A kormány július elsejétől a természetes személyek kamatjövedelmét 13% szociális hozzájárulási adóval is megterheli. Vagyis az eddig kamatadó néven ismert 15%-os adó mellé egy újabb adónem kerül bevezetésre. Így a teljes adóteher már 28%-ra hízik. A témával kapcsolatban rengeteg tévhit kering, melyet a Bankmonitor szakértői igyekeznek most tisztázni.
Július elsejétől a lakossági kamatjövedelmeket 13% szociális hozzájárulási adó (szocho) is terhelni fogja. Ezzel összességében már 28%-ra emelkedik a nyereségek adóterhe. Fontos, hogy kizárólag a június 30-át követően lekötött betétekre, vásárolt értékpapírokra, illetve megkötött biztosításokra lesz érvényes az új adó. Vagyis érdemes lehet sietni a befektetési döntések meghozatalával.
Arról sem feledkezhetünk meg, hogy egyes megtakarításokra nem lesz érvényes az új adó. Például az szja-mentes állampapírokra, az ingatlanalapokra, illetve az szja-mentes biztosításokra sem kell megfizetni az új szociális hozzájárulási adót.
A helyzet tehát egyáltalán nem egyszerű, éppen ezért számos kérdés, tévhit kering az új adóval kapcsolatban, a Bankmonitor szakértői ezekből szedtek össze egy csokorra valót.
Hirdetés
Hirdetés
1. tévhit – A folyószámla egyenleg után meg kell fizetni az új adót
A lekötött és látra szóló betétek után a kamatadó mellett a jövőben meg kell fizetni a szochót. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a számlára érkező jóváírások összegéből vonnák le az adót. Az adó a kamatnyereséget terheli, vagyis a számlán tartott pénzünkkel elért kamatot, nyereséget terhelik meg a jövőben az új adóval.
Jelenleg a legtöbb bankszámla látra szóló kamata igen alacsony, vagyis ebből a szempontból a rendelet hatása nem jelentős. Van azonban néhány olyan takarékszámla, amelynek a kamata 8-9% körül mozog. Ezen konstrukcióknál az új adónem hatása már érezhető lesz.
2. tévhit – A takarékszámla megnyitásának dátuma számít az adó szempontjából
Alapvetően kijelenthetjük, hogy az új szocho a 2023. június 30-át követően vásárolt értékpapírokra, lekötött betétekre érvényes. Viszont a látra szóló betétek esetében nem a számlanyitás dátuma lényeges.
A lekötés nélkül kamatozó összegek esetében június 30-áig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, az azt követően keletkező kamatok után azonban már rendezni kell az új 13%-os adót is.
3. tévhit – A kriptoeszközökre nem kell adót fizetni
A kripto jelenleg egy igen népszerű befektetési forma, elég csak a Bitcoinra gondolnunk. Jó hír az ilyen megtakarításban gondolkodók számára, hogy az új szociális hozzájárulási adó nem lesz érvényes a kérdéses befektetésekre.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a Bitcoin teljesen adómentes, az szja törvény alapján 15% személyi jövedelemadót kell fizetni a kriptoeszközökön elért nyereség után is.
4. tévhit – Csak az állampapírok mentesülnek az új adó alól
Az kétségtelen tény, hogy az állampapírok adómentesek maradnak, vagyis a 15% kamatadó mellett a szochót sem kell megfizetni utánuk. Maradnak azonban más befektetési formák is, amelyek után az új adónemet nem kell megfizetni.
Ilyen például az ingatlanalap, melyeknél a szintén mentesülhetünk az új szociális hozzájárulási adó rendezése alól. De például a lakástakarék, a már említett kriptoeszközök, valamint bizonyos esetben a biztosítások is szocho mentesek lehetnek.
5. tévhit – A biztosítások mindenképp adókötelesek
A megtakarítási célú biztosítások kamatjövedelmére is érvényes a szocho abban az esetben, ha a szerződést 2023. június 30-át követően kötötték meg. Nem szabad azonban megfeledkezni, hogy a unit linked biztosítások bizonyos esetekben kamatadómentesek, márpedig ezen esetekben a szochót sem szükséges megfizetnünk. (Erről itt olvashatsz részletesen.)
Az egyszeri díjas biztosítások esetében
- A szerződés ötödik évét követően a megtakarítás adómentes, ezért se szocho, se szja fizetési kötelezettségünk nem lesz.
- Ha a biztosító kifizetése a 3. és 5. év között történik meg, akkor 6,5% szociális hozzájárulási adó és 7,5% szja fizetési kötelezettségünk keletkezik.
- Ha a 3. évet megelőzően történik a kifizetés, akkor 28% adót (13% szocho és 15% szja) kell fizetnünk.
A rendszeres díjas biztosítások esetében
- A szerződés tizedik évét követően a megtakarítás adómentes, se szocho, se szja fizetési kötelezettségünk nem lesz.
- Ha a biztosító kifizetése a 6. és 10. éve között történik meg, akkor 6,5% szociális hozzájárulási adó és 7,5% szja fizetési kötelezettségünk keletkezik.
- Ha a 6. évet megelőzően történik a kifizetés, akkor teljes 28% adót (13% szocho és 15% szja) kell megfizetnünk.
6. tévhit – Ha a TBSZ kamatadó köteles, akkor szochót is fizetnünk kell
A Tartós Befektetési Számla egy a hosszútávú öngondoskodást biztosító megtakarítási formák közül. A hosszú befektetési időért cserébe pedig adóelőnyben részesülhetünk.
- Ha 5 évig megtartjuk a befektetésünket, számlánkat, akkor nem kell kamatadót fizetnünk.
- Ha a 3. és 5. év között vennénk ki a pénzünket, akkor a nyereségre 10% adót kellene fizetnünk.
- Ha az első 3 évben kivesszük az összeget, akkor a normál 15% kamatadót kell rendeznünk.
Viszont a nyereség egyik esetben sem minősülne az szja törvény alapján kamatjövedelemnek, vagyis szociális hozzájárulási adót nem kellene fizetnünk akkor sem, ha a teljes 15%-os kamatadó sújtaná a megtakarításunkat.
7. tévhit – Minden megtakarítást érdemes TBSZ számlára áthelyezni
Ez nagyrészt egy igaz állítás, hiszen a TBSZ számlákon lévő megtakarításunk a vásárlás időpontjától függetlenül szocho mentes lesz. Viszont a TBSZ konstrukció egyik tulajdonsága, hogy az adó alapját – nagyon leegyszerűsítve – úgy határozza meg teljes megszüntetés esetén, hogy a befizetett pénz és a kivétel összege közötti különbséget tekinti nyereségnek. Ezután kell a bent töltött idő alapján adót fizetni.
Ez azonban akkor is igaz lesz, ha az adott termék egyébként alapból adómentes lenne, vagyis TBSZ-re vásárolt állampapír után keletkezhet szja fizetési kötelezettségünk, ha nem várjuk ki a megfelelő időt.
8. tévhit – A lakástakarékok után is fizetni kell az új adót
Ezt már korábban is érintettük, az adó nem érinti az összes megtakarítást, például az LTP-szerződéseinkre sem terjed ki. Az Szja-törvény alapján ugyanis a lakástakarékokhoz kapcsolódó betéti kamatok és támogatások adómentesek. Ez alapján se kamatadót, se szochót nem kell fizetni az itt elért hozamok után.
9. tévhit – A szociális hozzájárulási adónak van felső korlátja
Ez önmagában nem tévhit, a szochónak valóban van egy felső korlátja. A minimálbér 24-szereséig kell a jövedelmünk után szochót fizetnünk.
Viszont ezt a felső korlátot nem alkalmazzák a kamatjövedelmek esetében. Vagyis a most bevezetett adó esetében nem lesz felső korlát, egy lekötött betétnél például a lekötött összegtől, a kamatnyereség nagyságától függetlenül a teljes profitot terhelni fogja az új, 13%-os adó.
10. tévhit – A 24%-os inflációt meghaladja a 28%-os adó, akkor most kevesebb pénzem lesz?
Itt azért van egy félreértés, a 15 + 13% (összesen 28%) adó a nyereséget terheli, az infláció pedig az egész tőkénk értékét erodálja.
Ha 1 millió forintot otthon tartottunk egy évig, akkor a vásárlóereje 24 százalékkal csökkent a KSH áprilisi inflációs adata alapján, vagyis az értéke durván 806 ezer forint lenne.
Ha ezt az összeget befektettem 10 százalékos kamat mellett, akkor kaptam bruttó 100 ezer forint kamatot, amiből lejön 28 ezer forint adó. Vagyis nominálisan 1 072 000 forintom lenne, aminek a vásárlóereje durván 864 ezer forint lenne az infláció miatt.
