A Bankmonitor sokat foglalkozik mostanában nyugdíj témákkal. Sorra vettük azt az 5 kifogást, amelyet az emberek leggyakrabban hoznak fel, hogy indokolják, miért nem tesznek félre pénzt időskorukra. Ahol lehet, megcáfoljuk őket, ahol pedig nem, ott tippeket adunk, hogyan birkózz meg a problémával.
A magyar állami nyugdíjrendszer hosszú távon fenntarthatatlan. Álomba ringatja magát, aki azt hiszi, hogy öngondoskodás nélkül boldogul majd nyugdíjas éveiben.
Magyarországon jelenleg három pénzügyi megoldás közül választhatsz, ha kifejezetten a nyugdíjas éveidre szeretnél félretenni. Nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár és nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ).
Ezek közül az elsőt szerintünk felejtsd el, mert túl drága. A harmadik jó megoldás, de magadnak kell kezelned a megtakarításodat, ami sok időt és szaktudást igényel. Az önkéntes nyugdíjpénztárat tartjuk a Bankmonitornál a legjobb lehetőségnek.
Ennek sok oka van, de leginkább az, hogy kicsi havi befizetésekkel is egészen szép összeget lehet félretenni benne, amelyben szerepet játszanak a jó hozamok (eddig legalábbis mindenképpen), az állami támogatás és a kamatadó mentesség.
Ha valaki 20 évesen elkezd havi 10 ezer forintot befizetni, nyugdíjas korára akár 22 milliója is összegyűlhet. Ez persze csak egy példa, ha nem vagy már 20 éves, vagy nem tudsz havonta ekkora összeget félretenni, használd az alábbi kalkulátort, segíteni fog a kérdéseid megválaszolásában:
A számpélda után pedig nézzük végig tételesen, hogy mik a leggyakoribb indokok, amiket idézve sok magyar nem tesz félre pénzt nyugdíjas éveire. Nagy részük szerintünk csak kifogás.
Hirdetés
Hirdetés
Nem tudok pénzt félretenni
Ez az első és legfontosabb indok, különbözik is abban a többitől, hogy ez bizony egy valós probléma, nem puszta kifogás. Magyarországon ma túlzottan alacsonyak a jövedelmek ahhoz, hogy a dolgozók széles körben tudjanak megtakarítani.
Rengeteg ember él máról holnapra, a megélhetés költségei minden jövedelmüket felemésztik. Abszolút együtt érzünk velük, éppen ezért, segítő szándékkal írjuk az alábbi tippeket.
Az első és legfontosabb, hogy nem szabad rezignáltan belenyugodnod ebbe a helyzetbe. Képzeld el, hogy szivárog a gáz az otthonodban, ami megölhet Téged és a családodat is. Ebben a helyzetben sem maradsz nyugton a lakásodban, mondván, hogy nincs pénzed megjavíttatni. Valamit muszáj kitalálnod, hogy megmenekülj.
Ugyanez a helyzet a megtakarítással is. Ha nincs spórolt pénzed, az hosszú távon ugyanolyan életveszélyes, mint a gázszivárgás. Valahogyan ki kell törnöd ebből a helyzetből. Növelned kell a jövedelmed és csökkentened kell a kiadásaidat. Az alábbi két cikkben adunk tippeket, hogy hogyan. Állj neki most, hidd el, sikerülni fog!
10 dolog, amivel elkezdhetsz spórolni
Ketyeg a nyugdíjbomba: így hatástalanítsd
Nincs értelme kis összeget félretenni
Azok után, akik valóban nem tudnak per pillanat pénzt félretenni, valószínűleg azok vannak a legtöbben, akik pár ezer forintot tudnának ugyan félretenni havonta, de úgy vélik, hogy ilyen kis összeggel nincs értelme elkezdeni a megtakarítást, ezért inkább elköltik.
Ez egy borzalmas tévedés. A sok kicsi igenis sokra megy. Sose felejtsd el, hogy világ a leggazdagabb emberei közül milyen sokan kezdték szegénysorban, vagy a legegyszerűbb kétkezi munkásként az életüket.
Warren Buffett jelenleg a világ harmadik leggazdagabb embere. Ő például újságkihordással kezdte a karrierjét és szinte minden megkeresett fillérjét félretette/befektette.
Itt egy egyszerű számpélda: ha egy mai harmincéves havonta félretesz mindössze 2 ezer forintot önkéntes nyugdíjpénztárba, akkor 35 év múlva kb. 2,5 millió forint lesz a számláján úgy, hogy csak 840 ezret fizetett be. A többi hozamokból és állami támogatásból jött össze.
Álljon itt egy másik, rövidebb példa és más termékkel. Ha lakástakarékba félreteszel havi 5 ezer forintot, akkor 4 év múlva lesz 313 ezred úgy, hogy csak 240 ezret fizettél be. Majdnem 100 ezer forint hozam és állami támogatás üti a markod.
Szerintünk ezek a számok meg kell, hogy győzzenek arról, hogy érdemes kis összegeket is félretenni. Persze Te tudod, a Te életed.
Nem élek addig
Sokan azért nem tesznek félre idős éveikre, mert azt mondják, úgysem érik meg a nyugdíjas kort. Ez egy nagyon könnyen cáfolható tévhit. Ahogy megyünk előre az időben, egyre nagyobb és nagyobb esélye van az embernek, hogy sokáig fog élni.
