Legutóbb 2008-ban, a nagy pénzügyi válság idején történt meg, hogy az amerikai jegybank, a FED rendkívüli (előre nem tervezett ülésen) kamatcsökkentésről döntött. Tegnap viszont 0,5%-kal mérsékelték az amerikai alapkamatot. És bizony ennek komoly hatása lehet a magyar hitelfelvevőkre és a forintra is. A Bankmonitor.hu gyors helyzetértékelése. Sándorfi Balázs írása
Paprikás évkezdet, februárban minden borult
Az érthetőség kedvéért egy kis visszatekintéssel kell kezdenünk. Február elején kiderült, hogy a januári infláció a várakozások ellenére hatalmasat ugrott és elérte a 4,7%-ot, Európában a legmagasabb értéket. Mindez egy rendkívül alacsony, 0% kürüli kamatszinttel párosult (eltekintve a kizárólag a lakosság számára elérhető kedvezőbb kamatozású állampapíroktól). Így hazánkban lett a legnagyobb mértékű az úgynevezett negatív reálkamat, ami az infláció és a rövid távon elérhető kamat különbsége.
Azonnali hatásként a forint újabb gyors gyengülésnek indult és elszáguldott a 340-es szintig az euróval szemben. Az MNB-nek lépnie kellett, melynek elsődleges formája nem az alapkamat megemelése, hanem a bankközi kamatok (BUBOR) feljebb tornázása volt. Érdemes megjegyezni, hogy amíg a 3 hónapos BUBOR 0,1-0,2% körül mozog, addig felesleges a 0,9%-os magyar alapkamatot megemelni. Az MNB – itt nem részletezett és meglehetősen bonyolult – lépéseinek eredményeként a 3 havi BUBOR 0,6% fölé emelkedett. Ez elegendő is volt ahhoz, hogy a forint gyengülése megálljon.
Hirdetés
Hirdetés
És akkor lépett egyet az amerikai jegybank
Tegnap – magyar idő szerint – délután az amerikai jegybank a koronavírussal kapcsolatos félelmek miatt váratlanul 0,5%-os kamatcsökkentésről döntött. A lépés erősségének megítéléséhez fontos tudni, hogy előre kijelölt ülésen kívül legutóbb a nagy pénzügyi válság idején, 2008-ban született döntés kamatcsökkentésről. (Pusztán zárójelben jegyezzük meg, hogy az amerikai piac elsődleges értékelése szerint a kamatcsökkentés nem tudja érdemben befolyásolni a vírus negatív gazdasági hatásait, így méreteset zakózott az amerikai tőzsde tegnap.)
Hogyan hat mindez egy „átlag magyarra”?
Az MNB korábbi közlése szerint március végén – a hazai gazdasági folyamatok kiértékelése alapján – dönt majd a szükséges lépésekről. Az elemzők biztosra vették, hogy az MNB-nek március végén további lépéseket kell tennie, csupán a mérték és a konkrét eszköz bizonytalan. Lefordítva magyarra: a bankközi kamatok vélhetően tovább emelkednek, csak a mértéke bizonytalan.
Az amerikai kamatcsökkentés azonban felülírhatja mindezt! Különösen úgy, hogy az elmúlt hetekben jelentette be az európai jegybank (EKB) is, hogy felül fogja vizsgálni a monetáris politikáját, mert ma az már nem feltétlenül hatékony.
A nemzetközi piacokon kialakuló alacsonyabb kamatszintek egyenes következménye, hogy a forintkamatok (további változtatás nélkül is) relatív magasabb szintre kerülnek/kerültek. Mindez pedig egy csapásra csökkentheti a forintra nehezedő nyomást és a kamatemelési kényszert. Nem véletlen, hogy a forint már erősödött is (jelenleg 335,6 forintba kerül egy euró).
Vélelmezhetően az összes Nobel-díjas közgazdász együttes munkával sem tudja meghatározni, hogy pontosan milyen mértékű további BUBOR emeléstől mentette meg az amerikai jegybank a magyar lakosságot, de durva becslésként 0,3% körüli mértéket nyugodtan feltételezhetünk.
Miért fontos a BUBOR?
A bankok ehhez képest határozzák meg a változó kamatozású lakossági és vállalati hitelek kamatait. Ma a lakáshitelek 55 százaléka BUBOR-hoz kötött. Korábbi számításaink szerint az év elején bekövetkezett BUBOR emelkedés egy 8 millió Ft tartozással bíró és 15 éves hátralévő futamidejű hitel esetén 1 500 Ft-os havi törlesztőrészlet emelkedést okoz (a következő esedékes kamatfordulónál).
A magyar lakosság körében az újonnan felvett lakáshitelek esetében ma már a hosszú távon rögzített kamatkonstrukciók dominálnak. Ezen hitelek esetében az irányadó kamatszint nem a BUBOR, hanem az úgynevezett BIRS – az a kamatszint, amelyen a bankok hosszú futamidőre adnak kölcsönt egymásnak -, amely a bankok kamatköltségének is tekinthető.
Nagyon érdekes jelenség, hogy a BUBOR és a 10 éves BIRS közötti különbség az elmúlt három évben csak napokig tudott olyan alacsony lenni, mint ma. Mit jelent mindez? Vagy a BUBOR fog csökkeni (ennek kisebb a valószínűsége), vagy a BIRS emelkedni. A BIRS kb. 0,4%-os emelkedése bármelyik pillanatban bekövetkezhet és az egyet jelentene azzal, hogy egy újonnan felvett 20 éves lakáshitel havi törlesztőrészlete 4-5%-kal lesz magasabb, mint februárban volt. Ez az emelkedés egy 10 millió forint összegű, 20 éves futamidejű lakáshitel esetében a Bankmonitor Lakáshitel Kalkulátora szerint 2 ezer forint törlesztőrészlet növekedést eredményezne.
