíjasainak is kellene valami felzárkóztatásféle emelést juttatni.
    Döbbenet a lemaradásunk a most nyugdíjba vonulók járandóságától.
    pl. 77.életév 48 év munkaviszony, egyetemi végzettségű tanár, alig 140 ezer fölött a nyugdíja.

  • Kovács Árpád 2018-02-13 14:48:45 - Válasz

    A kirovó, kiosztó rendszer alapja a befizetett nyugdíjjárulék, tehát emelésnél a százalékos emelés az igazságos, bár az olló nagy mértékű nyitását el kell kerülni. A munkák különbsége meg kell hogy látszódjon a nyugdíjakban is. A levonások is munkabér arányosak voltak.

  • pmp 2018-02-13 18:29:06 - Válasz

    Igényesebb témafelvető cikket várhatnánk a BANKMONITORTÓL! Jó látni a fenti kultúrált hozzászólásokat. A cikknél árnyaltabb a valóság. Az állami alkalmazottak kerülnek a legnehezebb helyzetbe (nem beszélve a rokkantnyugdíjasokról), hiszen teljesítményüktől függetlenül “fix” fizetést kapnak. A vállalkozói réteg többsége a bérterhek miatt miatt minimál bért fizet magának, így a nyugdíja is alacsony. Ugyanakkor az ügyvédek, magánrendelőt működtető orvosok (plusz a hálapénzesek), a szolgáltatók stb. jelentős része számla és igy adózás nélkül jelentős vagyonokat halmoz fel nyugdíjas korára. A kormány próbálja ezen folyamatokat visszaszorítani, remélhetőleg a folyamat nem áll meg. Ha lesz adóbevétel, lesz miből emelni a nyugdíjakat (reméljük javul a közpénzekkel a gazdálkodás is). Az a érthetetlen, hogy ha a bérek 30-90%-kal emelkedtek az elmúlt pár évben, akkor a nyugdíjak miért csak kb. 3%-kal? Nem beszélve téma más oldalairól:a multik nem a béreket emelik, nem adónak, hanem hazájukba mentik a profitot (így van miből magas bért és magas nyudíjat fizeti otthon, stb….Kedves Bankmonitor cikk szerzője. Tudom, hogy munka lenne vele, de legközelebb ha cikket ír, járjon utánna a témának és tisztességes, igényes munkát végezzen, ha javasolhatom!

    • bankmonitor.hu 2018-02-14 08:59:38 - Válasz

      Kedves Pesti Miklós! Felesleges egy cikkbe többet beleképzelni, mint ami és vélt sérelmek miatt támadni. Ha gondosan elolvassa a cikket, akkor láthatja, hogy az a célja, hogy érdekfeszítő nemzetközi és magyar statisztikákat bemutasson és a várható kihívásokra megoldási javaslatokat adjon. A hozzászólásában megemlített témák kifejtésére több könyvet lehetne szentelni, a cikk pedig nem erre vállalkozott. Gondolhatja, hogy ha írok egy könyvet a medvéről, akkor nem fogom az egész állatvilágot bemutatni.

      De hadd reflektáljunk a megjegyzéseire. Mint a statisztikák gyakorta a nagy átlagot mutatják be, így nem nagy dolog azt írni, hogy a valóság ennél árnyaltabb, mert mindig az lesz. A legnehezebb helyzetbe például nem az állami alkalmazottak kerülnek, mert legalább van szolgálati idejük és fizetésük, hanem azok, akik önhibájukon kívül nem tudnak tartósan a munkaerőpiacon maradni, és több százezer emberről beszélünk. Náluk az is kérdéses, hogy egyáltalán a minimális szolgálati időt el tudják-e érni (szereznek-e nyugdíjjogosultságot). A vállalkozói réteg egy része szándékoltan az adóoptimalizáció miatt van bejelentve minimálbérre, és nem azért, mert a közterheket nem tudná megfizetni (a többség miért is tudja ezt megtenni?). Nyugodtan megtehetnék, hogy ha kézbe többet kapnak, akkor azt ők is félretehetnék a nyugdíjra, de a tapasztalat nem ez. Arról nem is beszélve, hogy a szürke és fekete gazdaság támogatása miatt a közteherviselésből nem veszik ki a részüket. A többi kiragadott esetnél hasonlóan az a gond, amit mi a cikkben is felsoroltunk, hogy a magán megtakarítások a nyugdíjra nem nagyon képződnek.

