Elképesztő módon, 18%-kal nőtt tavaly a bankbetétekben tartott lakossági megtakarítások értéke, ennek 77%-a pedig lekötés nélkül parkolt a számlákon, ami azt jelenti, hogy szinte 0% kamat járt utánuk. Emiatt a 2020-ban számolt 3,3%-os éves átlagos infláció negatív hatása szabadon érvényelülhetett, ami egy 3 millió forintos lekötetlen betétnél 99 ezer forint veszteséget jelent vásárlóerőben egyetlen év alatt.
A tavalyi év pénzügyileg kettészakította az országot abból a szempontból, hogy ki, milyen mértékben érintett a koronavírus járvány. Akik elveszítették a munkájukat, esetleg kénytelenek voltak fizetéscsökkentést elfogadni, azok a fennmaradásukért küzdenek, míg a többiek a korlátozott fogyasztási lehetőségek miatt – pl. zárva vannak a mozik, a színházak, az éttermek, a kávézók, de még a sportolási lehetőségek is szűkebbek – többet tudnak megtakarítani, mint korábban.
A háztartások jelentős része ezen felül is igyekezett visszafogni a kiadásait, amit jól mutat, hogy Magyarországon tavaly összességében 19 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba, mint 2019-ben. Ráadásul a tipikusan lakossági vásárlók által keresett márkáknál bőven átlag feletti volt a visszaesés, így például a Suzuki esetében csaknem 43%-os volt a csökkenés.
Erre erősített rá az, hogy sok olyan adós is beléphetett a hitelmoratóriumba, aki egyébként képes lenne törleszteni az adósságát – a lakossági hitelállomány 57%-a volt moratóriumban tavaly szeptemberben –, ami további 1000 milliárd forint feletti plusz pénzt hagyhatott a lakosság zsebében.
Nem meglepő tehát, hogy a keletkező, előre nem tervezett megtakarítások számára a lakosság helyet keres, ami például a lakossági betétállományt lökte a rekordnak számító 11 ezer milliárd forintos magasságba, ami 18%-kal haladja meg a 2019-es értéket. A keletkező plusz pénzek másik része a magyar állampírok felé vándorolt, a szuperállampapírnak is hívott Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) állomány például 2020. novemberig 1914 milliárd forinttal gyarapodott, ami 60%-os bővülés.
Hirdetés
Hirdetés
Felzabálja a megtakarításokat az infláció?
A megtakarításokra egyértelműen az infláció jelenti a legnagyobb veszélyt, hiszen minden befektetés minimális célja az, hogy az inflációnál többet fialjon, reálhozamot termelve ezzel a tulajdonosnak. A jelenlegi helyzetben ez azonban egyre nehezebb, különösen akkor, ha kisebb összegű megtakarításról van szó, ahol ráadásul fontos a biztonság és a likviditás is, hogy a pénzhez gyorsan és viszonylag kis veszteséggel hozzá lehessen jutni.
Érdekes helyzet ugyanakkor, hogy a Magyar Nemzeti bank adatai szerint a betétekben tartott összeg mintegy 77%-a lekötés nélkül parkol a számlákon, ami 22,5%-os állománybővülés 2019-hez képest. Ezekre a betétekre pedig gyakorlatilag 0% körüli kamatot fizetnek a bankok, vagyis a tavalyi 3,3%-os átlagos infláció itt egy az egyben éreztetheti a hatását. Az átlagos infláción belül azonban jelentős eltérések vannak akkor, ha a termékek és szolgáltatások szerinti bontást is megvizsgáljuk, hiszen például az élelmiszerek 7,2%-kal, a szeszes italok és dohányáruk 6,9%-kal drágultak, miközben a ruházkodásért ugyanannyit kellett fizetnünk, az üzemanyagok pedig még olcsóbbak is lettek éves átlagban.
Mennyit fial most a bankbetét?
Lekötés nélkül vagy 1 hónapos lekötéssel a bankbetétek jelentős része szabad szemmel kimutathatatlan mértékű kamatot fizet. Egyedül a Cetelem Takarékszámla látra szóló betétje emelkedik ki a kínálatból a maga 1%-os kamatával a Bankmonitor bankbetét összehasonlító kalkulátor alapján. (3 millió forint újonnan érkező megtakarítási összeggel számolva.) 1 éves lekötésnél sem járunk feltétlenül jobban, ugyanis számos 0,01%-os kamatú ajánlatot mutat a kalkulátor, ám a top5 ajánlat 2-3% között van, vagyis nagyon nem mindegy, melyiket választjuk. Persze ez utóbbi értékeket annak függvényében érdemes kezelni, hogy szakértők 3,5%-os inflációval számolnak 2021-re. (A gazdasági kilábalás bővülő fogyasztást hozhat, ami az állami támogatásokkal együtt a keresleti oldalt erősíti, erre pedig a cégek drágulással reagálhatnak. Ezt erősítheti még a forint gyengélkedése, ami az import termékeket drágíthatja meg jelentősen.)
Állampapír lehetőségek: MÁP+ vagy PMÁP?
A MÁP+ nem véletlenül volt népszerű 2020-ban is, hiszen 5 év alatt akár 4,95%-os átlagos éves hozam is elérhető vele. A kamat mértéke: első félévben évi 3,5%, második félévben évi 4,0%, 2. évben évi 4,5%, 3. évben évi 5,0%, 4. évben évi 5,5%, 5. évben évi 6,0%. Mivel ez fix kamat, a MÁP+-szal elérhető reálhozamot alapvetően meghatározza a majdani infláció alakulása.
Előny ugyanakkor, hogy kedvezőek a visszavásárlási feltételek, így ha szükséges, könnyen, gyorsan és kis veszteséggel hozzájuthatunk a pénzünkhöz: a kamatfizetést követő 5 munkanapon belül a nettó árfolyam értékét plusz a visszavásárlás értéknapja szerinti felhalmozott kamatot kaphatjuk meg. Ha a visszavásárlás más időpontokban történik, akkor a napi vételi árfolyam szerinti összeget kapjuk meg, ami a papírt forgalmazók üzletszabályaiban található meg.
Az emelkedő infláció azonban egyre jobb alternatívává teszi az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírt, ami a hivatalos infláció felett 1% illetve 1,25% kamatprémiumot kínál attól függően, hogy 3 vagy 5 éves futamidejű kötvényt vásároltunk. (2021. január 20-tól az új kibocsátású 5 éves futamidejű kötvény esetében a kamatprémium nagyságát 1,4%-ról 1,25%-ra csökkentették.)
A 2020-as 3,3%-os átlagos inflációval számolva a MÁP+ egyelőre valamivel magasabb hozamot fizet, mint a Prémium Magyar Állampapír, ám ha az átlagos éves infláció 3,6% fölé emelkedne, akkor már az inflációkövető kötvény hozhatna valamivel többet. Azt azért figyelembe kell venni, hogy az infláció ebben az esetben mindenképpen kockázatot jelent, valamint itt a PMÁP-nál a visszavásárlás a forgalmazók üzletszabályzatán szereplő vételi árfolyamon történik.