Bármilyen hihetetlen, az életszínvonal nő, az orvostudomány fejlődik. Még Magyarországon is. Még akkor is, ha a tévéhíradóban folyamatosan csak rossz híreket, katasztrófákat látsz.
Hazánkban 2001-ben a születéskor várható élettartam 68 év volt egy férfinek, 2014 végén már 72. Ez nem vélemény, ez tény.
Míg a születéskor várható élettartam 72 év, a 65 éves korban várható élettartam már több mint 79 év! A 100 éves korban várható élettartam 102 év felett van.
Értelemszerűen, aki eljutott az élete folyamán egy bizonyos életkorig, annak egyre nagyobb az esélye, hogy hosszú élete legyen. A mai 30 éveseknek valójában nagyon jó esélyeik vannak arra, hogy akár jóval többet is éljenek, mint 100 év.
Érdemes elolvasni ezt az írást, érthetően fejti ki a lényeget, amit ebben a témában tudni érdemes.
Úgyis államosítják/elértéktelenedik/elviszi egy katasztrófa
Azért nem teszek félre a nyugdíjas éveimre, mert nem látnám viszont a pénzt, úgyis államosítják!” – mondják sokan. Nem csodálkozunk azon, hogy ezek a félelmek léteznek, előfordult ilyen a múltban.
De ettől függetlenül nem fogadhatjuk el ezt az érvet sem. Kicsit olyan ez, mintha azért nem kötnénk az autónkra biztosítást, mert még sosem lopták el korábban. Vagy azért nem állnánk meg az úttesten a stop táblánál, mert „tegnap sem jött senki, akinek elsőbbséget kellett volna adni”. Vagy azért nem vennénk lakást/házat, mert „45-ben, meg 56-ban is szétbombázták a fél országot az oroszok”.
Az, hogy a múltban előfordult, vagy nem fordult elő valami, még nem jelenti azt, hogy a jövőben is elő fog fordulni, vagy nem fog előfordulni ugyanaz a dolog.
Nem tudjuk komolyan venni azt az érvelést, amiben valaki szándékosan megtakarítás nélkül marad, mondván, hogy „ha megtakarítok, a jövőben úgyis elveszi valaki a megtakarításomat”.
Nem is fenntarthatatlan a nyugdíjrendszer
Sokan arra hivatkozva utasítják el a nyugdíjcélú megtakarításokat, hogy szerintük nincs is veszélyben az állami nyugdíjrendszer. Azt mondják, hogy a nyugdíjasok olyan sokan vannak, akkora választói réteget képviselnek, hogy a politikusok sosem engedhetik majd meg maguknak, hogy nehéz helyzetbe hozzák őket.
El kell keserítenünk azokat, akik ilyen véleményen vannak. A gazdasági racionalitással/törvényekkel egyetlen állam sem tud tartósan szembe menni. Sokáig fenn lehet tartani egy-egy populista, a nép „kívánságait” a források hiánya mellett is kiszolgáló rendszert, de nem lehet örökké. Többek között ezért omlott össze a Szovjetúnió is.
Márpedig a gazdasági törvényszerűségek alapján a magyar nyugdíjrendszer már csak néhány évig fenntartható. Annak a pénznek, amit a munkahelyed a foglalkoztatásodra költ, harmadát elviszi az állam nyugdíjcélra, de ez az összeg nem a saját számládon gyűlik. Ezeket a befizetéseket a jelenlegi nyugdíjasok kapják meg. Ugyanerre számíthatsz Te is. A nyugdíjba vonulásodkor, az akkori dolgozóréteg fogja a Te nyugdíjadat kitermelni.
Van viszont három dolog, ami ennek ellene dolgozik: a születések száma Magyarországon csökken, egyre többen vándorolnak ki az országból, az idősek pedig egyre tovább élnek. Mindez oda vezet, hogy az előttünk álló években egyre kevesebb dolgozónak kell eltartania egyre több nyugdíjast. A probléma nem csak Magyarországot jellemzi, hanem szinte egész Európát, sőt sok Európán kívüli országot is.
Ingatlant kell venni, a bérleti díj jó lesz nyugdíjnak
Sokan egy nyugdíjcélú megtakarítás helyett abban látják a megoldást, hogy vesznek a saját lakásukon/házukon kívül még egy ingatlant és majd annak a bérleti díjából szeretnének élni nyugdíjas korukban.
Ez nem feltétlenül rossz gondolat, hamarosan egy külön elemzésben járjuk körül ezt a témát. Arra érdemes odafigyelni, hogy az ingatlan a közhiedelemmel ellentétben nem biztonságos befektetés.
Érdekes dolog, amikor valaki attól retteg, hogy az állam elveszi az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítását, de az eszébe sem jut, hogy mi van, ha kitör például egy háború és az ingatlanjait lebombázzák. Vagy elviszi őket egy tűzvész. Ezeknek szerintünk körülbelül hasonló esélye van, mint az államosításnak.
Az emberi természet velejárója, hogy sokkal jobban félünk az olyan eseményektől, amik a közelmúltban megtörténtek velünk, mint olyanoktól, amik már igen régen történtek. Még akkor is, ha a bekövetkezés valószínűsége igazából ugyanakkora vagy nagyon hasonló.
