10 százalék alatti infláció? Mutatjuk miért sikerülhet év végére

10 százalék alatti infláció? Mutatjuk miért sikerülhet év végére
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2023-07-24 Frissítve: 2023-07-25
 

Egy számjegyű éves áremelkedés: ezt várja a kormány és a jegybank is év végére. Ez a júniusi 20,1 százalékos éves infláció fényében elég komoly kijelentésnek tűnik. De tényleg annyira nagy vállalás? Egyáltalán miért ilyen magas még mindig hazánkban az áremelkedés? Mi az, amire egyáltalán nem hat az infláció? A Bankmonitor szakértői ezekre a kérdésekre keresik a választ.

Magyarországon az idei évben még nem volt egyik hónapban sem 20 százalék alatt az éves infláció, az utolsó júniusi adat alapján 20,1 százalékkal drágult az élet egy év alatt. Ettől függetlenül év végére már egy számjegyű – 10 százalék alatti – inflációt várnak. Sőt az MNB részéről már elhangzott, hogy ez az év végi érték nem is kicsivel lesz 10% alatt, Gulyás Gergely véleménye szerint pedig elképzelhető, hogy már október, november környékén beesik az éves drágulás szintje a bűvös két számjegyű határ alá.

De hogy lehetséges ez? Ez túlzott optimizmus, vagy valami más húzódik a háttérben? A dolgok megértéséhez meg kell ismernünk az infláció működését.

Hirdetés

Hirdetés

A havi áremelkedés már érdemben csökkent

Ha ránézünk hogyan alakultak az árak 2022. év elejétől, akkor már mindenképpen pozitív elmozdulást láthatunk. A havi áremelkedés a teljes 2022-es év valamennyi hónapjában elérte az 1 százalékos szintet. Sőt, szeptemberben a havi átárazódás elérte a 4,1 százalékos szintet. Ezzel szemben idén februártól – januárban még igen magas, 2,3% volt a havi infláció – már érdemben mérséklődött a drágulás üteme.

Az idei év második hónapjától a havi áremelkedés az 1 százalékos szint alatt volt. Sőt, májusban a KSH 0,4 százalékos árcsökkenést mért. A legutóbbi június áremelkedés is kezelhető, 0,3 százalékos szinten volt.

A havi infláció alakulása 2022. januárjától

Tehát a havi áremelkedés tényleg érdemben csökkent, akkor miért nem mérséklődött az éves drágulás mértéke is? Természetesen azért nem, mert az éves adatokban még az elmúlt év komoly átárazódásai is megjelennek, méghozzá igen vastagon. Ez teljesen érthető, hiszen még az igazi árrobbanás előtti és a jelenlegi árcímkéket vetik össze. Mondhatjuk azt is, hogy a jelenleg rendkívül magas éves inflációra a tavalyi év második felében tapasztalt drasztikus átárazódás gyakorol komoly hatást.

Miért fogja csökkenteni a bázishatás az áremelkedést?

Nagyon nem mindegy, hogy melyik két időpont árát hasonlítjuk össze. Az éves áremelkedés meghatározásakor az egy évvel ezelőtti, vagyis az árrobbanás előtti árakat vetjük össze a jelenlegiekkel.

Egy szélsőséges példán keresztül bemutathatjuk ezt a hatást. Tegyük fel, hogy valaminek az ára 2022-ben nem változott, majd idén januárban 15 százalékkal emeltek az áron. Ezt követően idén már nem történik további árváltozás. Ebben a helyzetben a január havi és éves áremelkedés is 15% lesz. Ezt követően idén minden hónapban a havi árváltozás 0% lesz, hiszen újabb áremelkedés nem történik, az éves drágulás viszont marad 15% egészen 2024. januárjáig. (Ez érthető, hiszen az egy évvel korábbi ár és az aktuális ár különbsége 15% lesz.) Ez az állapot egészen 2024. januárjáig fennmarad.

Nézzük meg a szélsőséges példán keresztül megismert folyamatot a jelenlegi valós helyzetre vetítve. Jelenleg ott tartunk, hogy a havi árváltozások, aktuális drágítások már mérséklődtek, de az év per év alapú összevetésben még ott van az elmúlt időszak komoly áremelkedése. Ahogy haladunk előre az időben ezek a komoly árváltozások fokozatosan éven túli adatokká válnak. Mondhatjuk, hogy az éves infláció kiindulási ára, bázisa már tartalmazni fogja a korábbi áremeléseket. Ha az aktuális, havi átárazódás nem fog fokozódni, akkor bizony érdemben csökkenni fog az éves infláció a nyár végi és őszi hónapokban.

Ha abból indulunk ki, hogy az idei év hátralévő hónapjaiban az áremelkedés havi szinten 0,7% lesz, akkor év végére tényleg könnyedén becsúszhat az éves infláció 10% alá. Ha ennél kisebb lenne a havi átárazódás az év hátralévő részében, akkor pedig valóban elérhetővé válik az egy számjegyű éves infláció már novemberben is. Ez mennyire irreális adat? Az év eddigi havi inflációs adataira tekintve egyáltalán nem elképzelhetetlen ez a forgatókönyv.

A számítás során számos egyszerűsítéssel éltünk. Az éves áremelkedést az előző 12 hónap havi áremelkedésének szorzataként határoztuk meg.

Ez nem azt jelenti, hogy az eddigi magas infláció nyom nélkül eltűnik

Akkor minden rendben lenne, ha az infláció visszacsökkenne? Induljunk ki egy ideális állapotból, a magyar infláció azonos mértékű lesz a régiós, vagy épp az euróövezet inflációjával. Ez az ideális helyzet sem jelenti azt, hogy a korábbi extrém áremelkedés nyom nélkül eltűnne. Itt is visszaköszön ugyanis a bázishatás.

Logikus is, ha abból indulunk ki, hogy az elkövetkező évben azonos a drágulás mértéke hazánkban és az EU-ban, akkor is két éves időtávot tekintve a magyar áremelkedés magasabb lesz a jelenlegi drasztikus infláció miatt. Ahhoz a régió alatti áremelkedésre lenne szükség – ez akár általános árcsökkenést is takarhat -, hogy az elmúlt inflációs adatok extra hatása eltűnjön a többi ország árszintjéhez képest.

Létezik olyan szolgáltatás, amire az áremelkedés nincs hatással?

A legtöbb bankszámla költsége éves szinten leköveti az infláció változását. A jelenlegi helyzetben felértékelődhet egy több évre teljesen ingyenesen használható számlacsomag előnye. Használd a Bankmonitor kalkulátorát nézd meg, tudsz-e ilyen ingyenes számlát nyitni!

Hirdetés
Hirdetés