A forint jelenleg 314 körül mozog, és az MNB minden intézkedése ellenére sem várható nagyobb gyengülés Loncsák András, az Aegon Alapkezelő portfólió menedzsere szerint. A britek Európai Unióból való távozása viszont betehet a magyar fizetőeszköznek, aminek következtében akár 330-ig eshet vissza az árfolyam. A neves szakembertől emellett megtudhatod, mit várhatsz a részvénypiacoktól, az olajártól, illetve azt is, hogy meddig tarthat még a jelenlegi rekord alacsony kamatkörnyezet.
Bankmonitor: A fejlett országok részvénypiacai jelenleg történelmi csúcsaik közelében vannak. Mennyit kell ezeknek esniük, hogy a kisbefektetőknek újra érdemes legyen ezekbe befektetniük?
Loncsák András: Strukturálisan azt látom az amerikai részvénypiac vezető indexében, az S&P 500-ban, hogy a korábbi csúcsait kellene újra elérni, vagyis a 2008-as válság, illetve a Nasdaq lufi előtt elért csúcsot. Ez azt jelenti, hogy 1550 pontra kellene visszaesnie, ami 500 pontos, vagyis 20%-os esést jelente a jelenlegi 2050-es szintről. Ha ez bekövetkezne, az szerintem egy nagyon jó beszállási pont lenne hosszútávra.
Bankmonitor: Mit gondolsz a jelenlegi alacsony kamatszintekről, várható változás?
Loncsák András: Olcsó pénz időszaka lassan véget ér, de erre azért még várni kell kicsit. Hiszen az ECB további lazító intézkedéseket vezetett be, a japán jegybanktól szintén várható még hasonló, illetve a Fed is galamb(abb) hangvételű lett. Bár ez utóbbitól valószínűleg a befektetési piacok kényszerítették ki ezt a hozzáállást, ez mind azt mutatja, hogy a kockázatmentes hozam egyelőre még alacsony marad.
Bankmonitor: Mi várható a fejlődő piacokon?
Loncsák András: A feltörekvő piacoknál mintha lenne egy kis fordulat. Bár az ezeknek igen sokat számító olajár 50%-ot emelkedett, még mindig csak 40 dollár körül mozog. Közelről nézve ez jól néz ki, messziről tekintve azonban ez még mindig komoly problémát okoz a feltörekvő gazdaságoknak, nem is beszélve az erős dollár hatásáról. Emellett szerintem vannak még csontvázak a szekrényben, tehát nem hinném, hogy a feltörekvő piacok helyzete megoldódott. Ráadásul a vállalati eredményeket nézve az idei év a legrosszabb az elmúlt 6 évet tekintve. Összességében tehát a vállalati fundamentumok elég gyengék, az eladósodottság pedig elég nagy. Szerintem itt is egy 10-15%-os esésre lenne szükség, utána már lehet kezdeni nézegetni. De inkább a fejlett piacoknak adnék nagyobb hangsúlyt a befektetésekben.
Bankmonitor: Mi várható az olajártól?
Loncsák András: Az olajár 50%-ot emelkedett a januári mélyponthoz képest, de még mindig 60-70%-kal van lejjebb, mint a korábbi, 100 dolláros olajár, és fundamentális alapon úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi 40 dolláros szintnél nehezen fog feljebb menni. 40 dollár fölött ugyanis pont azok a nem konvencionális termelők tudnak visszajönni a piacra, akiket a közel-keletiek próbálnak kiszorítani. A második félévre várjuk, hogy az olajár stabilabb maradhat, addigra túl leszünk a következő OPEC ülésen, illetve annak az előkészítésén. Valószínűleg azonban addig megmarad ez a 40 dolláros olajár.
Bankmonitor: 8 éves csúcsra ment a BUX, tavaly a világ egyik legjobban teljesítő piaca volt a magyar részvénypiac. Ezek után látsz még lehetőségeket a magyar részvényekben?
Loncsák András: Az emelkedést három tényező hajtotta: egyrészt az egyedi sztorik, másrészt a magyar felminősítés lehetősége, harmadrészt pedig a lengyel gyengeség. Rengeteg lengyel befektető allokált át ide pénzt, mivel a lengyel piacon volt egy sokk, aminek során a Magyarországon is bevezetett unortodox gazdaságpolitikát ott még nagyobb dózisban kapták meg.
Ez a nyomás egy kicsit csökkenhet a jövőben, így ez a láb ez nem biztos, hogy fenn fog állni. A magyar makro helyzet javulása is fűtheti még a piacot, az egyedi sztorik kapcsán viszont a BUX négy legjelentősebb vállalata közül csak a Magyar Telekom és a Richter tartogathat még emelkedést. A Molnál és az OTP-nél nem látok olyan tényezőt, ami tovább hajthatná ezeket. Összességében tehát van rá esély, de én nem hiszem, hogy idén is ez a piac lesz a legjobb. Ha fogadnom kellene, akkor inkább az oroszra vagy a törökre tennék, feltéve, hogy a fejlődő piaci fordulat tényleg megtörténik.
Bankmonitor: A Te nevedhez fűződik az abszolút hozamú Aegon Alfa alap kezelése. Hogy telt ennek az elmúlt egy éve?
Loncsák András: Az alap kezelt vagyonáról érdemes tudni, hogy néhány év alatt 10 milliárd alatti összegről 75 milliárdra emelkedett. Ebben az emelkedésben pedig nem csak az abszolút hozamú alapok piacának élénkülése, hanem az eredményei is főszerepet játszottak. A fő befektetési célpontokat jelentő részvények és kötvények mellet az alap a nyersanyag és deviza piacon is aktív, ennek köszönhetően olyan portfóliót tudunk kialakítani, aminek a szórása kicsi.
Az elmúlt év teljesítményének ismertetéséhez fontos tudni, hogy az alap kezelését tekintve két időszakot különböztetünk meg: az egyik, amikor hozamszerzési lehetőség van, a másik pedig, amikor a tőkevédelmet kell előtérbe helyezni. A tavalyi év felétől a tőkevédelem került előtérbe. Augusztus óta elég komoly mozgások voltak mind lefele, mind felfele, ennek ellenére ez idő alatt nekünk sikerült az Alfa a hozamát gyarapítani. Nagyon volatilis környezetben is sikerült tehát jó válaszokat adnunk.
Míg a részvényalapoknál nem szabad nézni a visszatekintő hozamokat, az Aegon Alfához hasonló abszolút hozamú alapoknál éppen, hogy nézni kell azokat. Abból látszik ugyanis, hogy az alapot kezelő portfólió menedzser mennyire tud jó döntéseket hozni.
Bankmonitor: A következő hónapok nagy kérdése lehet, hogy Nagy-Britannia bent marad-e az Európai Unióban. Milyen következményei lehetnek egy esetleges brit kilépésnek, más néven Brexitnek?
Loncsák András: Komoly negatív következményei lehetnek. A közvélemény-kutatások alapján nincs nagy eltérés a kilépést támogatók és ellenzők száma között, és bár az egyértelmű, hogy a gazdasági hatások nem lennének pozitívak Nagy-Britannia számára, ez az egész nem erről szól. Én úgy vélem, hogy nem fognak kilépni, viszont a piac nem szereti a bizonytalanságot. Ha tehát nem egyértelmű ennek az elutasítása, az a piacon komoly kockázatkerülést fog jelenteni. A kilépés pedig nagyon komoly negatív hatást jelentene, a régiónknak meg különösen, mert Nagy-Britannia nettó befizető az EU-ba.
Bankmonitor: Mit vár a forint árfolyamától alapesetben, hogyan módosulna ez, ha kilépnek az angolok?
