loading

Nagy bajban a nyugdíjrendszer: évente egy városnyival nő az idősek létszáma!

Süle-Szigeti Bulcsú
szerző: Süle-Szigeti Bulcsú

A 65 év feletti népesség létszáma minden évben annyival nő, mint Salgótarján, Vác vagy Baja lakossága. Egyre égetőbbé válik tehát a kérdés, hogy meddig lehet így fenntartani a mai magyar nyugdíjrendszert. A születési statisztikákból kiindulva sajnos nem sok jóra számíthatunk. Az is elképzelhető, hogy előbb-utóbb búcsút kell intenünk az állami nyugdíj eddig ismert formájának.

A Bankmonitor.hu ingyenes szolgáltatásokat nyújtó weboldal: több, mint 30 bank és pénzügyi szolgáltató több ezer termékének objektív összehasonlítása, szakértői írások a jó és megalapozott pénzügyi döntésekért. Tájékoztatáson túl konkrét támogatást is nyújtunk a kiválasztott banki termék szerződésének megkötésében. Jelen írásunkhoz hasznos kiegészítést adhat számodra a nyugdíj kalkulátorunk.

A társadalom korösszetételének változása a következő évtizedek egyik legsúlyosabb nemzetgazdasági problémájává fog előlépni. A KSH rendszeresen frissíti a magyar korfáról elérhető információkat, így az utóbbi években teljesen egyértelműen nyomon követhettük az ország elöregedésének jelenségét. Például igen beszédes az az adat, amely leírja a 65 éven felüli népesség létszámának alakulását. Eszerint a 2012. és 2021. közötti 9 évben kb. 300 000 fővel bővült a nyugdíjas korúak csoportja.

A 65 év feletti magyar lakosság létszáma, és az éves növekmények

Évente egy városnyival gyarapodnak az idősek!

Az első ábrán látható, hogy 2013-ban a 65 éven felüli lakosság 1,7 millió főt tett ki. Ez a létszám azonban folyamatosan növekszik, különösen azáltal, hogy a felettébb népes Ratkó-generáció tagjai éppen a mögöttünk álló években töltötték be ezt a korhatárt. Az előrejelzések alapján 2022-re már a 2 milliót is meghaladhatja a nyugdíjas korúak létszáma! Az oszlopok azt szemléltetik, hogy az egyes időszakokban konkrétan mekkora volt a 65 év feletti népesség növekedése. A vizsgált 9 évben ez átlagosan évi 33 400 főre rúgott, tehát nagyjából megegyezett Salgótarján, Vác vagy Baja teljes lakosságával! (A 2020-as kiugró érték pedig Eger vagy Zalaegerszeg méretével vetekszik.)

Ki fogja eltartani az egyre növekvő néptömeget?

Egy folyó finanszírozású (vagy közkeletű nevén felosztó-kirovó) nyugdíjrendszer akkor nyugszik stabil alapokon, ha mindig biztosítva van az idősödő generációk demográfiai utánpótlása. Magyarországon ez a feltétel sokáig teljesült, de az utóbbi évtizedekben egyértelműen megfordult a trend. A várható élettartam növekedése és az alacsony születésszámok együttesen a társadalom elöregedéséhez vezetnek. Ilyen körülmények között pedig égető kérdéssé válik, hogy vajon ki fogja eltartani az egyre gyarapodó idős korosztályt!

Az élveszületések száma és a termékenységi ráta Magyarországon

A második ábrán látható, hogy az egy évben megszületett gyermekek száma többször is mélypontra zuhant a rendszerváltás óta. Történt mindez azzal párhuzamosan, hogy a születési ráta is borzasztóan alacsony értékeket vett fel: a társadalom reprodukciójához szükséges 2,1-es érték helyett jelenleg is mindössze 1,55-re rúg! (A születési ráta azt mutatja, hogy a tárgyidőszaki helyzet hosszú távú állandósulása esetén egy nőnek hány gyermeke születne élete során.) A gyengébb születésszámokon túl súlyos problémát jelent még a kivándorlás, amely elsősorban a fiatalabb, jól képzett rétegeket érinti, azaz komoly érvágást eredményez a hazai nyugdíjkassza bevételi oldalára nézve.

A mai negyvenesek fogják elszenvedni az egyensúlytalanság hatásait!