      A legnagyobb probléma a hozzászólásban az, amikor azt írja, hogy érthetetlen Ön számára, miért emelik a nyugdíjakat csak az inflációnak megfelelően, ha a bérek 30-90%-kal emelkedtek. Ez a mondat azt mutatja, hogy nem értette meg a felosztó-kirovó rendszer lényegét. Még egyszer hangsúlyoznánk, jelenleg az aktívak befizetéseiből lehet kifizetni a nyugdíjakat (ami tény). Néhány éve a nyugdíjbiztosítási alap kiadási főösszege 3000 milliárd forint volt körül volt. Ha mindenkinek 30%-os emelést kellett volna adni időközben, akkor körülbelül 1000 milliárddal nőtt volna a kiadás. Ön szerint honnan szerezhetünk most 1000 milliárd forintot? A teljes magánnyugdíjpénztári visszalépések jelentettek 3000 milliárd forintot. Egyszerűen a rendszer nem engedi, hogy az Ön által mondott magas nyugdíjemelés valósuljon meg. Csak megemlítenénk, hogy vannak olyan országok, ahol a nyugdíjrendszer automatikusan egyensúlyba kerül mindig, ami egyet jelent rossz demográfiai viszonyok mellett, hogy csökken a nyugdíj. Ha adhatunk mi is egy tanácsot, akkor ezek alapján ítélje meg, hogy kinek és mekkora szaktudása van a területen.

  • Palotai Mátyásné 2018-02-13 21:46:38 - Válasz

    Én ,ha akartam volna sem tudtam volna előtakarékoskodni. A mi aktív időnkben ez nem létezett. A ’90-venes évek elején nagyon alacsonyak voltak a munkabérek. Nem lehet a mai,kötelezően előírt bérszintekkel összehasonlítani. Természetesen nem tartom magasnak a kötelező minimum béreket. Nem értem, ha önhibáján kívül munkahelyet kell váltania valakinek, miért nem honorálják az addigi, kiváló tudását, munkáját kötelezően magasabb fizetéssel. 20 évet dolgozó, azonos bért kap, mint a kezdő és gyakorlatlan. EZ méltánytalan, ezt is törvényben biztosítanám.
    Sajnos még élünk, sőt még mi segítünk az esetleg nehéz helyzetbe került utódainknak is.
    A jóléti államokban fel-fel bukkanó nyugdíj-pénztári visszaélések, megingatják a bizalmunkat. A hetvenesek már sok furcsaságot átéltek.

  • Brinszky Zoltán 2018-02-14 10:11:08 - Válasz

    Ugye tudják,hogy amit leírtak a nyugdíj megállapításról az nem igaz?A nyugdíjat nem az utolsó fizetésből számolják!Csalódtam magukban,hogy hazugságot írnak!

    • bankmonitor.hu 2018-02-14 10:21:35 - Válasz

      Egy szót sem írtunk arról, hogy a nyugdíjat úgy állapítanák meg, hogy megnézik az utolsó keresetet. Ha jobban elolvassa a cikket, akkor abból kiderül, hogy az OECD statisztikáját magyaráztuk meg. Általában itt úgy szokták megadni az adatokat, hogy a kezdőnyugdíj hogyan viszonyul az utolsó keresethez (ez statisztika, nem a nyugdíj számítási módja). Sőt a cikkben is van egy ilyen mondat: “Azt se felejtsük el, hogy az első nyugdíjakat a bejelentett fizetéshez viszonyítják”. Vagyis semmilyen hazugságot nem írtunk le. Javasolnánk, hogy először olvassa el a cikket tüzetesen és arról alkosson véleményt, ami le is van írva és ne arról, ami nincs benne.

  • Palotai Mátyásné 2018-02-14 21:40:20 - Válasz

    Én az első hozzászólásomban a százalékos emelés miatt kialakuló, egyre nagyobb különbséget, igazságtalannak írtam. Ez volt a leglényegesebb kérdés a megjegyzéseimben. Az alapvető szükségletei minden nyugdíjasnak azonosak.

  • Juhász István 2018-02-15 05:48:32 - Válasz

    Tisztelt hozzászólók!
    Szerintem akinek magas a nyugdíjja, ehhez a témához nem fog hozzászolni. Csak bazsalyog magában és éli a kis életét jólétben. Ugyan lehet, hogy éppen ő is benne van a törvényhozásban. Aki tisztességesen aktív ideje alatt összelopta a vagyonát, míg a tanulatlan kétkezü szakmunkás termelte a javakat. Amíg nem akar tenni senki semmit, addig az egész csak csaholás. Akinek nem inge az ne vegye magára.

