loading

Félsz, hogy idős korodra elértéktelenedik a pénzed? Mutatjuk a megoldást!

Süle-Szigeti Bulcsú
szerző: Süle-Szigeti Bulcsú

Egyre hangosabbak az inflációtól való félelem hangjai. Tényleg el fog értéktelenedni a pénzünk? Vagy van mód arra, hogy megőrizzük a felhalmozott összegek értékét? Most ennek jártunk utána! Kattints, ha te is aggódni szoktál az emelkedő infláció miatt!

A Bankmonitor.hu ingyenes szolgáltatásokat nyújtó weboldal: több, mint 30 bank és pénzügyi szolgáltató több ezer termékének objektív összehasonlítása, szakértői írások a jó és megalapozott pénzügyi döntésekért. Tájékoztatáson túl konkrét támogatást is nyújtunk a kiválasztott banki termék szerződésének megkötésében. Jelen írásunkhoz hasznos kiegészítést adhat számodra a nyugdíj kalkulátorunk.

Az utóbbi években egyre inkább felerősödött a megtakarítók inflációtól való félelme. Bármilyen befektetésről is legyen szó, az egyik leginkább kutatott szempont az, hogy milyen hozamot tud termelni az inflációhoz képest. Különösen igaz ez a hosszú távú megtakarítások esetében, hiszen ilyenkor hatványozottan tud érvényesülni az áremelkedés negatív hatása. Ha te is szoktál aggódni a pénzed elértéktelenedése miatt, akkor jó helyen jársz! Most utánajártunk, vajon szükségszerű-e, hogy hosszú távon felemészti a pénzünket az infláció, illetve van-e mód arra, hogy megússzuk a veszteséget? Jó és rossz hírekkel egyaránt szolgálhatunk.

Hogyan alakult az infláció az utóbbi években?

Magyarországon 2013. előtt viszonylag magas inflációt lehetett tapasztalni, de azután lényegesen lelassult az árak emelkedése. Olyannyira, hogy 2014. és 2015. között még „defláció” is előfordult, azaz a fogyasztói árak csökkentek a korábbiakhoz képest! Majd 2016-tól kezdődően ismét egyre magasabbra kúszott az infláció, jelenleg (2021. nyarán) pedig már sok éves csúcsokat döntögetnek a friss, 5% feletti havi adatok. Az emberek által érzékelt infláció ugyanakkor eltérhet a hivatalos értéktől, a fogyasztói kosarak különböző összetételéből kifolyólag. Éppen ezért, ha valaki például az időskori kilátásait szeretné vizsgálni, akkor a nyugdíjas inflációt is érdemes figyelemmel kísérnie. Az első ábra bemutatja, miként alakultak ezek a mérőszámok az utóbbi 2 évtized során.

Az infláció és a nyugdíjas infláció alakulása (1999-2020.)
Forrás: KSH, Bankmonitor

Látható, hogy a két vizsgált érték általában közel volt egymáshoz, ugyanakkor az idősek gyakran érezhettek erősebb drágulást, mint amit a hivatalos adat mutat. 2020-ban például a hivatalos infláció csökkent, a nyugdíjas infláció azonban nőtt, így a kettő közötti rés is sokat szélesedett! Ráadásul idős korunkban majd arra is számítanunk kell, hogy a jövedelmünk változása is el fog maradni attól a növekedési ütemtől, amit aktív korunkban megszoktunk. Ezáltal pedig még inkább azt érezhetjük, hogy a pénzünk durván elértéktelenedik!

Milyen jövedelmi viszonyokra számíthatunk majd idősként?

Az utóbbi néhány évben Magyarországon nagyon szerencsésen alakult a jövedelmek változása. Ha a nemzetgazdasági átlagbért vizsgáljuk, 2016. és 2020. között 93 000 forintos növekedést láthatunk! De sajnos nem minden társadalmi csoport részesült ebből a fellendülésből: az idősebb rétegek jövedelme közben alig néhány ezer forinttal növekedett évente. Az átlagbér és az átlagnyugdíj 20 évnyi változását a második ábra szemlélteti.

A nettó nemzetgazdasági átlagbér és az átlagnyugdíj alakulása (2000-2020.)

Jól mutatja az idősek jövedelmének relatív elértéktelenedését, ha az átlagnyugdíj és az átlagbér szintjét egymáshoz viszonyítjuk. Ez az arány sokáig 70-75% körül mozgott, de pár éve gyors zuhanásnak indult. Ugyan a 2020-as átlagnyugdíj hivatalos értéke még ismeretlen, de feltehető, hogy 50% környékére zuhant a két adat hányadosa! Tehát az „olló” egyre nagyobbra nyílik: egyre növekednek az idősek és az aktívak közötti egyenlőtlenségek.

Hogyan lehet kivédeni a pénzünk elértéktelenedését?

Már közismertnek mondható tény, hogy az állami nyugdíjrendszer egyre kevésbé tud tisztes életszínvonalat biztosítani az idősek számára. Emiatt 1,5 millió magyar ember már úgy döntött, saját nyugdíjcélú megtakarítást indít, és így védekezik a várható időskori elszegényedés ellen. Ez örömteli hír, azonban még sokakat visszatart, hogy félnek az inflációtól. Úgy vélekednek, az aktív korban félretett és felhalmozott pénzösszeg az évek múlásával csak elveszítené az értékét. A felvetés jogos, ezért mindenképpen foglalkozni kell az elérhető hozamok kérdésével.

A hosszú távú befektetési portfóliókat jellemzően kötvényekből és részvényekből állítják össze, valamilyen súlyozással. A kötvények (pl. állampapírok) jóval biztonságosabbak, de ezzel együtt jár az a tulajdonságuk is, hogy nem kínálnak magas hozamokat. Ezzel szemben a részvények magasabb kockázatot hordoznak, cserébe pedig hosszú távon magasabb nyereséget is tudnak termelni. Éppen ezért szokás fiatalabb korban több részvényt tartani a portfólióban: így lehetőség nyílik használni a jobb hozampotenciált. Idősebb korban ugyanakkor fontosabb szemponttá válik a biztonság, ezért ilyenkor jellemzően már a kötvények képviselnek nagyobb súlyt a portfólión belül.

Önkéntes nyugdíjpénztárak magas kockázatú portfólióinak éves átlagos nettó hozamai (2006-2020.)

A harmadik ábrán látható, hogy milyen teljesítményt tudnak produkálni a magyarok által leginkább kedvelt nyugdíjcélú megtakarítások, az önkéntes nyugdíjpénztárak. Az elmúlt 15 évben a magas kockázatú, azaz nagy súllyal részvényeket tartalmazó portfóliók mindegyik vizsgált pénztár esetében 6-7% körüli évesített nyereséget termeltek. Sőt, két pénztár 7% feletti évesített hozammal is büszkélkedhet ebben a kategóriában! Fontos megemlíteni, hogy a fenti adatok két világválság (2008., 2020.) hatását is magukban foglalják. Eközben az évesített infláció mindössze 3,4% körüli értéket vett fel, azaz a portfóliók jelentős reálhozamot termeltek a megtakarítók számára. Ez azt jelenti, hogy megfelelő befektetési stratégiával az infláció könnyedén legyőzhető.

Összefoglalás

Természetes aggodalom az aktív korú lakosság részéről, hogy a pénz az évtizedek során valamelyest elértéktelenedhet. Ráadásul ez nem csak a felhalmozott vagyonra vonatkozik, hanem a jövedelmek vásárlóerejét is hasonló veszély fenyegeti. A tapasztalatok alapján idős korunkra jelentősen rosszabbodhat az anyagi helyzetünk, különösen akkor, ha semmit nem teszünk ellene. Akik nem akarnak elszegényedni, ők egy nyugdíjcélú megtakarítással gondoskodhatnak a saját anyagi biztonságukról. Ugyan az infláció valós probléma, de a megfelelő eszközökkel ez is orvosolható. A túlzott kockázatkerülés helyett érdemes számításba venni a hosszú távú realitást, és kihasználni a befektetések által kínált vagyongyarapító lehetőségeket.

A Bankmonitor szakértői díjmentes segítséget nyújtanak a legmegfelelőbb hosszú távú megtakarítás kiválasztásában. Számold ki a kalkulátorral, hogy mennyi pénzed gyűlhet össze idős korodra!