Hirdetés

Mire számíthatunk most befektetőként az elmúlt 25 év válságai alapján?

szerző: |
 

A történelem nem ismétli önmagát – vagy mégis? Az mindenesetre biztos, hogy sokkal sikeresebben kezelhetik a pénzügyeiket azok, akik hajlandók időt szánni a múlt tanulságainak feldolgozására. Éppen ezért megnéztük, hogy az elmúlt 25 év nagy válságai milyen visszaeséseket generáltak, és mennyi idő alatt „gyógyultak be” a részvénypiaci veszteségek. A helyzet ma különösen bizonytalan, de így is törekedhetünk a megfontolt döntéshozatalra. Fontos, hogy teljesen más helyzetben van az, akinek egy nagyobb összeg befektetéséről kell most döntenie, mint az, aki folyamatosan, havonta takarít meg.

Múltbeli válságok: veszteségek 34%-tól 54%-ig

Átlag magyar megtakarítóként sem csupán a hazai piacon fektetjük be pénzünket. Ha befektetési alappal rendelkezünk, vagy nyugdíjcélú megtakarításunk van, akkor 90%-os valószínűséggel ma már külföldi befektetéssel is rendelkezünk közvetetten. Pontosan ezért érdemesnek tartjuk, hogy egy kicsit szélesebb körben vizsgáljuk az elmúlt 25 év nagy válságait, és áttekintsük, mi történt Magyarországon, Németországban és az USA-ban.

A vizsgált időszak három nagy válsága:

  • 1998: Oroszország csődbe megy, nem képes törleszteni a külföldi hitelezőinek
  • 2008: nagy nemzetközi pénzügyi válság a Lehman Brothers összeomlását követően
  • 2020: lesújt a COVID

A tőzsdeindexek, melyek a részvénybefektetések átlagos értékének változását képviselik, a három válság során 34%-54% közötti mértékben estek vissza. (Ez alól az egyetlen kivétel 1998, amikor az USA vezető tőzsdeindexe mindössze 15%-ot esett, aminek azonban van egy egyszerű magyarázata: az amerikai gazdasági szereplőket 8-9 évvel a szocializmus összeomlása után rendkívül kevéssé érintette az orosz fizetőképtelenség.) Azt is megfigyelhetjük, hogy az árfolyamok visszakapaszkodása a mélypontról az egyes válságokat követően fél évtől valamivel több mint 2 évig tartó folyamat volt.

Az elmúlt 25 év legnagyobb tőzsdei visszaesései és az ukrán háború

Hirdetés

Hirdetés

Hol tartunk most az ukrán háború hatásaival?

Az első és legfontosabb megállapítás, hogy az orosz-ukrán háború végkifejlete sem katonai, sem politikai, sem gazdasági dimenzióban még nem meghatározható, így az aktuális árfolyamok csupán egy pillanatfelvételt mutatnak.

Milyen információkat érdemes figyelembe venni a mai pénzügyi döntéseinkhez?

  1. A tőzsdei árfolyamok visszaesése a korábbi válságokhoz hasonlítva rendkívül kis mértékű.
  2. Az energetikai, alapanyag és mezőgazdasági szerepük miatt az orosz és ukrán gazdaság súlya a globális gazdasági folyamatokban ma sokkal jelentősebb, mint 1998-ban az orosz csőd idején.
  3. 1998-ban fel sem merült, hogy szankciókkal sújtsa a nemzetközi közösség Oroszországot, a szállítási képesség fenntartása közös érdek volt.
  4. A COVID válságot agresszív pénzügyi lazítással, keresletélénkítéssel, kedvezményes hitelekkel és 0% közeli kamatszintekkel oldották meg a világ pénzügyi és gazdasági irányítói.
  5. Mindeközben ma 30-40 éves rekordszint közelébe repült az infláció, így a korábbi válságkezelés eszköztára igencsak korlátozottan alkalmazható (ha egyáltalán).
  6. Az ukrán háború jelentős mértékben csökkentette a nemzetközi gazdasági folyamatok előrejelezhetőségét, így ma a „lelassul a gazdasági növekedés” prognózisától a „drámai recesszió jön” előrejelzéséig naponta új és új elemzéseket jelentetnek meg a nagy nemzetközi elemzők.
  7. Az Oroszországgal szembeni szankciók miatt számos európai ország is érdemi változtatásokra kényszerül (pl. energia beszerzéseinek átalakítása), melyek kivitelezése sok esetben még csak tervezési fázisban van

Összefoglalva tehát a 2. világháború óta nem látott helyzet uralja Európát, rendkívül nehezen előrejelezhető politikai és gazdasági folyamatokkal (a katonai fejlemények teljes bizonytalansága mellett).

Akkor most ne is tegyünk félre? Várjunk ki a megtakarításunkkal?

Folyamatos megtakarítás esetén: ez lenne talán a világ legnagyobb hibája. Matematikailag rendkívül egyszerűen bizonyítható (még ha a legjelentősebb, 54%-os visszaesést hozó múltbeli válságot vesszük példaként is), hogy sokkal jobban járt, aki folyamatosan megtakarított és befektetett, mint aki kivárta a válság lecsengését és csak 1-1,5 évvel később kezdett el invesztálni. Nem mellesleg: ha nincs megtakarításunk, akkor totálisan védtelenek vagyunk a gazdasági visszaesés időszakában.

Egyösszegű, nagy befektetés esetén: itt már érdemi a dilemma, hiszen azon kívül, hogy „ezt a válságot is megoldja a pénzügyi-gazdasági vezetés agresszív pénznyomtatással” hitben élünk, túl sok kapaszkodónk nincs. Főként akkor, ha belátjuk, hogy a válságkezelés sem folytatódhat a korábban megszokott eszközrendszerrel. Mindebből az adódik, hogy nagyobb, egyösszegű befektetéseknél ma érdemes alacsonyabb kockázatú, inflációs védelmet biztosító megtakarítási formákat választani. Ilyen lehet például a Prémium Magyar Állampapír, akár eurós verzióban is.

Kérd részletes
eredményeidet email-ben!
A lenti gomb megnyomásával elfogadom az adatvédelmi tájékoztatóban
Köszönjük, hogy leadtad érdeklődésed!
Hamarosan elküldjük neked a kalkulációd eredményeit
Ha addig is további kérdésed lenne, írj nekünk a bankmonitor@bankmonitor.hu címre.
Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
Ft
Bankmonitor
A pontosabb kalkuláció érdekében kérjük válaszolj a következő kérdésre:
0 Ft
ennyi pénzed lesz
mire nyugdíjba mésZ
A részletes eredményeidet
email-ben küldjük el
  • Megtudhatod számodra melyik a legmegfelelőbb: nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás vagy NYESZ.
  • Megtudhatod mennyi állami támogatást kaphatsz és tájékoztatunk a felmerülő költségekről.
Hirdetés