Loncsák András: Ha kilépnének az angolok, akkor jelentős gyengülés következne be a forintban. Teljesen felborítaná ugyanis azt a fundamentális képet, ami most a forint mellett áll. Eszerint a kép szerint a forintnak szerintem inkább erősödnie kellene, még akkor is, ha az MNB próbálja ezt meggátolni. Azt is el tudom képzelni, hogy egy jobb piaci hangulatban a 300-at is megközelítse a forint árfolyama. Egy Brexit esetén viszont 320 fölé, akár 330-ig is el tud menni a forint. Jelenleg bár az euróval szemben a forinterősödés mellett vagyunk, a régiós devizákkal – török líra, román lej és lengyel zloty – szemben inkább gyengülést várunk. Hiszen a magyarnál jobbak a növekedési kilátások a régiós gazdaságokban, ez pedig azokat a devizákat fogja inkább hajtani.
Bankmonitor: Az alapkezelők ritkán vesznek egy-egy vállalatban akkora részesedést, amekkorát februárban Ti vettetek a Graphisoft Parkból. Mi volt ennek a bevásárlásnak a háttere, mozgatórugója?
Loncsák András: A megvásárolt részvények egy része a közép-európai részvényalapba került, amiben régiós befektetéseket tartunk, a másik pedig az Alfa alapba ment. Ebben a befektetés egy részét olyan kisebb cégek jelentik, ahol azt látjuk, hogy egyben van a menedzsment, és elég egyszerű, lekövetni az üzleti modellt. A Graphisoft Parknál stabil növekedést látunk és jól előrejelezhetőek a folyamatok. Az árazásról azt gondoltuk, hogy elég jó diszkonttal szerepel a nettó eszközértékéhez képest, mely utóbbi ráadásul évről évre fel is értékelődik. Úgy gondoljuk, hogy a fejlesztési program, amit a Graphisoft Park követ, megfelelő növekedést fog biztosítani.
Bankmonitor: Ha a jelenlegi helyzetben saját magad számára kellene befektetned, mibe tennél 5 millió forintot?
Loncsák András: Úgy gondolom, hogy most az abszolút hozamú vagy a pénzpiaci alapokat érdemes venni. A pénzpiaci alapok 1% alatti teljesítményt nyújtanak, tehát ezek inkább egy átmeneti időszakra szolgálnak jó megoldással, leginkább a befektetés likviditásának megőrzésére jók. Az abszolút hozamú alapok éppen arra jók, hogy nagy piaci mozgásban az alapkezelő reagálni tud. Ezekre viszont egy kisbefektető nem tud felkészülni, reagálni, ezért jók szerintem ezek alapok, de ezek közül is csak azok, amik jól szoktak teljesíteni.
Bankmonitor: Mi tennél, ha ezt az 5 millió forintot 1 évre kellene befektetned?
Loncsák András: Akkor is az abszolút hozamú alapot ajánlanám, de a kevésbé kockázatosabbakat, hiszen ezek között is vannak olyanok, amelyek kisebb szórással rendelkeznek. Ezek szerintem 1 éves időtávra is megfelelnek. A Kamatozó Kincstárjegyek (KKJ) is komoly versenytársat jelentenek, van is egy nagyon komoly elszívó hatásuk a piacról. Azoknak, akik megelégednek a 2,5%-os hozammal, azoknak ez az elsődleges befektetése. A jelenlegi helyzetben azt mondanám, hogy inkább KKJ, és ha tavasszal jönne egy Brexit miatti negatív hullám, akkor érdemesebb lesz abszolút hozamú alapokat venni.
A Bankmonitor azért jött létre, hogy pénzügyi termékeket és szolgáltatókat hasonlítson össze. Ha te is éppen azon gondolkodsz, hogy mibe fektess be, vagy szolgáltatót szeretnél választani, írd meg nekünk kérdésedet az alábbi űrlapon! Hamarosan felkeresünk a válasszal.
1