Az elmúlt egy hónapban gyakorlatilag nem változtattak lakáshiteleik kamatszintjén a bankok, ám ez az elmúlt hónapok drágulása után kifejezetten jó hírnek számít. A végig fix kamatú lakáshitelek között a K&H Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel 0,3 százalékponttal még olcsóbb is lett, míg a mára marginálisnak számító 5 éves kamatperiódusú hitelek között a Raiffeisen 0,71 százalékponttal drágult. Nézzük, mire is számíthatunk jelenleg!
Ehhez képest november vége és december eleje között gyakorlatilag nem változott a lakáshitelek ára, mindössze a K&H Bank végig fix minősített fogyasztóbarát lakáshitelénél tapasztaltunk 0,3 százalékpontos THM-csökkenést, míg a Raiffeisen Bank 0,71 százalékponttal drágította meg a maga öt éves kamatperiódusú lakáshitelét. Ezek azonban nem befolyásolják érdemben a lakáshitelfelvétel előtt álló lehetőségeit, ugyanis a K&H Bank 12,04 százalékos THM-je a Bankmonitor lakáshitelkalkulátor által vizsgált nagybankok közül a legdrágább jelenleg.
December 5-én az UniCredit Bank Stabil Kamat Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitele volt éppen a legkedvezőbb (20 millió forint hitelösszeg, 20 éves futamidő, végig fix kamat és 500 ezer forint nettó jövedelem esetén) a maga 8,7 százalékos THM-ével, a K&H Bankhoz képest 3,34 százalékos különbség pedig csaknem 40 ezer forint differenciát jelent a havi törlesztőt illetően. Ehhez képest az, hogy az utóbbi az árcsökkentés hatására 3 722 forinttal olcsóbb lett nem oszt, nem szoroz.
Az öt éves kamatperiódusú Raiffeisen Lakáshitel 71 százalékpontos drágulása (9,86 százalékról 10,57 százalékra) pedig azért nem okoz komoly problémát, mert ezen hitelek aránya az új folyósítások között elenyésző, ugyanis szinte mindenki a 10 éves kamatperiódusú és a végig fix hiteleket keresi jelenleg.
Hirdetés
Hirdetés
Kulcsfontosságú a jövedelem
A lakáshitel ajánlatok összehasonlításakor kulcsfontosságú, hogy mekkora összegű jövedelemmel számolunk, ugyanis a bankok a magasabb jövedelműeknek kamatkedvezményt adhatnak, ami megváltoztathatja a sorrendet. A jelenleg már marginálisnak számító öt éves kamatperiódusú hiteleknél a jövedelem azért is különösen fontos, mert a JTM (jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató) szabály szerint legfeljebb a jövedelem 25 százaléka lehet a hiteltörlesztő, ami miatt a drágább hiteltermékek alacsonyabb jövedelem esetén nem is elérhetőek.
Mit hozhat a jövő?
A lakáshitelek jövőbeni ára nehezen megjósolható. A Magyar Nemzeti Bank nemrég publikált Pénzügyi Stabilitási Jelentésében például azt prognosztizálta, hogy év végére a lakáshitelek átlagos THM értéke elérheti a 12 százalékot. Amennyiben beválik a jóslat, akkor ez 1,84 százalékpontos átlagos THM-emelkedést jelent, ami egy 20 millió forint összegű, 20 éves futamidejű és végig fix kamatú lakáshitelnél 30 ezer forint feletti törlesztőrészlet emelkedéssel járna.
Más kérdés, hogy a 20 éves BIRS bankközi hitelkamatláb átlagos értéke a szeptemberi 9,42, illetve az októberi 10,26 százalékról novemberre 8,93 százalékra csökkent, míg december első három munkanapján 7,98 százalék volt az átlag. Ez pedig néhány hónapos csúszással a lakáshitel kamatok csökkenését, vagy legalábbis azok stagnálását vetíti előre, feltéve persze, hogy a trend kitart.
Hogy mi köze a BIRS-nek a hitelkamatokhoz? A BIRS azt hivatott megmutatni, a bankok éppen milyen áron hajlandók egymásnak hitelt adni 2-15 éves futamidőre, így ez némi leegyszerűsítéssel a hitelként kihelyezett pénz beszerzési árának is megfeleltethető. Hiteleik kamatait ugyanis a bankok mindig valamilyen referenciakamathoz képest határozzák meg. Piaci hiteleknél a referencia többnyire az 5, 10 és 20 éves BIRS, amire az adott bank által meghatározott kamatfelár és egyéb díjak rakódnak rá, így kapjuk meg a hosszú kamatperiódusú kölcsönök teljes költségét.
