A családod új lakásba szeretne költözni és havonta több mint 20 ezer Ft-ot meg tud spórolni? De nem tudjátok, hogy melyik a legjobb megtakarítási forma félretett pénzetek fialtatásához? Itt a megoldás! Célszerű egyszerre több lakástakarékpénztári (LTP) szerződést nyitni és kedvezményezettként családtagot (közeli hozzátartozót) megjelölni. Így az éves állami támogatás felső határa 72 ezer Ft fölé növelhető és kiemelkedően magas, akár 15%-ot meghaladó hozam is elérhető. Rendszeres megtakarítással akár egy 3 szobás lakásra is összegyűjthettek.
A nyomott ingatlanárak ellenére a lakásvásárlás manapság sem könnyű dolog. Már hitel sincs önerő nélkül, de ha valaki mégis belevágna, akkor a hitelkamatokat még mindig magasnak találhatja (a jegybanki alapkamat csökkentési sorozat ellenére is). A lehetőségeket kutatva azonban találunk olyan megoldást, aminek a hitelkamata jelentősen kisebb, mint a piaci átlag. Megtakarítással egybekötött konstrukció, aminek a hozama adómentes – nem terheli a 16%-os kamatadó és a 6%-os EHO sem – továbbá az állam is hozzájárul céljaink eléréséhez. Ez a megtakarítási forma felhasználható többek között banki hiteleknél önerőként, de akár az ingatlan teljes vételárát is fedezheti. Bárhogy is nézzük, lakásvásárlási célra a legjobb megtakarítási eszköz a lakástakarék!
Hogyan lehet további állami támogatásra szert tenni?
Egy lakástakarékpénztári szerződés esetén havi 20 ezer Ft-os befizetéssel elérjük az állam által kínált maximális éves támogatási összeget (72 ezer Ft). Persze előfordulhat, hogy egy többgyermekes házaspár havonta akár 60 ezer forintot is félre tud tenni. Felmerül a kérdés, hogy LTP keretein belül hogyan lehet további állami támogatásra szert tenni? A megoldás a következő: a szerződő félnek szerződésenként eltérő kedvezményezettet kell megjelölnie, így az állami támogatás megtöbbszörözhető.
De ki is a szerződő fél, a kedvezményezett, valamint ki számít közeli hozzátartozónak?
Szerződő fél, aki általában fizeti is az LTP-t, az a személy, aki a lakástakarékpénztári szerződést megköti. Kedvezményezett a szerződő fél közeli hozzátartozója, aki később a szerződéses összeget ingatlancélra felhasználhatja. A család teljes megtakarítása nem kerül felaprózásra, ugyanis azonos lakáscél érdekében több közeli hozzátartozó lakástakarékja együttesen is felhasználható. Közeli hozzátartozó lehet házastárs, szülő, nagyszülő, dédszülő, gyermek, unoka, dédunoka, testvér, bejegyzett élettárs, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülő.
Mindez a gyakorlatban
Vegyünk egy átlagos esetet: 3 fős család, ahol a gyermek még fiatalkorú. Az édesanya és az édesapa természetesen nyithat lakástakarékot szerződőként a saját nevére, saját magát megjelölve kedvezményezettként. Azonban fontos kiemelni, hogy egy személy kizárólag egy lakástakarék szerződésben lehet kedvezményezett. Így a harmadik szerződés megnyitásához már több szempontot is figyelembe kell vennünk. Az édesapa (vagy édesanya), szerződő félként részt vehet több szerződésben is, de ahhoz, hogy az állami támogatás is érvényesüljön, kedvezményezettként egy közeli hozzátartozót kell megjelölni. Az édesanya és az édesapa már nem lehet kedvezményezett, hiszen ő a saját szerződésének már kedvezményezettje. Így például a gyermek lehet az édesapa (vagy édesanya) második szerződésének kedvezményezettje.
Tehát a család mindegyik tagja lehet kedvezményezett anélkül, hogy később tulajdont kellene szereznie és egy ingatlanra összevontan is felhasználható marad a lakástakarék.
A kiskorú kedvezményezett a szerződés lejártával, egy közeli hozzátartozó lakáscélú kiadását fedezheti a megtakarításból. Fontos kiemelni, hogy a megkérdezett pénztárak között nem volt teljes összhang abban a tekintetben, hogy kiskorú kedvezményezett esetén kell-e gyámhatósági hozzájárulás a család közös lakáscéljának megvalósulásához, függetlenül attól, hogy az új lakásban a gyermek tulajdonrészt szerez vagy sem.
Mit jelent ez a számok tükrében?
Végignéztük két család példáján keresztül, hogy miként alakul a lakás megvásárlására fordítható összeg nagysága eltérő időhorizontot feltételezve.
Hosszabb időtávon takarékoskodva természetesen jelentősen nagyobb összeg érhető el, így szélesebb lakáskínálatból tudunk majd választani az ingatlanpiacon. Hosszabb megtakarítási időért és alacsonyabb THM-ért cserébe viszont le kell mondanunk a hozamunk (EBKM) egy szeletéről.
A szerződéses összeg tartalmazza az összes megtakarításunkat (állami támogatást, havi befizetésünket és kamatait), valamint a felvehető hitelt is. Ez egy 4 éves szerződés esetén 2,4-3,2 milliós ingatlanra fordítható összeget jelent, melyhez 1,2-1,3 milliós „önrész” és 1,2-1,9 millió Ft-os hitel tartozik, míg 6 éves szerződés esetén összességében 3,6-5 millió áll majd rendelkezésünkre.
Négyzetméter ártól függően 30 és 70 nm közötti lakásra lehet elegendő lakastakarékpénztári megtakarításunk. Ezért ha nem szeretnénk egészen kicsi garzonlakásba költözni, akkor mindenképpen hosszabb megtakarítási időtávot kell választanunk. Két vagy több fős család álmai lakásának megvásárlásához indokolt lehet a további megtakarítás, vagy jelzáloghitel felvétele is. A lakástakarékból rendelkezésre álló összeg kiegészíthető adott esetben lakásépítési támogatással (közismert nevén szocpol), plusz egy 3-4 millió forintos állami kamattámogatott hitellel is. Az így rendelkezésre álló minimum 10 millió Ft már teljes mértékben fedezni tudja az új ingatlan megvásárlását.
Ezért érdemes kiszámolnod, hogy neked és családodnak mit jelenthet a lakástakarék! Nézd meg, hogy melyik szolgáltató számotokra a legkedvezőbb
Kérjük, hogy mondd el véleményedet a Bankmonitorról! Szeretnénk figyelembe venni javaslataidat és kritikáidat, hogy minden pénzügyi kérdésedre megtaláld nálunk a választ. Töltsd ki kérdőívünket, a válaszadók között 3 darab 5 ezer Ft-os Shopline vásárlási utalványt sorsolunk ki.
