A nyugdíjhelyzet az egyik legégetőbb probléma a fejlett világ nemzetgazdaságaiban. Az Aegon által készített felmérésből kiderül, hogyan készülnek a nyugdíjkatasztrófára az egyes országokban. Magyarország sajnos nem áll túl jól ebből a szempontból, de még van remény!
Idén már 9. alkalommal tartották meg az Aegon Nyugdíjfelkészültségi kutatást. A felmérésben eddig több mint 100 000 ember vett részt, a világ 15 országából. A válaszaik alapján következtetni lehet arra, hogy hogyan készülnek a nyugdíjra a fejlett világ lakosai. A saját megtakarításokra vonatkozóan a 2018. évi kutatás gyűjtötte össze a legrészletesebb információkat. A mostani cikkben ebből vonjuk le a fontos megállapításokat.
Milyen nyugdíjakra számítanak az emberek?
Az időskori jövedelmek alapvetően három forrásból származhatnak. Ez a három pillér az állami nyugdíj, a munkáltatói nyugdíj, illetve a saját megtakarításokból származó jövedelem. A három pillér mindenhol más-más súllyal szerepel az idősek jövedelemforrásai között: 2018-ban egyértelműen az állami nyugdíj tűnt favoritnak. Hazánkon kívül most a világ 6 másik fejlett országának adataival foglalkozunk. Az alábbi ábra bemutatja, melyik pillérből mennyi jövedelemre számítanak a megkérdezettek az egyes országokban.
Látható, hogy Magyarország egyértelműen első helyen szerepel az állami nyugdíj jelentőségét illetően. A vizsgált országok közül sehol nem várják ilyen magas arányban az államtól a nyugdíjat! Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a magyar nyugdíjasok erősen kiszolgáltatottak az államnak. Ez pedig súlyos probléma lehet az idő előrehaladtával, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt. Az állami nyugdíj mindenhol vezeti a listát, de az arányok általában jóval kiegyensúlyozottabbak.
Például a skála másik végén itt Ausztrália található, ahol az állami nyugdíjból 38 százaléknyi jövedelmet várnak, saját megtakarításaikból pedig 36 százalékot. Azaz az ausztrál lakosság szinte ugyanannyira hagyatkozik önmagára, mint az állami nyugdíjra! A legtöbb országban kb. 40-50% az állami nyugdíj szerepe, a saját megtakarításoké pedig kb. 30%. Eszerint Magyarország a befektetések vélt jelentőségének szempontjából a középmezőnyben helyezkedik el.
Hirdetés
Hirdetés
Kik milyen rendszerességgel tesznek félre a nyugdíjukra?
Ahhoz, hogy idős korban jelentős jövedelem érkezhessen a saját befektetésekből, aktív korban nagy hangsúlyt kell fektetni a nyugdíjcélú megtakarításra. A nyugdíj-előtakarékosság lényege, hogy az aktív dolgozók rendszeresen pénzt tesznek félre egy számlára, és ezek az összegek befektetésre kerülnek. Minél tudatosabb egy társadalom, annál fontosabbnak tartják az öngondoskodást. A felmérés erre is kitért: megnézték, hogy „mennyire veszik komolyan” a nyugdíjcélú megtakarítást az egyes országok lakói.
Magyarország ebből a szempontból sajnos nem büszkélkedhet jó eredményekkel. Nálunk a legkisebb azoknak az aránya (31%), akik rendszeresen takarékoskodnak idős korukra. Továbbá nálunk a legmagasabb azoknak a hányada (28%), akik csak tervezgetik a nyugdíjcélú megtakarítást. Ebből kiindulva kétséges, hogy a mai aktív dolgozók képesek lesznek-e kielégítő mértékű nyugdíjkiegészítést biztosítani maguknak. A nyugati országokban ezzel szemben nagy hangsúlyt kapnak a nyugdíjcélú megtakarítások. Amerikában például a lakosság több mint fele (55%) rendszeresen tesz félre pénzt ilyen célra!
A magyar aktív dolgozók egyik legfontosabb feladata, hogy elindítsanak egy saját nyugdíjcélú megtakarítást. Ennek hiányában várhatóan el fogják veszíteni a bevételeik kb. felét, és a korábban megszokottnál jóval alacsonyabb életszínvonalon kell megélniük. A problémát az állam is felismerte, és pénzzel támogatja az öngondoskodókat: akár 280 000 forintos SZJA-visszatérítést is igényelhetnek a megtakarítók! Akik sietnek, és a 2020-as év végéig megteszik az első lépést, ők már 2021. tavasszal megkapják ezt az állami támogatást.
Nézd meg a kalkulátor segítségével, hogy te mennyi pénzt gyűjthetnél össze idős korodra!
Hogyan használnánk fel a nyugdíjmegtakarítást?
A felmérés annak is utánajárt, miként tervezik felhasználni a válaszadók a nyugdíjmegtakarításukat. Ebből a szempontból két nagy kategóriát különböztethetünk meg. Az egyik csoport egy összegben felvenné az összegyűjtött összeget. A másik csoport ezzel szemben csak apránként, például havi rendszerességgel szeretne hozzáférni a megtakarításához, egyfajta életjáradék-jelleggel. A kettőt lehet kombinálni is: ennek módja először egy egyösszegű kivét, majd egy további fokozatos pénzkivonás.
Megfigyelhető, hogy a legtöbb országban a járadék-típusú felhasználás a legnépszerűbb. Szinte mindenhol kisebbségben vannak azok, akik a nyugdíjba vonulás után azonnal szeretnének hozzáférni a felhalmozott vagyonhoz. Magyarországon 44% mondta azt, hogy valamilyen járadékban gondolkodik, 27% szeretne egyösszegű kivétet, 19% pedig a kettő kombinálását tervezi.
Mikor kell elindítani egy nyugdíjcélú megtakarítást?
A tapasztalat szerint a magyarok 40 éves koruk környékén döbbennek rá a nyugdíjmegtakarítás fontosságára. Azonban sokkal előnyösebb helyzetből indulhatnak azok, akik már karrierjük elején elkezdik az öngondoskodást. A Bankmonitor számításai szerint 25 éves korban havi 18 000 forinttal is el lehet érni a kívánt eredményt. Aki 35 éves koráig vár, neki már havi 29 000 forintot kell félretennie. 45 éves korban kezdve ez az összeg havi 52 000 forintra emelkedik!
A legmegfelelőbb nyugdíjmegtakarítás kiválasztásában segítséget nyújthat a Bankmonitor kalkulátora.
