Közel 200 ezren vannak a korábbi árfolyamgátasok, akiknél a következő években szűnik meg a törlesztőrészlet rögzítése, és nem igen tudják, hogy mire számítsanak. A Bankmonitor becslése szerint az érintettek harmadának nincs félnivalója, a többségnek viszont elkerülhetetlen a havi kiadások emelkedése. Sőt, körülbelül minden ötödik hiteles futamidejét legalább 1,5 évvel meghosszabbítják. Ezért is érdemes elgondolkozni a hitelkiváltáson, mert több százezer forintot spórolhatunk meg.
Tízezrek számára elkerülhetetlen a futamidő hosszabbítása
Készítettünk egy saját modellt azért, hogy megbecsülhessük, mi történik azokkal a volt árfolyamgátasokkal, akikre a várakozások szerint akár a törlesztőrészlet 15%-os emelése mellett a hitel futamidejének meghosszabbítása vár. Igaz nagyon eltérőek tudnak lenni az egyes élethelyzetek, viszont a számítások jó iránymutatásul szolgálhatnak arra, hogy mennyire súlyos a helyzet.
A számításokhoz az alábbi feltételekkel éltünk:
- az árfolyamgátba való belépésnél három különböző esetet néztünk meg, attól függően, hogy 2012-2014 között mely hónapokban volt az legnagyobb érdeklődés az árfolyamgát iránt
- forintosítás előtt a gyűjtőszámlával együtt 8 millió forint tőketartozásunk volt svájci frank alapon, a hitel hátralévő futamideje 8 év volt, a kamatozása 5,9%
- a forintosítás után a tartozás 0-25% közötti mértékben csökkent, a kamatozás 4,9%-ra (2,8%-kal a 3 havi BUBOR felett), majd fokozatosan csökkent a referenciakamat esésével együtt a mai 3%-ra
Amennyiben összepárosítjuk az eredményeket a jegybank statisztikáival, akkor az alábbi következtetéseket vonhatjuk le:
- minél később léptünk be az árfolyamgátba, és minél tovább maradunk 2015. januárja után a rendszerben, annál kedvezőtlenebb lesz a helyzetünk az 5 évet követően
- minél kisebb visszatérítést kaptunk az elszámoláskor a tőkére vetítve, annál nagyobb áldozatot jelent az árfolyamgátban maradás a forintosítást követően
- körülbelül minden ötödik hiteles számára nem lesz elegendő a törlesztőrészlet megemelése, a számításaink szerint az eredeti futamidő 17-28 hónappal emelkedhet meg
- az árfolyamgátasok bő 40%-a számára változó mértékben nő a törlesztő, aki kisebb visszatérítést kapott, annak 1 év felett nőhet a futamideje, míg a szerencsésebbek 12-13%-os törlesztőrészlet emelést kaphatnak
- várhatóan lesz a volt árfolyamgátasoknak egy nagyobb része (körülbelül a harmada), akik a számításaink szerint a 60 hónap lejárta után sem fognak többet fizetni, sőt előfordulhat, hogy kevesebbet (ezért is éri meg minél korábban kilépni belőle)
Végkövetkeztetésünk, hogy a korábbi árfolyamgátasok nagyobb részének (kétharmadának) nőni fognak a terhei a következő években. Ez utóbbi csoportból ráadásul egy jelentősebb réteg azt fogja tapasztalni, hogy a hitelének a futamidejét a bank meghosszabbítja a törlesztőrészlet 15%-os megemelése mellett. És tegyük hozzá, hogy ennél sokkal rosszabb is lehetne a helyzet, ha nem esett volna le a hitel referenciakamata, a BUBOR ilyen alacsony szintre.
Nagyobb arányban a nyár folyamán fognak megemelkedni a lakáshitelesek terhei, ekkor érdemes megnézni, hogy milyen kondíciókkal lehet kiváltani a jelzáloghitelt. A Bankmonitor kalkulátora szerint találhatunk olyan hitelt,
- ami azonos kamatperiódus (3 hónap) mellett alacsonyabb törlesztőrészletet ad
- ami hosszabb kamatperiódus (például 3-5 év), vagyis nagyobb kiszámíthatóság mellett ad ugyanakkora törlesztőrészletet
- ami rövidebb hátralévő futamidő mellett érhető el és ugyanakkora törlesztőrészletet kell fizetnünk.
Nézd meg kalkulátorunkkal pár másodperc alatt, hogy melyik hitel felel meg legjobban az elvárásaidnak!
Hirdetés
Hirdetés
Nagyon eltérő az emberek helyzete az elszámolás miatt
Több mint 180 ezren léptek be az árfolyamgátba 2012 eleje és 2014 vége között. A forintosítást követően a többség maradt a rendszerben és fizette tovább a 2015. januári mértéknek megfelelő törlesztőrészletet. Annak ellenére tették ezt sokan, hogy a jegybank és többek között a Bankmonitor is felhívta a figyelmet a közelgő veszélyre.
Az új szabályok úgy szóltak a forintosításkor, hogy az árfolyamgátba való belépést követő 5 évig nem emelkedhet, csak kivételes esetben a törlesztő, viszont az alacsonyabb törlesztőnek ára van. Külön gyűjtötték és kamatoztatták a bankok azt az összeget, ami az elméleti (forintosított) és a valódi (árfolyamgátas) részletek között képződött.
Az elszámolás sokat segített, hiszen 2015 elejére a gyűjtőszámlák 92%-a eltűnt és a maradék esetben is a számlákon lévő összeg 90%-kal csökkent. Ezen felül a már forintra átszámított hitel kamatozása is megváltozott, ami az esetek többségében kisebb lett. Azzal viszont nem lehetett mit kezdeni, hogy a forintosításkori árfolyam lényegesen magasabb volt a svájci frank (42,5%-kal) és az euró (23,6%-kal) esetében, mint az árfolyamgátban alkalmazott árfolyam.
Érdemes egy pillantást vetni a jegybank statisztikáira, melyet azt mutatják meg, hogy a svájci frank hiteleseknél az elszámolással mekkora adósságcsökkentés ment végbe. Megállapíthatjuk, hogy szerződésszám alapján 40% legalább 25%-os visszatérítést kapott. Majdnem minden negyedik szerződésnél viszont a tőketartozás csökkenésének mértéke elmaradt a 15%-tól.
