Az idei évtől rendelkezésre áll a fix, maximum 2,5%-os kamattal rendelkező növekedési hitelprogramon (NHP) belül az eurós változat. Euró hitel azonban értelemszerűen árfolyam kockázatot jelent az adósnak, leszámítva azt az esetet, amikor a törlesztésre és a kamatokra fedezetet nyújt a cég euróban keletkező bevétele. A felesleges kockázatok elkerülésére az MNB szabályozta, hogy a vállalkozások milyen esetben vehetik fel euróban az elmúlt évek legkedvezőbb hitelét.
Kezdjük onnan, hogy miért is venne fel egy cég euró hitelt, ha annak deviza kockázata van és a növekedési hitel esetében a forinttal megegyező a kamata? A válasz viszonylag egyszerű: ha euróban keletkeznek a bevételek (pl. export tevékenység), akkor a vállalkozás számláján euróban áll rendelkezésre a hitel törlesztésre fordítható összeg. Ha ebben az esetben a cégnek forint hitele van – és valami csoda folytán erősödik a forint az euróval szemben – akkor a tulajdonos rosszul jár…
Az euró alapú növekedési hitel felvételénél a bűvös kulcsszó a „természetes devizafedezet”. Mit is értünk (ért az MNB) ez alatt pontosan?
A matek végtelen egyszerű: Cégünk devizában beérkező éves árbevételének meg kell haladnia az éves szinten devizában felmerülő összes költségét.
Milyen tételeket kell számba vennünk, ha a természetes devizafedezetünket szeretnénk kiszámolni egy Euró alapú hitelhez?
Bevételi oldal
- Jelenlegi üzleti tevékenységünk eredményeként euróban befolyó árbevételünk (jellemzően export tevékenységből adódó tétel),
- jelenlegi üzleti tevékenységünk eredményeként euróban meghatározott, de forintban befolyó árbevételünk,
- … és a tervezett hitelből megvalósítandó beruházás eredményeképp termelődő eurós bevételeket is ide számíthatjuk szerencsére.
Kiadási oldal
- Az üzleti tevékenységünkhöz tartozó euróban felmerülő kiadásainkat (például külföldről történő alapanyag beszerzés),
- az üzleti tevékenységünkhöz kapcsolódó euróban meghatározott, de forintban fizetendő kiadásainkat (erre tipikus példa az euróban meghatározott irodabérleti díj),
- euróban nyilvántartott, de forintban fizetendő egyéb hitelünk éves tőketörlesztési és kamatfizetési kötelezettségét,
- … és az euróban felvenni kívánt kedvezményes hitel éves tőketörlesztési és kamatfizetési kötelezettségét.
A bankok a hiteligénylés során először a benyújtott pénzügyi tervünk alapján vizsgálják cégünk működésének deviza fedezettségét, amit a hitel futamideje alatt évente egyszer vizsgálnak felül:
- ha az adós könyvvizsgálatra kötelezett, a könyvvizsgáló által kiállított igazolás alapján,
- amennyiben az adós nem kötelezett könyvvizsgálatra, a cég beszámolóját aláírni jogosult személyek nyilatkozata alapján.
Mi történik a hitellel, ha cégünk valamelyik évben nem teljesíti a fedezettséget?
Két egymás utáni év eredményét kell a bankoknak vizsgálnia, így arra kell figyelnünk, hogy:
- két egymás utáni évet vizsgálva az Euró alapú bevételek legalább 75%-os mértékben fedezzék az euró alapú kiadásainkat,
- vagy, ha ez láthatóan nem teljesül, kössünk a devizapozíciónkból eredő kockázatra fedezeti ügyletet.
Ha erre nem figyelünk oda, s szerződést szegünk, az azzal is járhat, hogy cégünk hitelét azonnal lejárttá teszi a bank, azaz fennálló hiteltartozásunkat azonnal, egy összegben követeli tőlünk.
Van megoldás arra is, ha nem tudjuk a fedezeti feltételt teljesíteni
A banknak nem feltétlenül muszáj felmondania a szerződést cégünkkel, ha a fenti eset áll is elő. Dönthet a hitel saját forrásból történő fenntartása mellett, de ami a jobb megoldás: arra is lehetőség van, hogy a bank a devizában felvett hitelt a Növekedési Hitelprogram keretében forintosítsa, azaz hitelünk továbbra is fix – maximum – 2,5%-on ketyegjen tovább, csak már Forint alapon.
Ha szeretnél még élni a lassan kifutó Növekedési Hitelprogram fix 2,5%-os hitelével – legyen az akár forint, akár deviza alapú -, itt leellenőrizheted, hogy megfelel-e céged a programban való részvétel általános feltételeinek:
