Hírdetés

A nyugdíj-kiegészítést a következő befektetések hozzák össze

szerző: |
Frissítve:
 

Nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár és nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ). Ma ezek a dedikáltan nyugdíjcélú megtakarítások, amiket az állam is támogat 20%-os adójóváírással. De melyiknél mibe kerül a befizetett pénz? Végső soron milyen befektetésbe teszik a megtakarításunkat? Ennek jártunk most utána.

Használd nyugdíj-megtakarítás kalkulátorunk, és megtudhatod, mennyivel egészítheted ki a nyugdíjad!

Jelenleg három nyugdíjcélú megtakarítás létezik Magyarországon. Mindhárom megtakarítás egyik legvonzóbb tulajdonsága a befizetések után igényelhető 20% adójóváírás, amit személyi jövedelemadóból lehet érvényesíteni. Költségeit tekintve sokszor összehasonlítottuk már a nyugdíjbiztosítást, az önkéntes nyugdíjpénztári szerződést és nyugdíj-előtakarékossági számlát. Sőt arra is rámutattunk, hogy a költségek mellett a hozamot sem szabad figyelmen kívül hagynunk. De mibe fektetnek az egyes nyugdíj-megtakarítások?

Tudni szeretnéd, mekkora összeget tudsz összegyűjteni nyugdíjig? Használd kalkulátorunkat és kiderül!

Kérd részletes
eredményeidet email-ben!
A lenti gomb megnyomásával elfogadom az adatvédelmi tájékoztatóban
Köszönjük, hogy leadtad érdeklődésed!
Hamarosan elküldjük neked a kalkulációd eredményeit
Ha addig is további kérdésed lenne, írj nekünk a bankmonitor@bankmonitor.hu címre.
Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
Ft
Bankmonitor
A pontosabb kalkuláció érdekében kérjük válaszolj a következő kérdésre:
0 Ft
ennyi pénzed lesz
mire nyugdíjba mésZ
A részletes eredményeidet
email-ben küldjük el
  • Megtudhatod számodra melyik a legmegfelelőbb: nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás vagy NYESZ.
  • Megtudhatod mennyi állami támogatást kaphatsz és tájékoztatunk a felmerülő költségekről.

Hírdetés

Hírdetés

Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

A három lehetőségből ez a legszabadabb: mi magunk határozzuk meg, milyen befektetésből mennyit vásárolunk. Ez kötelezettséget is ró ránk, mert az ide befizetett összeget nem fektetik be automatikusan, erről magunknak kell gondoskodnunk. Ám befektetések körét két oldalról is szűkítik:

  • egyrészt az adott szolgáltató palettája határozza meg, hogy miből választhatunk, illetve
  • törvényi szabályozás is megköti a kezünket.

Ha jól választunk szolgáltatók, akkor egy széles palettáról válogathatunk a következő törvényi megkötésekkel: csak az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban kibocsátott alábbi instrumentumokra adhatunk megbízást:

  • befektetési alap
  • tőzsdére bevezetett értékpapír
  • állampapír
  • és pénzügyi eszköz (például opció, határidő)

Felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet, ha ezek nem forintban lettek kibocsátva? Ilyen esetben természetesen a NYESZ számlán lévő forintot devizára kell váltani a megvásárláshoz, majd az ügylet végeztével (lejárat, vagy eladás után) vissza kell váltani forintra.

Ebből kitűnik, hogy akár extrém kockázatot is felvállalhatunk a nyugdíj-megtakarításainkkal, és akár devizában is lehet a megtakarított pénzünk. Ráadásul, ha egyik szolgáltatóval nem vagyunk elégedettek, akkor másik szolgáltatóhoz is átmozgathatjuk a NYESZ számlánkat. Inkább a befektetésben járatosabbak választják a NYESZt, vagy olyanok, akik szeretnének elmerülni a témában.

Nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosítások többsége egy unit-linked típusú (befektetési egységekhez kötött) biztosítás.  Ezért (hasonlóan a NYESZ-hez) a biztosítótársaság által kínált befektetési alapok (itt eszközalapnak keresztelve) várják a biztosítottak befizetéseit. (Befektetési alapok működését korábbi cikkünkben ismertettük.)

Ha szétnézünk a piacon, nemcsak forint befizetésekkel lehet nyugdíjbiztosítást kötni, hanem létezik devizás változat is. Fontos azonban, hogy ezek semmilyen úton nem átjárhatóak egymás között. De még a forintos nyugdíjbiztosítást sem tudjuk egy másik forintos biztosítást kínáló biztosítótársasághoz átvinni.

Azt sem árt észben tartani, hogy a befizetéseinket automatikusan befektetik az általunk kiválasztott alapba, illetve alapokba, de foglalkozni ettől függetlenül a nyugdíjbiztosítás befektetéseivel is kell. Nagyjából annyit, mint ha normál befektetési alapokba helyeznénk a pénzünket. Fél-egy évente felül kell vizsgálni, hogy még minidig a legjobb alapokat választottuk ki a befizetések befektetéseihez, illetve adott esetben a meglévő befektetéseket is át kell rendezni.

Ha másért nem is, akkor különböző befektetések eltérő hozampotenciálja miatt. Ugyanis azért választunk magasabb kockázatú befektetést, hogy jobban hozzon a konyhára. Viszont, ha tényleg jól teljesít, akkor arányaiban több lesz belőle, és akkor, ha nem teszünk semmit, akkor a portfólión eltolódik a kockázatosabb irányba. Ezt megelőzendő érdemes bizonyos időközönként a meglévő befektetéseket újrasúlyozni. Ez sok nyugdíjbiztosításba fektető nem teszi meg. Tehát itt ugyan nem kell fekete öves befektetőnek lenni, de fontos bizonyos időközönként aktívan foglalkozni a befektetésekkel.

Önkéntes nyugdíjpénztár

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál elérhető befektetésekről többször is írtunk.  Egyik írásban eloszlattuk a tévhitet, hogy csak állampapírba fektet, a legutóbb pedig megmutattuk, hogy melyik portfóliót érdemes választani pénztártagként. Dióhéjban összefoglalva a lényeget: a nagyobb önkéntes nyugdíjpénztárnál általában 3 különböző kockázatú portfólióból lehet választani, amibe automatikusan befektetik a befizetéseket, majd tovább gondozzák a befektetéseket. Arra nincs ráhatásunk, hogy mibe fektessenek, de amennyiben nem tetszik az adott portfólió, akkor lecserélhetjük egy másikra, vagy akár egy másik pénztárhoz is átvihetjük a megtakarításainkat.

Hírdetés