loading
Hírdetés

Emelkedett a születési ráta Magyarországon: mit jelent ez a nyugdíjrendszer számára?

Süle-Szigeti Bulcsú
szerző: Süle-Szigeti Bulcsú

25 éves csúcsot döntött meg a születési ráta Magyarországon: 1,49-ről 1,55-re emelkedett. Ez kedvező demográfiai fejlemény, de még nagyon messze vagyunk az optimális helyzettől. Ha tartósan a mostani szinten marad az arányszám, akkor aggasztó ütemű elöregedés elé néz a társadalmunk. Ez pedig végzetes következményekkel járhat a mai aktív dolgozók várható nyugdíját illetően.

A Bankmonitor.hu ingyenes szolgáltatásokat nyújtó weboldal: több, mint 30 bank és pénzügyi szolgáltató több ezer termékének objektív összehasonlítása, szakértői írások a jó és megalapozott pénzügyi döntésekért. Tájékoztatáson túl konkrét támogatást is nyújtunk a kiválasztott banki termék szerződésének megkötésében. Jelen írásunkhoz hasznos kiegészítést adhat számodra a nyugdíj kalkulátorunk.

Megjelentek a KSH legfrissebb születési adatai: eszerint 1995. óta nem volt ilyen magas a teljes termékenységi arányszám Magyarországon. A sokáig 1,49-es szinten stagnáló mutató 2020-ban 1,55-re emelkedett. Ezt úgy kell értelmezni, hogy ha a tavalyi állapot hosszú távon állandósulna, akkor egy magyar nő átlagosan 1,55 gyermeket szülne élete során.

Örülhetünk a születések emelkedésének?

A születési adatok javulása mindenképpen jó hír, azonban érdemes elhelyezni az adatokat a megfelelő kontextusban. A társadalom fennmaradása érdekében szükséges teljes termékenységi arányszám 2,1: ebben az esetben az új generációk létszáma mindig pótolni tudja a szüleikét.

Ha viszont egy nőnek átlagosan 2,1-nél kevesebb gyermeke születik élete során, akkor a népesség fogyásnak indul. Ezt sajnos Magyarországon is régóta tapasztalhatjuk: a kívánatos termékenységi rátát utoljára 1977-ben sikerült teljesíteni. Ennek következtében 1981. óta csökken a magyar népesség.

A teljes termékenységi arány alakulása Magyarországon

A tartósan alacsony termékenységi ráta viszonylag friss jelenség; a 21. századra a születési adatok korábban sosem látott mélységbe zuhantak. A Ratkó-korszakban (1950-es évek első fele) többször is volt példa a 200 000-nél is magasabb éves születésszámra, de még 1975-ben is majdnem sikerült elérni ugyanezt.

Ehhez képest az ezredforduló óta egyetlen alkalommal sem született évi 100 000-nél több gyermek Magyarországon! Az új trend következtében 1950. és 2019. között 54%-os csökkenés volt megfigyelhető.

Az élveszületések számának alakulása Magyarországon

Hírdetés

Hírdetés

Hogyan befolyásolja mindez a nyugdíjrendszert?

A jelenleg használt – „folyó finanszírozású” – nyugdíjrendszer lényege, hogy a mindenkori aktív dolgozók befizetik a járulékot az államkasszába, és a mindenkori időseknek ebből folyósítanak nyugdíjat. A rendszer akkor működik jól, ha a befizetések mértéke meghaladja (vagy legalább eléri) a kiadások szintjét. Ellenkező esetben a nyugdíjrendszer fenntarthatósága megkérdőjeleződik.

A demográfiai folyamatok mind a járulékbefizetések, mind a nyugdíjkiadások szempontjából sarkalatos kérdést jelentenek. Kedvező állapotnak az tekinthető, ha a nyugdíjasok létszáma jóval alacsonyabb, mint az aktív dolgozóké. Hiszen ilyenkor úgy lehet kielégítő mértékű nyugdíjakat fizetni, hogy az nem igényel túlságosan magas egyéni járulékbefizetéseket.

Miről árulkodik az eltartottsági ráta?

Az idősek és az aktívak egymáshoz viszonyított arányát az „eltartottsági rátával” mérhetjük. Ezt úgy kell kiszámítani, hogy a 65 év feletti lakosság létszámát elosztjuk a 15-64 év közöttiek létszámával. Az eltartottsági ráta múltbeli alakulását az alábbi ábra szemlélteti.

Az idős népesség eltartottsági rátája Magyarországon

Az eltartottsági ráta erősen emelkedő trendje látványosan jelzi a magyar nyugdíjrendszer legnagyobb kockázatát. 2005-ben még csak 22,7%-os szinten állt a mutató, de napjainkra elérte a 30,3%-os értéket. Ez azt jelenti, hogy ma átlagosan kb. 3,3 aktív korúnak kell eltartania egy nyugdíjast.

