A KSH adatai szerint 2022. augusztusában 15,6 százalék volt az infláció: ezen belül az élelmiszerek 30,9 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkek 14,8 százalékkal, az egyéb cikkek, üzemanyagok 11,9 százalékkal drágultak egyetlen év alatt. Ezek a számok lassan már nem a lakáshitel, hanem a személyi kölcsön kamatával vetekszenek.
Az infláció messze meghaladja a hitelkamatokat, megtakarítási hozamokat
Az infláció nagyságának szemléltetésére érdemes lehet elhelyezni ezt a 15,6 százalékos értéket a hazai megtakarítások és hitelek kamatával egy palettáján.
Egészen beszédes a fenti ábra: a 2022. augusztusában mért éves infláció üteme messze meghaladja a jelenleg elérhető hitelek kamatát, illetve a kockázatmentes befektetések hozamát is.
Hirdetés
Hirdetés
Mi a helyzet a hitelpiacon?
A jelenleg legolcsóbb fix kamatozású lakáshitel kamata 7,35 százalék, míg a legkedvezőbb személyi kölcsönt 9,99 százalékos kamat mellett érhetjük el.
Vagyis a legolcsóbb lakáshitelek kamata még a felét sem teszi ki az elmúlt évi pénzromlásnak. Ennél talán még többet árul el az a tény, hogy a biztonságos, legalább 5 évig fix kamatozású jelzáloghitelek között nem találtak a Bankmonitor szakértői olyat, amelynek kamata meghaladná az augusztusi infláció szintjét.
Egyedül a kockázatos, gyakran, akár éven belül változó kamatozású konstrukciók között akad olyan ajánlat, amelynél a kamat meghaladja az áremelkedés mértékét. Ilyen kölcsönt azonban nagyon kevesen igényelnek jelenleg, az MNB kimutatása szerint 2022. második negyedévében folyósított lakáshitel-állomány mintegy 0,2 százaléka volt csupán változó kamatozású konstrukció.
A Bankmonitor személyi kölcsön kalkulátora alapján 9 bank közül csupán kettőnél haladja meg a hitelkamat az inflációt, ez is azt mutatja, hogy egy elég extrém helyzettel állunk szemben.
Mit jelent a hitelkamatokat meghaladó infláció?
A hitelkamatokat meghaladó infláció mellett a törlesztőrészletek vásárlóértéke egyre csökken, vagyis a hitelfelvevők jól járnak. Ez a tény inkább a rövidebb futamidejű személy hitelek esetében lehet lényeges, amelyeknél könnyen előfordulhat, hogy a hitelkamat hatását teljes egészében ellensúlyozná a kinézett áru áremelkedése, vagyis kamatokkal növelten is kevesebbet fizetünk egy áruért jelenleg, mint ha kivártunk volna 2-3 évet a vásárlással.
Jelzáloghitelek esetében ilyet kijelenteni nem lehet, hiszen a hosszú futamidő alatt az inflációs környezet jelentősen megváltozhat, ettől függetlenül ennél a konstrukciónál is van egy nagyon komoly hatása a gyorsuló drágulásnak. A magas infláció miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatosan emeli a jegybanki alapkamatot. Az irányadó kamatszint növekedése pedig arra készteti a bankokat, hogy megemeljék új hiteleik kamatát.
[article_boxtype=”fontos”]Ezen folyamat miatt a hitelfelvétel előtt állók a kölcsönök érdemi drágulására számíthatnak, éppen ezért érdemes lehet sietni az igényléssel.[/article_box]
Egyre kevesebbet ér a befektetők pénze
A megtakarítási piacot is teljesen felborította a magas infláció. A korábbi sztár Magyar Állampapír Plusz 4,95 százalékos hozama már több, mint 10 százalékponttal marad el az aktuális inflációtól, amit sokszor a pénzromlás ütemeként is emlegetünk. Nem ok nélkül, hisz a befektetett pénz vásárlóereje nagyságrendileg 10 százalékkal csökkent egy év alatt.
Ezek után nem meglepő, hogy az inflációhoz kötött kamatozású állampapír, a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) „vette át a vezető szerepet”. Az 5 éves futamidejű konstrukció kamata ugyanis mindig az előző év inflációja plusz 1,5 százalék kamatprémium. Ez az idén 6,6 százalékos kamatot jelent. Ez a 6,6 százalék sem egy vonzó ajánlat jelenleg, ugyanakkor a 2022 teljes évre várható kétszámjegyű áremelkedés miatt jövőre akár 13-15 százalék is lehet a kamatszint.
A bankok még nem ébredtek fel, a betéti kamatok nem igazán indultak emelkedésnek. Van azonban már olyan nagybank, amelyik 7 százalékos kamat mellett kínál egy éves lekötést. Ez azt sugallja, hogy a betéti kamatok sem maradhatnak a végtelenségig a korábbi 1-2 százalékos szinten.
Bejelentették a lakossági állampapírok kamatemelését
Az áremelkedés további gyorsulására már reagáltak is, Gulyás Gergely bejelentette egy új 11 százalékos kamatozású lakossági állampapír bevezetését. Ezt követően pedig az Államkincstár is közleményt adott ki az új kamatokról.
Az alábbi változások lépnek életbe a lakossági állampapíroknál:
- Bevezetik a 12 hónapos diszkont kincstárjegy hozamához kötött, változó kamatozású Bónusz Magyar Állampapírt. Várhatóan ennek a papírnak lesz az első évben a kamata 11 százalék körül.
- Az Egyéves Magyar Állampapír és az egyéves Kincstári Takarékjegy kamatát 7,0 százalékra emelik. A jelenlegi kamatszint 4,75 százalék.
- A kétéves Kincstári Takarékjegy kamatát pedig 7,5 százalékra emelik. ennek jelenlegi mértéke 5,50 százalék.
- Változik a Prémium Magyar Állampapír kamata is, ennek részleteiről azonban még nincs információnk.
A Prémium Magyar Állampapír és a Bónusz Magyar Állampapír az új feltételekkel előreláthatóan szeptember 29-től indul. Az Egyéves Magyar Állampapír és a Kincstári Takarékjegy pedig szeptember 19-től lesz elérhető a magasabb kamatok mellet.
Ez alapján kijelenthető, hogy a magas infláció és a betéti oldalon kicsírázó verseny megtette hatását, az állampapírhozamok is érdemben emelkednek. Ez a szint persze még mindig elmarad az inflációtól, de a különbség érdemben csökkenni fog.