A Magyar Nemzeti Bank egy 2016-os tanulmányában amellett érvelt, hogy 20 éves távlatban (azaz 2036-ig) nincs probléma a magyar állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságával. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a fent bemutatott trendek alapján előbb-utóbb lehetetlenség lesz ugyanígy működtetni a rendszert. Hiszen egyre kevesebb befizető nem tud változatlan színvonalon eltartani egyre több nyugdíjast. Az elöregedés kárvallottjai valószínűleg azok lesznek, akik 20-25 év múlva mennek majd nyugdíjba: azaz a mai 40-45 éves korosztály. Ők azok, akik egész életükben fizették az adókat és járulékokat, viszont aktív koruk végeztével mégsem támaszkodhatnak majd maradéktalanul a fiatalabb generációkra.

Milyen egyensúlyjavító megoldások jöhetnek szóba?

A nyugdíjkassza egyensúlyának javítására a legkézenfekvőbb módszer a nyugdíjkorhatár emelése. Így az állam két legyet üthet egy csapásra, mivel a korhatárhoz közeledő aktív dolgozók tovább fizetnek közterheket, és kevesebb ideig lesznek jogosultak állami nyugdíjra. Az elöregedés világszerte sújtja a fejlett országokat, így nem meglepő, hogy mindenütt fokozatosan emelkedik a nyugdíjkorhatár.

Egy másik megoldás lehet a nyugdíjígérvények számítási módjának megváltoztatása. Könnyedén elképzelhető, hogy kellő mennyiségű humántőke-utánpótlás hiányában elkerülhetetlen lesz az állami nyugdíjak értékének csökkenése. Az átlagnyugdíj 2020-ban kb. 150 000 forint volt, amely szűkösen ugyan, de mégis biztosíthatja egy idős ember megélhetését. Semmi nem garantálja azonban, hogy néhány évtized múlva az állami nyugdíjak nem lesznek ennél lényegesen alacsonyabbak, és nem veszítik el ezáltal az elsődleges időskori jövedelem szerepét! Reális forgatókönyv az is, hogy az állami nyugdíj csak töredéke lesz a jelenleg megszokott szintnek, és mindenki kénytelen lesz máshonnan is jövedelemhez jutni, akár a gyermekeitől, akár saját megtakarításaiból. (Magyarországon jelenleg is törvényi kötelezettség a szülőtartás!)

Mit tehetsz, hogy elkerüld a nyugdíjkatasztrófát?

Lassan már köztudottnak mondható a tény, hogy az állami nyugdíjkassza komoly bajban van, és hogy az idő előrehaladtával egyre nehezebbé válik majd a fenntartása. Éppen ezért a felelős döntés az, ha még időben gondoskodunk valamilyen alternatív jövedelemforrás kiépítéséről. Erre a célra szolgálnak elsősorban a különböző nyugdíj-előtakarékossági megoldások. Ezeknek a segítségével havi rendszeres megtakarításból (pl. 25-30 000 forintból) lehet felépíteni egy olyan tőkét, amelyből kiegészítő bevételünk származhat majd az állami nyugdíj összegén felül. Már 1,5 millió magyar ember rendelkezik a három államilag támogatott konstrukció (ÖNYP, NYESZ, nyugdíjbiztosítás) valamelyikével, de a túlnyomó többség még nem kezdett el foglalkozni ezzel a témával. A halogatásnak azonban ára van: minél később kezdi valaki a megtakarítást, annál nagyobb összegeket kell félretennie, különben csak jóval kevesebb pénze fog összegyűlni a számláján! Azok fognak jól járni, akik kellően korán felismerik a problémát, és lépéseket tesznek a saját időskori anyagi helyzetük bebiztosítására.

Használd a Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátorát, és vedd igénybe szakértőink díjmentes tanácsait! Most 20% állami támogatáshoz juthatsz hozzá a nyugdíjmegtakarítások segítségével!

Nyugdíj-megtakarítás kalkulátor
Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
Ft
Bankmonitor
A pontosabb kalkuláció érdekében kérjük válaszolj a következő kérdésre:

0 Ft

ennyi pénzed lesz
mire nyugdíjba mésZ
A részletes eredményeidet
email-ben küldjük el
  • Megtudhatod számodra melyik a legmegfelelőbb: nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás vagy NYESZ.
  • Megtudhatod mennyi állami támogatást kaphatsz és tájékoztatunk a felmerülő költségekről.
Kérd részletes
eredményeidet email-ben!
A lenti gomb megnyomásával elfogadom az adatvédelmi tájékoztatóban
Köszönjük, hogy leadtad érdeklődésed!
Hamarosan elküldjük neked a kalkulációd eredményeit
Ha addig is további kérdésed lenne, írj nekünk a bankmonitor@bankmonitor.hu címre.