A KSH hosszú távú előrejelzései még ennél is drámaibb helyzetet jósolnak. 2050-re – azaz mire nyugdíjba vonulnak a ma 36 évesek – az eltartottsági ráta meghaladhatja az 50%-ot! Egyszerűbben mondva akkoriban már legfeljebb két aktív járulékfizető jut majd egy nyugdíjasra. A kedvezőtlenül alakuló korösszetétel miatt tehát egyre növekvő terhet fog jelenteni az időskorú népesség eltartása.

Hogyan lehetne elkerülni a nyugdíjkatasztrófát?

A fentiek alapján kijelenthető, hogy a tartósan alacsony születésszám súlyos nyugdíjkatasztrófát fog előidézni. Ma a nyugdíjak és a bérek között akár 100%-os különbség is húzódhat. Jelen állás szerint pedig néhány évtizeden belül az aktív dolgozók még ezt a szintet is képtelenek lesznek biztosítani az idősek számára. Az 1,55-re emelkedő születési ráta némi bizakodásra adhat okot, de csak abban az esetben, ha ez a növekedés még hosszú évekig folytatódik.

Ha a születési ráta a következő évtizedekben is ugyanennyire alacsonyan marad, akkor más megoldást kell találni a nyugdíjprobléma orvosolására. Az állami nyugdíjkorhatár emelése átmenetileg könnyíthet a nyugdíjkassza terhein: hiszen ezáltal hosszabb ideig fizetünk járulékot, és rövidebb ideig leszünk nyugdíjasok. Ezt a módszert jelenleg Európa-szerte alkalmazzák, és 2022-től Magyarországon is 65 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár.

Mit tehetünk egyéni szinten a saját jövőnkért?

Tartós megoldás hiányában elkerülhetetlen lesz a nyugdíjak értékének csökkenése. Aki mégis szeretne stabil időskori jövedelmet biztosítani saját maga számára, neki az állami nyugdíjrendszertől független alternatívában kell gondolkodnia.

Ma Magyarországon három olyan megtakarítási forma létezik, melyek kifejezetten nyugdíjcélt szolgálnak. Ezek az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), illetve a nyugdíjbiztosítás. A nyugdíjmegtakarítások lényege, hogy az aktív dolgozók rendszeresen pénzt tesznek félre egy privát számlára, és a félretett összegek befektetésre kerülnek.

Mennyi pénzt lehet így összegyűjteni a nyugdíjkorhatárig?

A pontos összeg mindig attól függ, hogy ki mikor kezdi a megtakarítást, és havonta mekkora összeget tud szánni erre a célra. Időben kezdve akár havi 20-30 000 forintos megtakarítással is felépíthető egy 20 millió forintos nagyságrendű nyugdíjtőke. Így már havi 100 000 forinttal is ki lehet majd egészíteni az állami nyugdíjat, ezzel pótolva a kieső jövedelem jelentős részét.

Összefoglalás

Az állami nyugdíj legfőbb biztosítéka a demográfiai utánpótlás. Ha a születésszám hosszú ideig a kívánatos szint alatt marad, akkor a jövőben nem lesz elegendő fedezet a nyugdíjak kifizetésére. A mai helyzet alapján az aktív dolgozóknak fel kell készülniük a nyugdíjkatasztrófára. Ennek legkézenfekvőbb módja egy saját nyugdíjcélú megtakarítás, amely plusz jövedelmet biztosíthat számukra az állami nyugdíjon felül. A nyugdíjmegtakarítások után 20%-os (legfeljebb évi 280 000 forintos) állami támogatás is igénybe vehető.

Számold ki a kalkulátorral, hogy neked mennyi pénzed gyűlne össze idős korodra!

Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
Ft
Bankmonitor
A pontosabb kalkuláció érdekében kérjük válaszolj a következő kérdésre:

0 Ft

ennyi pénzed lesz
mire nyugdíjba mésZ
A részletes eredményeidet
email-ben küldjük el
  • Megtudhatod számodra melyik a legmegfelelőbb: nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás vagy NYESZ.
  • Megtudhatod mennyi állami támogatást kaphatsz és tájékoztatunk a felmerülő költségekről.
Kérd részletes
eredményeidet email-ben!
A lenti gomb megnyomásával elfogadom az adatvédelmi tájékoztatóban
Köszönjük, hogy leadtad érdeklődésed!
Hamarosan elküldjük neked a kalkulációd eredményeit
Ha addig is további kérdésed lenne, írj nekünk a bankmonitor@bankmonitor.hu címre.
 

Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés