Lassan 10 év telt el a válság kitörése óta, de még mindig nagyon óvatosak a magyarok, ha hitelfelvételről van szó. Meglepő, de ha a régiós átlagot akarnánk elérni, akkor minden dolgozónak 1 milliót kellene még felvennie a bankjától. Van okunk a bizakodásra, már csak azért is, mert a bérek növekednek, és egyre olcsóbbak a több évre rögzített kamatú hitelek. De csak remélni tudjuk, hogy az emberek tanultak a korábbi hibákból, és sokkal tudatosabban vesznek fel hitelt, bármiről is legyen szó.
Használd hitelkalkulátorunk az igényeidhez legjobban illő ajánlat megtalálásához!
Tisztán látszik, hogy az utóbbi egy évben megnőtt az érdeklődés a hitelek iránt, de még most sem tudott a magyar lakosság magához térni az átélt sokkhatásból. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az OECD 2017 közepi adatai alapján a főbb európai régiók közül nálunk a legalacsonyabb a hitelek aránya a pénzügyi megtakarításokhoz képest.
A pénzügyi megtakarításokhoz viszonyítva a lakosság hitelállománya mindössze 26%-ot ért el, más szóval minden 1 forint hitel mellett 4 forint megtakarítás volt. Pedig Nyugat-Európához képest a régiónk (Közép-Kelet-Európa) egyáltalán nincs lemaradva, a lakossági hitelek összértéke a megtakarítások 40%-át is elérik. Sőt, még a dél-európai országok is nagyobb arányban mernek hitelt felvenni, mint a magyarok.
Abból a szempontból érthető a magyar lakosság hitel elutasítása és a megtakarítások felé fordulása, hogy nálunk a régió országaihoz képest sokkal nagyobb gondot okozott a devizahitelezés dominánssá válása. Való igaz, hogy több százezer devizahiteles és családja érthető okokból nem tudott kitörni a helyzetéből, de az adatok alapján arra következtethetünk, hogy rajtuk kívül is a lakosság túlzott félelme egy újabb devizahiteles válságtól oda vezetett, hogy a közép-kelet-európai régióban sereghajtók lettünk, ha a hitelállomány alakulását nézzük meg.
A Visegrádi4-eknél és Szlovéniában összességében a hitelállomány 2008 vége és 2017 közepe között 69%-kal nőtt, míg Magyarországon 27% volt a visszaesés mértéke. Persze ez utóbbi adatban benne található a hitelektől való távolmaradás mellett az is, hogy időközben volt lehetőség végtörlesztésre, és sor került a fair banki törvények alapján a hitelek forintosítására is. Érdekes, hogy Lengyelországban úgy nőtt közel a duplájára a hitelállomány, hogy ott is – jóval kisebb mértékben – a devizahitelezés szintén problémákat okozhatott volna.
Megnéztük azt is, hogy ha a magyar lakosság úgy adósodna el, mint a régió, akkor mennyivel kellene több hitelt felvennie a magyaroknak. Az elmaradás összességében 4700 milliárd forint, másként megfogalmazva, ha minden hazai foglalkoztatott felvenne 1 millió forintos hitelt a bankoktól, akkor érnénk csak utol a régiót.
Az OECD által elérhető adatokhoz képest a jegybanknak vannak frissebb statisztikái, azokból pedig az látszik, hogy az utóbbi másfél évben kibontakozó kedvező folyamatok fenntarthatók. A hitelfelvétel nem ördögtől való, egy egészséges gazdaságban nagyon fontos, hogy a hitelpiac is jól működjön. Nagyon sokak számára a tudatos és megfontolt hitelfelvétel biztosítja az előrelépési lehetőséget, ugyanúgy, mintha csak egy cég venne fel hitelt fejlesztési szükséglete miatt.
Az egyik legfontosabb kritérium a hitelek esetében, hogy annak költsége, vagyis a kamata lehetőleg minél alacsonyabban legyen. A számításaink szerint 2012 második negyedévéhez képest a régióban nálunk csökkent a legnagyobb mértékben a lakáshitelek átlagos kamata (6,2%ponttal), a hitelállomány viszont ennek ellenére még 24%-kal elmarad az akkori szintektől.
A legolcsóbb rögzített kamatú hitelek ma már a fogyasztóbarát lakáshitelek. Ha többet szeretnél megtudni a témáról, akkor kattints ide és ingyenesen megkapod tőlünk a fogyasztóbarát lakáshitelekről szóló e-könyvünket.
Ha jobban megnézzük, akkor a hitelek kamata megközelítette azt a szintet, ami a lengyeleknél látható, viszont a hitelek felfutása csak jókora késéssel indult meg. Támogatják a megnövekvő hitelfelvételi kedvet a kiszámíthatóbb munkalehetőségek, a növekvő bérek és az alacsony hitelkamatok. A legolcsóbb lakáshitel ma már 2%-hoz nagyon közel eső kamattal felvehető és egy 10 évre rögzített kamatú hitel csak enyhén magasabb, mint 4%.
Az elmúlt negyedévekben kibontakozó tendencia alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a régió és Magyarország között a differencia a hitelezésben végre csökkenhet. Az mindenképpen kedvező fejlemény, hogy:
- ma már forint lakáshitelek kamata is kellően alacsony, vagyis árfolyamkockázatot már nem futnak a háztartások,
- a felvett hiteleken belül magasabb a hosszabb távon rögzített kamatú hitelek aránya, amit segít a fogyasztóbarát lakáshitelek elterjedése is,
- a jegybank adósságfék szabályainak köszönhetően akkora kockázatot nem tudnak felvállalni az emberek/családok, mint korábban,
- a hitelfelvételkor sokkal több információval rendelkezik a lakosság, és egyre szélesebb körben elérhetők a banki termékeket összehasonlító oldalak/alkalmazások.
A legfőbb kihívás véleményünk szerint a kamatszint és annak várható emelkedése. A következő években a jelenlegi nyomott szintekről megindulnak a kamatok is felfelé, erre egyébként már a jegybank is utalt a legfrissebb stabilitási jelentésében. Ezért is kell nagyon alaposan meggondolni, hogy az olcsóbb, de akár 3-6 havonta változó kamatú hitelt választjuk, vagy az elsőre drágábbnak tűnő, de több évre rögzített kamatú hiteleket.
Hitelkalkulátorunkkal megnézheted, hogy aktuálisan milyen feltételekkel adnak lakáshitelt a bankok!
