Hirdetés

Hogyan költünk az infláció és a háború árnyékában?

szerző: |
 

A fogyasztói szokásaink természetszerűleg alakulnak a megváltozott gazdasági környezethez. A 2022-es Cetelem Körkép rávilágít, hogyan állunk és igyekszünk talpon maradni a kritikus helyzetben.

Az európai vásárlók megkérdezésével készült 2022-es Cetelem Körképből kiderül, hogy a magyarok elhúzódó inflációra és további pénzügyi nehézségekre számítanak. Hogyan változtak meg fogyasztási szokásaink az események tükrében?

Bizakodás, majd újratervezés

A járvány nehézségei után a háború kirobbanásáig az európai fogyasztókat az óvatos bizakodás jellemezte. Az emberek optimistábban ítélték meg a személyes helyzetüket, mint az általános környezet. A COVID utáni gyors és dinamikus felpattanást jól szemlélteti a 6,2-es átlag (a 10-ből), ami azt jelenti, hogy az európaiak még soha nem voltak ennyire pozitívak. 5-ösnél rosszabb értékelést egyetlen ország sem adott.

Jó tudni
Magyarországon a derűlátás visszafogottabb az átlagosnál, ez az érték nálunk 5,1 lett a 10-ből.

A bizakodó hangulat pedig a vásárlásokban is meglátszott, a legnagyobb mértékben Európában az utazási és szabadidős célú költések nőttek. Ettől elmaradva, de bővülő tendenciában voltak a lakásfelújításhoz kapcsolódó termékek, a bútorok és háztartási gépek vásárlása. Az otthoni munkavégzéshez szükséges szolgáltatások és eszközök iráni kereslet a járványhelyzet enyhülésével természetszerűleg kis mértékben csökkent.

A háború árnyékában a magyar háztartások egy része újratervezte költségvetését: Az infláció miatt eddig a magyar emberek négyötöde kényszerült kiadásai csökkentésére. A hazai lakosság ötöde kényszerült lemondani valamilyen nagyobb kiadásról, minden tizedik magyar növelte megtakarításait, felhalmozott tartós élelmiszerekből és tartós fogyasztási cikkekből. 

Hirdetés

Hirdetés

Óvatosabbak vagyunk

Az európai fogyasztói hangulatot már a háború előtti időszakban is intenzíven befolyásolta a tartós pénzromlástól való félelem. A Cetelem Körkép 2022 kutatás rávilágított: európai szinten a kérdezettek 87%-a további áremelkedésre készül. Magyarországon ez az arány 95%, ennél többen csak Portugáliában várnak elhúzódó inflációt az emberek.

Szabó Péter, a Cetelem vezérigazgatója összegezte a kutatás főbb trendjeit:

“A pandémiát követő erőteljes pezsgés már a múlté, a fogyasztók egyre óvatosabbá válnak, az adatok inkább két válság közötti képet mutatnak. A fogyasztói attitűdök változnak, érzékelhető a piacon az emberek óvatossága, erősebb a szándék a tartalékok képzésére.”

A Cetelem májusban egy másik, több mint ezer magyar részvételével készített felméréssel egészítette ki az európai körképet. A vizsgálatból kiderült, hogy százból tizenöt magyart rendkívül negatívan érint a drágulás, és alig tizedük mondja, hogy egyáltalán nem, vagy alig befolyásolja életüket az árak emelkedése. 

A magyarok harmada saját bevallása szerint az elmúlt hónapban legalább 20 %-kal költött többet élelmiszerre, mint korábban. 

A jövőben a magyarok 2/3-a az élelmiszerek mellett a felújításhoz, építkezéshez szükséges anyagok 20%-ot meghaladó drágulására számít. A válaszadók négyötöde az árak emelkedése miatt óvatosabban vásárol, igyekszik csökkenteni kiadásait. Minden negyedik magyar többletmunkával igyekezne javítani anyagi helyzetén. 

A legtöbben élelmiszerekből, illetve higiéniai termékekből vásárolnak kevesebbet. A fizetésemelés egyelőre nem jelent meg az árrobbanás kezelésének eszközeként: csak a megkérdezettek 5%-a jelezte, hogy a munkaadója soron kívüli béremeléssel készül ellensúlyozni az áremelkedést. A megkérdezettek több mint 10%-a már a megtakarításaihoz is kénytelen volt hozzányúlni a növekvő árak miatt.

Spóroljunk!

Az extrém infláció és a közelben dúló háború mindenkit óvatosságra int, ilyenkor a takarékoskodás szerepe is felértékelődik. Épp ezért az elmúlt időszakban a Bankmonitor szakértői is fokozottan igyekeztek rövid és hosszú távra is könnyen elsajátítható spórolási tippekkel, tanácsokkal szolgálni.

6+1 élethelyzet, ami neked is aktuális lehet:

Hirdetés