Aki arra fogadott az év elején, hogy gyengülni fog a forint, az nyert. De mennyit kaszált valójában, ha egy havi fizetését euróra váltotta? Mindössze egy kávé ára ütötte a markát, ami ilyen forintgyengülés mellett kiábrándító. Ha még az elveszett kamatot is hozzászámoljuk, akkor már veszteséget könyvelhettünk el. Megmutatjuk miért!
Aki már az év elején úgy gondolta, hogy a forint csak gyengülni képes, az eurót váltott. De hogyan állnak ők? Azt gondolnánk, ilyen brutális forintgyengülés után zsíros nyereséget tudhatnak magukénak. Ha egy havi fizetésüknek megfelelő (150 ezer forint) összeggel próbáltak szerencsét, akkor mindössze 188 forint pluszban vannak… Egy kávé ára, amit az elveszett kamat el is visz. Hogy lehet mindez?
A titok három tényezőben rejlik:
- a vételi és eladási árfolyam közötti különbségében,
- a tranzakciós adóban,
- és a kamatveszteségben.
Vételi és eladási árfolyam
A nyereség számításához egy országosan elérhető valutaváltó árait vettük figyelembe. Azért esett egy valutaváltóra a választásunk, mert az átlagember így használja ki a forintgyengülést. Évi pár tranzakcióért nem nyit külön devizaszámlát, hogy devizakereskedelmi rendszerekről ne is beszéljünk. Ráadásul korábbi cikkünkből kiderült, hogy sokszor olcsóbban juthatunk euróhoz egy váltóban, mint a bankban.
Megvizsgáltuk, milyen eltérés adódik az euró vételi és az eladási ára között: átlagosan 6 forint. Tehát, ha nem mozdul semerre az árfolyam, akkor ennyit veszítettünk az ügyleten. Például 300-as euró középárfolyam esetén 303 forintért vehetünk eurót, míg a meglévő eurónkat 297 forinton tudjuk eladni. Természetesen váltónként, és a piaci változásokra reagálva időpillanatonként is eltérhetnek ezek az értékek, de 6 forinttal átlagban nyugodtan számolhatunk, hiszen a valutaváltónak is élnie kell valamiből. Ez a különbség meg is nőhet, sőt a példánkból kiindulva meg is nőtt! Több mint 9 forintot elvitt az árfolyamváltozásból a vételi és eladási árfolyam közötti különbözet. Tehát ennyit kell minimum gyengülnie a forintnak, ahhoz, hogy egálba kerüljünk. Illetve ennél többet.
Tranzakciós illeték
A tranzakciós illetéknek „hála” még 1,2%-kal túl is kell teljesítenie az előbb említett 9 forintos gyengülést. Ugyanis a tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a valutaváltás után is keletkezik, amit ugye megint csak nem vállalnak át csak úgy a valutaváltók: ezt is nekünk kell megfizetni. A két tétel együtt 300 forintos euró árfolyam esetén már majdnem 13 forint!
Kamatveszteség
Ahhoz, hogy ezt az ügyletet végre tudjuk hajtani, le kellett mondanunk a forintunk után kapható kamatról. Legyünk realisták, mondjuk 2% egy havi részét áldoztuk fel. De ez is több mint fél forintot jelent mínuszban. És ezzel már el is érkeztünk a veszteséges tartományba…
Végeredmény
Látható, hogy hiába gyengült több, mint 13 forintot az árfolyam, majdnem az egészet elvitte a valutaváltási procedúra. És ekkor még szerencsés helyzetben voltunk, hiszen bejött a számításunk, és gyengült a hazai fizetőeszköz. De ha nem vagyunk a szerencse gyermekei, és nem változik az árfolyam, akkor buktunk volna eurónként majdnem tíz forintot. Arról nem is beszélve, ha mégsem jön be a számításunk, és erősödne a fizetőeszközünk…
Természetesen ez egy létező piac, ahol sokan csinálnak hasznot az árfolyamváltozásból. De a részvénypiacon is vannak, akik nyereséget érnek el, és vannak, akik nem. A lényeg, hogy tisztában legyünk a kockázatokkal. Ha már mindenképpen a fizetőeszközök árfolyamváltozásából szeretnénk nyereséget elérni, akkor bízzuk magunkat profikra. A befektetési alapok között is található olyan, ami a devizamozgásokra specializálódott.
Ha pedig a klasszikus befektetéseket részesíted előnyben, keresőnkkel találj egy hozzád illő befektetési alapot!
1Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
