loading

Ingatlanbefektetés nyugdíjcélra: vajon ez lesz a nyerő stratégia?

Az ingatlanpiac az utóbbi években páratlan teljesítményt produkált. Vajon hosszú távon képesek hasonló teljesítményre az ingatlanok? Vagy jobban járhatunk befektetőként egy hagyományos részvényportfólióval? Most ennek jártunk utána, a legkülönbözőbb szempontok szerint!

A Bankmonitor.hu ingyenes szolgáltatásokat nyújtó weboldal: több, mint 30 bank és pénzügyi szolgáltató több ezer termékének objektív összehasonlítása, szakértői írások a jó és megalapozott pénzügyi döntésekért. Tájékoztatáson túl konkrét támogatást is nyújtunk a kiválasztott banki termék szerződésének megkötésében. Jelen írásunkhoz hasznos kiegészítést adhat számodra a nyugdíj kalkulátorunk.

Örök dilemma, hogy hosszú távon melyik a jobb befektetés: az ingatlanok vagy a részvények? Mindkét stratégiának megvannak a maga előnyei és hátrányai, így nem is lehet egyértelmű választ adni erre a kérdésre. Egyeseknek a hozam a fontosabb, másoknak a biztonság. Vannak, akik szükség esetén szeretnének könnyen hozzáférni a befektetett pénzükhöz, míg másoknak kevésbé fontos a likviditás. Sokan vágynak jól diverzifikált portfólióra, megint mások jobban szeretik fókuszálni a befektetéseiket. Most bemutatjuk, melyik szempont szerint milyen befektetés bizonyulhat megfelelőbbnek, illetve mire számíthat az, aki hosszú távra (például idős korára) fektetne ingatlanba vagy értékpapírokba.

1. Melyik befektetés termel több hozamot?

A megtakarítók számára az elérhető hozam mértéke az egyik legfontosabb kérdés. A hozam a kamatos kamat hatása miatt hosszú távon igen nagy jelentőséggel bír, így nem is szabad figyelmen kívül hagyni ezt a szempontot. Mivel mind a részvények, mind az ingatlanok esetében kockázatot vállal a befektető, ezért természetesen magasabb hozamot is vár el a kockázatmentesen elérhető hozamokhoz képest.

Ma Magyarországon a banki kamatok jellemzően alig haladják meg az évi 0%-ot, de az állampapírok már sokkal vonzóbb, évi 5% körüli nominális hozamot kínálnak. A részvényeknek és az ingatlanoknak tehát ennél kell érdemben magasabb megtérülést biztosítaniuk, amire az utóbbi évtizedekben képesek is voltak. A két eszközosztály átlagos teljesítményét különböző indexekkel mérhetjük: a magyar tőzsdét a BUX-index, az ingatlanpiac alakulását pedig például az MNB által közzétett lakásárindex képezi le. Az alábbi ábra ennek a két indexnek a hosszú távú teljesítményét szemlélteti.

A BUX-index és az MNB-lakásárindex negyedéves értékei 1990-2020,

Látható, hogy az elmúlt 30 év során mind az ingatlanárak, mind a tőzsdei árfolyamok nagyon meggyőző teljesítményt produkáltak. Az 1990. és 2020. közötti időszakban az MNB lakásárindex évi 9,2%-ot emelkedett, azaz ennyivel drágultak az ingatlanok, de ez kizárólag a lakások árait jelzi (tehát nincsenek figyelembe véve a befolyt bérleti díjak, igaz, a fenntartási költségek sem!). A BUX-index eközben 1991-es indulásától kezdődően évente 12,5%-ot hozott, az osztalékok visszaforgatása nélkül. Az infláció az ezredforduló óta évi 4,2% körül alakult, tehát az ingatlanok és a részvények hozama egyaránt jelentősen felülteljesítette az inflációt. (Említést érdemel, hogy a kilencvenes évek figyelembevételével az átlagos infláció lényegesen magasabb lenne.)

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy mindkét eszközosztály képes jó hozamokat biztosítani. Ugyanakkor a két érték precíz összehasonlítása már nehézkes, hiszen például az országos átlagot alkotó egyedi ingatlanok között hatalmas különbségek lehetnek. Továbbá az is elképzelhető, hogy valaki nem a BUX-indexet követi a befektetéseivel, hanem egyedi részvényeket válogat, így a teljesítménye különbözik a feltüntetett tőzsdei átlaghozamtól.

