Egyre inkább kifeszítik magukat az adósok, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss elemzése szerint a 2023 első félévében igényelt lakáshitelek 5,1 százalékánál az adósok a havi nettó jövedelmük 50-60%-át fordították hiteltörlesztésre. Ez az arány tavaly 4,6 százalék, míg két éve 2,4 százalék volt, de 2015-ig visszamenőleg is abszolút rekord a mostani arány.
A 2023 első félévében igényelt lakáscélú jelzáloghitelek 5,1 százalékánál az adósok a havi nettó jövedelmük 50-60%-át fordították hiteltörlesztésre. Ezzel párhuzamosan viszont csökkent azok aránya, akik 20-50 százalékig mennek el, míg jelentősen nőtt azoké, akik csak 1-20 százalékot fordítanak adósságszolgálatra.
Egészen más képet kapunk akkor, ha a kihelyezett hitelvolument vizsgáljuk meg, ekkor ugyanis azt látjuk, hogy a hitelek 12 százalékánál mentek el az adósok a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM), más néven adósságfék által engedélyezett felső határig. Ez 28 százalékkal múlja felül a tavalyi arányt, míg 145 százalékkal a két évvel korábbit, de a megelőző nyolc év átlagának is több mint két és félszerese. Ugyanakkor itt is igaz, hogy az óvatosabbak, akik mindössze 1-10 százalék közötti JTM-ig mentek el ugyancsak többen vannak.
Mindez azt jelzi, hogy bár alapvetően is nőtt azok aránya, akik a jövedelmük több mint felét hajlandók – vagy kénytelenek – hiteltörlesztésre fordítani, ám ez inkább jellemző azokra, akik nagyobb hitelösszeget vesznek fel. Ez utóbbi természetesen egyben azt is jelenti, hogy az átlag feletti jövedelműek bevállalósabbak, ami érthető, hiszen esetükben a hiteltörlesztést követően fennmaradó, szabadon elkölthető összeg is nagyobb. (Egészen más pozícióban van ugyanis az, aki 300 ezer forint, illetve az, aki 1 millió forint jövedelem felét költi törlesztésre.)
Hirdetés
Hirdetés
Kisebb lett az önerő is
Azoknál, akik a jövedelmük 50-60 százalékát fordítják hiteltörlesztésre, az úgynevezett hitelfedezeti mutató (HFM, ami azt mutatja meg, hogy az ingatlan becsült forgalmi értékének mekkora részét hitelezi meg a bank) is magasabb. Vagyis ők kisebb önerővel vesznek fel hitelt. A 70 százaléknál magasabb hitelfedezeti mutatóval (HFM) nyújtott lakáshitelek új kihelyezésen belüli súlya 2022 végére 20 százalék alá csökkent, majd 2023 második negyedévére 23 százalékra nőtt, igaz, ez még mindig jelentősen elmarad a 2018-ban jellemző 32 százalék körüli csúcsértékéhez képest.
Nem elég azonban, hogy arányaiban nőtt a kisebb önerővel hitelt felvevők aránya, valamint azoké, akik a jövedelmük akár 50-60 százalékát is hiteltörlesztésre fordítják, ez utóbbiak esetében kisebb hullámzásokkal a futamidő is évek óta folyamatosan hosszabbodik. Az MNB adatai szerint azok, akik 40 százalék feletti JTM-mel vettek fel lakáshitelt, átlagosan 18 éves futamidőt vettek igénybe 2023 első félévében, míg akik 40 százalék alatt, átlagosan 13 évre adósodtak el. Az átlagos futamidő 2020-ban még 15, illetve 17 év volt, míg 2015-ben 12,7, illetve 14,3 év volt ugyanez.
A több hitel mindennek az oka
A felvehető hitel összegét a jelzáloghitelek esetében a nettó igazolt jövedelem és a fedezetként bevont ingatlan becsült forgalmi értékének nagysága együttesen határozza meg. A fedezetlen hiteleknél, mint például a személyi kölcsön, a Babaváró hitel vagy éppen gépjárműlízing, ingatlanfedezet hiányában kizárólag a jövedelem összege lesz mérvadó.
A hitel maximális összege közvetve a nettó igazolt jövedelem nagyságán is múlik, ugyanis az adósságfék szabály (hivatalos nevén jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató – meghatározza, hogy a kereset legfeljebb mekkora része fordítható törlesztésre. 600 ezer forint havi nettó kereset alatt 50%-nál, míg 600 ezer forinttól 60 százaléknál ránt be az adósságfék.
A futamidő is meghatározó tényező, hiszen azonos hitelösszeg esetén annál kisebb a havi törlesztő, minél hosszabb a futamidő. Ha például egy 40 millió forintos lakáshitelnek 20 évre 235 ezer forint a havi törlesztője, akkor 30 évre már csak 182 ezer forint lesz a fizetni való. A futamidő hosszabbítás „káros mellékhatása” ugyanakkor az, hogy ezzel együtt nő a teljes visszafizetendő összeg, hiszen hosszabb ideig használjuk a bank pénzét, így tovább kell rá kamatot is fizetni.
A felvehető hitel összegét az úgynevezett hitelfedezeti mutató (HFM) is befolyásolja, ami jelen állás szerint legfeljebb 80 százalék lehet. Vagyis az ingatlan becsült forgalmi értékének 80 százaléka hitelezhető, a fennmaradó részt saját forrásból kell biztosítani. Amennyiben több ingatlanfedezet is van, például egy megvásárolni kívánt lakás mellett egy másik ingatlan is bevonásra kerül fedezetként, akkor ezek összértékének 80 százaléka a plafon, így akár tényleges önerő nélkül is felvehető egy kölcsön.
