Menthetetlenül itt van a 2017-es év vége, ami egyben azt jelenti, hogy itt az ideje az év végi értékeléseket is megtenni. Mi is ezt tettük a megtakarítások és hitelek frontján, ahol a legfontosabb folyamatokat követtük végig. Annak ellenére, hogy a bankbetét jelentősége egyre csökken, a készpénz és a folyószámlabetéteken lévő pénz nagysága nő a lakosságnál, amivel kamatot veszít. A megtakarítások élén továbbra is a lakossági állampapírok állnak, ahova a legtöbb pénz is érkezett az év során. Ráadásul a lakosság hitelfelvételi kedve is nagyot nőtt, ami a hitelállomány növekedésében is felfedezhető.
Minden 2. forint állampapírba érkezett
Időként érdemes a jegybank lakossági vagyonra vonatkozó statisztikáira egy pillantást vetni, és mikor lenne ez aktuálisabb, mint az év végén. Ugyan az adatok még a teljes 2017-es évre nem állnak rendelkezésre, viszont arra mindenképpen alkalmasak, hogy képet alkothassunk az idei folyamatokról.
Az elmúlt évek kamatcsökkenésének hatását mindannyian a saját bőrünkön érezhetjük, és ez bizony meglátszik azon is, hogy milyen megtakarításokat részesítünk előnyben. Például a bankbetétektől egyre inkább elhatárolódik a lakosság, míg az alternatív befektetések egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a megtakarítások tortájából.
A betétekben még mindig sok pénzt tart a lakosság (összesen 8,3 ezer milliárdot), hiszen a likvid megtakarítások 30%-a még mindig betétben hever. Ugyanakkor a rendkívül alacsony fél százalék közeli kamatok miatt, az elmúlt években a lekötött betéteiket fokozatosan számolták fel az emberek. Ugyanakkor a bankbetétek aránya leginkább azért maradhatott magas, mert a folyószámlán lekötetlenül álló összegek állománya megnőtt, vagyis sokan felhasználatlanul, a bankszámlájukon hagyják a pénzüket. De emellett a készpénz aránya is még mindig magas, a lakosság vagyonának 16%-a koncentrálódik ide.
Pedig az infláció ugyanúgy csökkenti a parlagon heverő pénzek értékét is, az idei évben ráadásul átlagosan 2,3%-kal emelkedtek az árak. A veszteség mérséklése, vagy valamekkora reálhozam elérése érdekében mindenképp célszerű volna akár olyan egy befektetés mellett dönteni, mint a lakossági állampapír.
A lakosság megtakarításai között szereplő kötvények töretlen növekedése egyértelműen az állampapírok népszerűségének köszönhető. Kockázatmentessége miatt jelenleg ez tekinthető a lekötött betét helyettesítőjének, viszont annál jóval nagyobb hozamot kínál (1,5-3,8%). A statisztikák szerint a háztartások 545 milliárd forinttal bővítették az állampapír állományukat szeptember végéig. Az is megállapítható, hogy elsősorban a rövid papírokat kedveli a lakosság (fél-egyéves állampapír), habár az utóbbi időszakban a magasabb hozam reményében egyre többen választják a hosszú lejáratú állampapírokat is (3-5 éves prémium állampapír).
A befektetési alapok is fontos részét képezik a lakosság megtakarításainak, hiszen a magasabb hozam reményében sokan fordultak feléjük, ezzel együtt nagyjából 16% körül van a részesedésük. A tavalyival ellentétben az idei évben már a befektetési alapokhoz is kegyesebb volt a sors, hiszen összességében 14 milliárddal tudott nőni a lakosságnál lévő állományuk. A környezet változása miatt a régebben kedvelt pénzpiaci és kötvényalapoktól egyre inkább elfordultak a befektetők, és elsősorban az abszolút hozamú, vegyes és az ingatlanalapok iránt nőtt az érdeklődés.
Ugyan a tőzsdei részvények szerepe egyáltalán nem hangsúlyos a lakosság körében, viszont idén valamennyire fokozódott irántuk az érdeklődés. Az biztos, hogy a kockázatok bevállalása mellett a részvényekkel jól lehetett keresni, a hazai piacon külön érdekesség a kisrészvények szárnyalása, amelyek akár több ezer százalékot is hozhattak a konyhára.
Ezen kívül a lakosságnál tartott életbiztosítások, beleértve a nyugdíjbiztosításokat is, 12 milliárddal bővültek az év végéig, emellett a nyugdíjpénztárakba is közel 42 milliárd forintnyi új pénz érkezett. Mindezt úgy, hogy az igazi hajrá általában az év utolsó negyedévére esik.
Kíváncsi vagy mennyit gyűjthetsz össze a nyugdíjra? Kalkulátorunkkal megnézheted!
Hirdetés
Hirdetés
Felpörgőben a hitelezés
Külön érdemes kiemelni a hitelek helyzetét, amelyeknek már az állománya is növekedni tudott, vagyis több hitelt vett fel a lakosság, mint amennyit törlesztett. A teljes hitelállomány így a 3. negyedév végén 7,2 ezer milliárd forintot tett ki. A hitelek iránti érdeklődés egyértelműen az alacsony hitelkamatokra (akár 2,5-3%), a támogatások hatására (CSOK), és a lakosság javuló jövedelmi helyzetére vezethető vissza.
Az biztos, hogy az idei év mérföldkő volt, és szemmel látható mértékben növekedni tudott a hitelkihelyezés, mind a lakáshitelek, mind a fogyasztási hitelek esetén. A friss statisztikák szerint októberig 532 milliárd forint lakáshitelt folyósítottak, ami már így is 64 milliárddal haladja meg a 2016-os teljes hitelkihelyezést. Az elmúlt évek változásának a fogyasztási hitelek is nagy nyertesei voltak, ahol az új kihelyezések értéke a legközelebb került a válságot megelőző csúcshoz.
A 2017-es év újdonsága, hogy feltűntek a fogyasztóbarát lakáshitelek, amelyek a biztonságosabb, rögzített kamatú hitelek felvételét vonzóbbá. Ennek egyértelmű haszna, hogy a fix hitelek kamata is sokat csökkent (5-10 éves rögzítésnél is 3,5-4,8%), ami mérsékli a lakosság kamatkockázatát.