2. Melyik befektetés jár kisebb kockázattal?

A befektetésekkel együtt jár némi kockázat, amelynek egyik legfőbb megnyilvánulási formája az árfolyamingadozás. Az indexek alakulásából jól látszik, hogy mind az ingatlanok, mind a részvények elszenvedhetnek jelentős árcsökkenést. A 2008-as válság idején a BUX-index a korábbi csúcshoz képest 61%-ot zuhant, de a koronavírus-válság idején is 30%-ot esett néhány hét alatt. Ugyanakkor ez a kockázat mérsékelhető egy diverzifikált portfólióval: aki nem az összes pénzét tartja részvényekben, ő valószínűleg csak enyhébb visszaesésekkel fog találkozni. Sőt, a részvények csoportján belül is lehet törekedni a változatosságra, például különböző devizák vagy szektorok szerint. Jó hír, hogy léteznek kifejezetten erre a célra kifejlesztett befektetési alapok is, így a laikusok is választhatnak előre elkészített, jól diverzifikált portfóliók közül.

Nyugdíj-megtakarítás kalkulátor
Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
  • 20%-os (max. 130 ezer Ft-os) adóvisszatérítés
  • 10 éves átlaghozam a múltban 6,5%,
    (reálhozam 2,7%)!
A pontosabb kalkuláció érdekében kérjük válaszolj a következő kérdésre:

ENNYI PÉNZED LESZ
MIRE NYUGDÍJBA MÉSZ
A részletes eredményeidet
e-mail-ben küldjük el
  • Megtudhatod számodra melyik a legmegfelelőbb: nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás vagy NYESZ.
  • Megtudhatod mennyi állami támogatást kaphatsz és tájékoztatunk a felmerülő költségekről.
KÉRD RÉSZLETES
EREDMÉNYEIDET EMAIL-BEN!
Köszönjük, hogy leadtad érdeklődésed!
Hamarosan elküldjük neked a kalkulációd eredményeit!
Ha addig is további kérdésed lenne, írj nekünk a bankmonitor@bankmonitor.hu címre
Bankmonitor

A lakásárindex 2008-at követően 5-6 év alatt 21%-kal mérséklődött, de a területi különbségekből adódóan néhol sokkal durvább zuhanás is előfordulhatott. Eszerint tehát az ingatlanpiac is képes erős lejtmenetre, még ha az utóbbi években nem is ez volt a jellemző. Összességében ki lehet jelenteni, hogy az ingatlanárak lassabban változnak, és több ideig tart egy-egy felfelé vagy lefelé ívelő ciklus. Ezzel szemben a részvényárfolyamok gyors ingadozásnak vannak kitéve, így rövid távon nagyobb kockázatot hordoznak. Mindenesetre hosszú távon mindkét eszközosztály jól teljesít, így az ideiglenes árcsökkenés egyik esetben sem feltétlenül jelent problémát a befektetés eredményessége szempontjából.

3. Mekkora tőke szükséges a befektetéshez?

A két stratégia között talán ebben mutatkozik a leglényegesebb különbség. A részvények nagy előnye, hogy kisebb összegekkel is el lehet indítani a megtakarítást és befektetést. A kifejezetten hosszú távra szolgáló nyugdíjcélú megtakarítások már havi 10-20 000 forinttól is elérhetők, és minden esetben van lehetőség részvénytúlsúlyos portfólió kialakítására. Természetesen a kitűzött cél eléréséhez ez az összeg nem feltétlenül lesz elegendő, de életkortól függően havi 20-30 000 forintos megtakarítás már tízmilliós nagyságrendű lejárati összeget is eredményezhet a befektető idős korára! Aki pedig képes saját magának intézni a befektetéseit, ő is legfeljebb tízezer forintos nagyságrendben hozzáférhet szinte bármelyik egyedi magyar részvényhez.

Az ingatlanbefektetés ezzel szemben rendkívül tőkeigényes műfaj: készpénzes ingatlanvásárlás esetén jó eséllyel több tízmilliós kezdőtőkére van szükség. Amennyiben a befektető csak a vételár egy részét fizetné önerőből, és a maradékot hitelből finanszírozná, akkor kevesebb tőke is elegendő lehet, de ilyenkor a hitel kamata eleinte felemésztheti a hozam jelentős részét. Ugyanakkor közvetett módon (például befektetési alapokon keresztül) is lehet ingatlanokba fektetni, sőt, az Egyesült Államokban kifejezetten elterjedtnek számítanak a tőzsdére bevezetett, úgynevezett „REIT” cégek, amelyek hasonló tevékenységgel foglalkoznak.

