A hosszú hétvége lehetőséget kínál arra, hogy a személyes pénzügyeinkkel is foglalkozzunk. Ragadjuk meg az alkalmat, és tegyük meg az első lépéseket a megtakarítási céljaink eléréséhez!
Sok szó esik a megtakarítások fontosságáról, de talán kevesebbet foglalkozunk azzal, hogy miként lehet több pénzt félretenni. Most összegyűjtöttünk 5+1 egyszerű tippet arra vonatkozóan, hogyan érdemes elkezdeni a megtakarítást, és milyen praktikákkal könnyíthetjük meg a saját utunkat.
1. Tegyünk félre már a jövedelem megérkezésekor
Biztosan sokakkal előfordult már, hogy elhatározták, hogy az adott hónapban elkezdik a megtakarítást, de végül azt tapasztalták, hogy a hónap végére az egész fizetésüket elköltötték. Ez természetes dolog, hiszen amíg látjuk a számlán a pénzösszeget, addig szívesebben költekezünk, és nem könnyű tudatosan önfegyelmet gyakorolni. Éppen ezért nagy segítségünkre lehet az a szokás, ha már a jövedelmünk beérkezésekor rögtön félreteszünk annyit, amennyit az aktuális céljaink megkívánnak. Ezután továbbra is intézhetjük a kiadásokat a szokott módon, de a megtakarítási feladatunkat már kipipáltuk, és nem kell azzal szembesülnünk a következő fizetéskor, hogy nem maradt félretehető pénzünk.
Hirdetés
Hirdetés
2. Készítsünk havi költségvetést
A felmérések azt mutatják, hogy a legtöbben nem szokták előre megtervezni a havi kiadásaikat, hanem inkább intuitív alapon költekeznek. Ez magában hordozza annak veszélyét, hogy háttérbe szorulnak a valódi prioritásaink, és gyakran olyan dolgokra fordítjuk a pénzünket, amelyeket valójában kevésbé tartunk fontosnak. Ennek kiküszöbölése érdekében célszerű, hogy a hónap elején elkészítsünk egy realista költségvetést, amelynek segítségével tisztán láthatjuk, mi fog beleférni az adott hónapban, és milyen kiadást kellene elhalasztanunk. Az elsők között érdemes betervezni a megtakarításokat is, az első pontnak megfelelően. Hasznos lehet, ha nem tervezzük nagyon feszesre a költségvetést, hanem hagyunk némi mozgásteret az esetlegesen felmerülő váratlan kiadások kedvéért.
3. Írjunk kiadási naplót!
A kiadási napló lényege, hogy gondosan feljegyzünk minden kiadást (a legapróbbakat is), amelyek az adott időszakban felmerültek. Egy ilyen naplónak köszönhetően összehasonlíthatjuk a hónap elején készített költségvetésünket a valósággal, és ha valahol eltértünk a tervtől, akkor elemezhetjük ennek okait. Már léteznek nagyon fejlett kiadáskövető mobilapplikációk is, de egy saját készítésű Excel-táblát vagy egy kockás füzetet is alkalmazhatunk erre a célra. A pontosság érdekében jól jöhet, ha minden vásárlásnál eltesszük a kapott bizonylatot, de sokat segíthet a havi bankszámlakivonat átnézése is. A kiadási naplót érdemes hosszabb időn keresztül, legalább 3-6 hónapig vezetni, hogy reális képet kapjunk a tényleges költési szokásainkról.
4. Vizsgáljuk felül a meglévő előfizetéseinket
Komoly pénzösszeget takaríthatunk meg minden hónapban, ha bizonyos időközönként felülvizsgáljuk a meglévő előfizetéseinket, ideértve az igénybe vett pénzügyi szolgáltatásokat is. A legtöbben akár évtizedeken keresztül is használják ugyanazt a bankszámlacsomagot, de a telefon-előfizetésünkön sem szokásunk gyakran változtatni. Könnyen lehet, hogy egy kis időráfordítással lényegesen kedvezőbb csomagokat is találhatunk, ezáltal meg tudunk takarítani évente több tízezer forintot. Néhány évente érdemes optimalizálni a lakásbiztosítási szerződésünket is, de egy kedvezőtlen kamatozású hitel kiváltásával is sok pénzt lehet megspórolni. (A hitelkiváltással most különösen érdemes sietni, mert az utóbbi hónapokban egyre feljebb kúsztak a banki kamatok, és minden jel arra mutat, hogy a trend folytatódni fog.)
5. Használjunk ki minden elérhető támogatást!
Ma Magyarországon számos módon lehet szert tenni különböző állami támogatásokra, főként abban az esetben, ha fizetünk személyi jövedelemadót. A pénztári megtakarítások után a befizetéseink 20%-ának megfelelő (évente akár 150 000 forintnyi) SZJA-visszatérítést igényelhetünk vissza: ebbe a kategóriába tartoznak az egészségpénztárak és önsegélyező pénztárak, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak is. Hasonlóképpen jár a 20%-os adóvisszatérítés a nyugdíjbiztosítások és a nyugdíj-előtakarékossági számlák után is, évente max. 130 000 Ft, illetve 100 000 Ft összeghatárig. Kevésbé elterjedt, de nagyon előnyös megtakarítási lehetőség a Babakötvény: itt a rendkívül kedvező – az előző évi inflációt 3 százalékponttal meghaladó – kamatokon túl még évi 12 000 forint állami támogatás is elérhető.
+1. Biztosítsuk be az elért eredményeinket!
Megtakarításai céljainkat akkor érhetjük el a legbiztosabban, ha mindig gondoskodunk a felhalmozott összegek maximális biztonságáról. Ez azt is jelenti, hogy nem készpénzben takarékoskodunk, hanem törekszünk arra, hogy képesek legyünk kivédeni az inflációs kockázatot. Érdemes olyan helyen tartani a pénzünket, ahol az aktuális kamatkörnyezetnek megfelelő hozamot tudunk elérni rajta, ezáltal megőrizve a reálértékét. Egy erre alkalmas bankbetét vagy valamilyen állampapír további előnye, hogy nem kell tartanunk attól, hogy a pénzünk megrongálódik vagy eltűnik. Hosszabb távú megtakarítási céljaink kapcsán tájékozódjunk körültekintően az elérhető befektetési lehetőségekről, például befektetési alapokról vagy részvényportfóliókról is. Fontos, hogy tisztában legyünk a betétbiztosítási és befektető-védelmi feltételekkel, és csak akkora összeget tartsunk egy szolgáltatónál, amelyre még kiterjed a biztosítási összeghatár. Ehhez a ponthoz sorolhatjuk még a nem pénzügyi megtakarításaink (ingatlan, gépjármű) biztosítási védelmét is: nagy könnyebbséget jelenthet, ha egy váratlan nagyobb kiadás esetén megfelelő térítési összeghez jutunk a biztosítótól.
Megtakarítási céljaid eléréséhez segítséget nyújthat a Bankmonitor kalkulátora!