  • Palotai Mátyásné 2018-02-15 12:03:28 - Válasz

    A felvetett anomáliák nem erre a fórumra tartoznak. Sajnálom ,hogy itt írtam róluk. Kérem tájékoztasson valaki, milyen, politikától mentes oldalon írjak a sokakat érintő problémákról.

  • Közgazdász doktor 2018-02-16 04:45:02 - Válasz

    Tisztelt Hozzászólók!

    A cikkben foglaltak teljesen korrektek és csak néhány ponton érintik azokat a felvetéseket, amelyeket a Hozzászólók írtak!

    Vegyük sorra azokat a kifogásokat, amelyek a jelenlegi nyugdíjrendszer ellen hoztak fel a Hozzászólók és próbáljuk helyre tenni azokat:

    A nyugdíjak százalékos emelése : helyes megoldás, mert mindenki a munkabére alapján kiszámított nyugdíját kapja. A munkabérekben elvileg a munka értékét honorálják, az emelésben ennek ki kell fejeződnie. Differenciáltan, a megállapított nyugdíjak összegének alapul vételével emelkedjenek a nyugdíjak.

    A nyugdíjemelés meghatározása: jelenleg csak részben helyes megoldás, mert az inflációval növelik a nyugdíjakat, a munkabérek emelkedését nem veszik figyelembe. Ezért reálnyugdíjról nem beszélhetünk, a nyugdíjak mindenkor legfeljebb a megállapításkori értéküket érik.

    Minimálbéren foglalkoztatottak nyugdíja: óriási probléma. Ezáltal ösztönözték a munkadókat, hogy akit csak lehet papíron ezen a béren foglalkoztassanak és a munkavállaló zsebbe vagy kapott vagy nem kapott pénzt. Mégis egy fokkal jobb helyzet lett, mint a bevezetése előtt volt.
    A minimálbér bevezetése előtt ugyanis még kiszolgáltatottabbak voltak a munkavállalók, hiszen akkor nagy részüket feketén vagy szürkén ( gondolom tudja mindenki, mi a különbség a kettő között) foglalkoztatták.
    Ennek a tömegnek gyakorlatilag minimális nyugdíja lesz vagy nem is lesz nyugdíja. Ha tudott is valamennyit megtakarítani, akkor is csak alacsony életszínvonalon tud élni és dolgoznia kell, amíg csak bír (ha egyáltalán talál munkát). Ha nincs megtakarítása, akkor az előző mondatban foglaltak fokozottabban érvényesek ezekre az emberekre.
    Megoldás elvileg létezhet (ezt most nem fejteném ki), persze kérdés, hogy mennyire lehetne igazságos rendszert kitalálni. Gyakorlatilag pedig nincs megoldás, mert nincs rá elég pénz. Még akkor sem lenne elég pénz, ha mindenki rendesen adózna és az állam jobban tudna gazdálkodni a bevételeivel.

    Jóval korábban nyugdíjba mentek helyzete: szintén problémás, az előzőekben leírtak kevésbé ugyan, de rájuk is vonatkoznak.

    Nagyon sokrétű és összetett a nyugdíjazással kapcsolatos kérdések sora, nem szabad egyoldalúan véleményt nyilvánítani, mert az sehova sem vezet!

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Szakértői cikkek

Mobilfizetés

A Bankmonitor

Velünk időt és pénzt spórolhatsz mert nem kell bemenned egyesével minden bankba. Kalkulátorainkkal összehasonlíthatod a lakossági és vállalati pénzügyi termékeket és a döntésben személyesen is segítünk.

A Bankmonitor Csapata

Blogajánló

  • alapblog

    Balkáni EU

    2025-ben a Nyugat-Balkán államai csatlakozhatnának az EU-hoz, a fő akadály, hogy több országban nem (teljesen) működik a jogállam, érdekcsoportok és bűnszövetkezetek foglya az állam, korlátozott...

  • Lakásfókusz

    Már az irodában is otthon érezhetjük magunkat

    A munkahelyünkre igencsak ritkán gondolunk úgy, mint egy nyugodt, otthonos helyre, ahová a kötelességeinken túl is szívesen járunk be. Ezen kíván változtatni a myhive nevű vadiúj irodamárka, amely az otthonos megvalósítást ötvözi a modern irodák sajátosságaival. A márka nemrég debütált Magyarországon, aminek köszönhetően öt irodaház is teljesen átalakul.