4. Mennyire könnyű a hozzáférés a befektetett összeghez?

A hosszú távú befektetések akkor működnek igazán hatékonyan, ha időközben nem akarjuk kivenni a befektetett tőkét. Mégis előfordulhat olyan élethelyzet, amikor nincs más megoldás, és muszáj eladni a hosszú távra szánt befektetések egy részét. Az ingatlanok esetében ez a kérdés viszonylag egyszerű: a befektetés nagyon „illikvid”, azaz a tőke csak lassan, nehezen mozgatható. Ráadásul csak egyben, hiszen a lakást csak teljes egészében lehet értékesíteni, szobánként nem. Ha sürgős a helyzet, akkor nincs más választás, mint elfogadni az aktuális piaci árat, de ez magában hordozza némi veszteség lehetőségét.

A klasszikus részvényportfóliók esetében ez könnyebben megvalósítható, hiszen van lehetőség arra, hogy a befektető az értékpapíroknak csak egy részét adja el. Természetesen ilyenkor is felmerülhet veszteség, az árfolyamok aktuális állásától függően. (Továbbá sok esetben adófizetési kötelezettséggel is járhat az értékesítés.) A kifejezetten nyugdíjcélú megtakarításokból általában csak komolyabb veszteséggel lehet pénzt kivenni: az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében komplex adózási szisztéma vonatkozik erre az esetre, a NYESZ-nél és a nyugdíjbiztosításnál pedig a kapott állami támogatásokat kell visszafizetni, ráadásul 20%-kal megnövelve! Utóbbi esetében még a biztosító által meghatározott visszavásárlási szabályzat is okozhat pénzbeli veszteséget az idő előtt kiszállók számára.

Összefoglalás

Hosszú távon mind az ingatlanok, mind a részvények képesek bőséges hozamot termelni a befektetők számára. Ugyanakkor nagyon sok különbség is van a két stratégia között, például kockázat, likviditás, tőkeigény, szükséges időráfordítás és egyéb szempontok szerint. Ha valaki a saját időskori megélhetését szeretné biztosítani, ahhoz egyaránt jó eszköz lehet egy részvényportfólió és a kiadott ingatlan is; de az átlagember számára talán kézenfekvőbb és könnyebben elérhető megoldást jelent egy értékpapír-portfólió lépésről lépésre történő felépítése. Nagy segítséget jelenthetnek az erre a célra kifejlesztett nyugdíjcélú megtakarítások, melyekkel mindenki könnyedén befektethet a számára legszimpatikusabb portfóliókba.

Számold ki a kalkulátorral, hogy mennyi pénzed gyűlne össze idős korodra!

Nyugdíj-megtakarítás kalkulátor
Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
  • 20%-os (max. 130 ezer Ft-os) adóvisszatérítés
  • 10 éves átlaghozam a múltban 6,5%,
    (reálhozam 2,7%)!
A pontosabb kalkuláció érdekében kérjük válaszolj a következő kérdésre:

ENNYI PÉNZED LESZ
MIRE NYUGDÍJBA MÉSZ
A részletes eredményeidet
e-mail-ben küldjük el
  • Megtudhatod számodra melyik a legmegfelelőbb: nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás vagy NYESZ.
  • Megtudhatod mennyi állami támogatást kaphatsz és tájékoztatunk a felmerülő költségekről.
KÉRD RÉSZLETES
EREDMÉNYEIDET EMAIL-BEN!
Köszönjük, hogy leadtad érdeklődésed!
Hamarosan elküldjük neked a kalkulációd eredményeit!
Ha addig is további kérdésed lenne, írj nekünk a bankmonitor@bankmonitor.hu címre
Bankmonitor
Kapcsolódó tartalmak
Miért érdemes már 30-40 évesen félretenni a nyugdíjunkra?

A nyugdíjcélú megtakarítás életünk egyik legjelentősebb pénzügyi jellegű feladata: akik nem készülnek fel idős éveikre, ők súlyos megélhetési nehézségekkel fognak szembesülni. Egyre inkább úgy látszik, hogy az aktuális nyugdíjjárulékokból finanszírozott,...

Tedd, amit mondunk, és lesz nyugdíjad!

Összegyűjtöttük, mik a legfontosabb információk, amelyekre szükséged lesz egy nyugdíjmegtakarítás elindításához. Megtudhatod, mikor kell elkezdeni az öngondoskodást, mennyi pénzt kell félretenni havonta, és hogyan érdemes befektetni a legjobb hozam-kockázat-arány érdekében!...

Ingatlanbefektetés nyugdíjcélra: vajon ez lesz a nyerő stratégia?

Az ingatlanpiac az utóbbi években páratlan teljesítményt produkált. Vajon hosszú távon képesek hasonló teljesítményre az ingatlanok? Vagy jobban járhatunk befektetőként egy hagyományos részvényportfólióval? Most ennek jártunk utána, a legkülönbözőbb szempontok...