Jelentős esemény a magyar gazdaságban, hogy 17 hónap után 2023 októberben először ismét egyszámjegyű lett az éves infláció. Az új adat ismeretében, illetve a jegybanki előrejelzések elfogadásával már szinte hajszálpontosan megmondható, hogy mekkora lesz az inflációkövető állampapír jövő évi kamata.
A péntek reggeli publikáció szerint októberben 9,9% volt a Központi Statisztikai Hivatal által mért éves infláció. Az adat ismeretében már igen jó közelítéssel kiszámítható, hogy egész évre mekkora átlagos drágulást láthatunk majd, ez pedig az inflációkövető állampapírok vásárlói számára is kiemelten hasznos információ.
Pontosan hogyan állapítják meg a Prémium Magyar Állampapír kamatát?
Jelen pillanatban egyértelműen a Prémium Magyar Állampapír tekinthető a legkedveltebb lakossági államkötvénynek. Már több mint 6 500 milliárd forintot tartanak ebben a befektetők – ebből kb. 3 000 milliárd forint idén áramlott be a papírba.
A nagy népszerűség elsődleges oka a kamatozás szabályaiban keresendő. Az inflációkövető állampapír (amint neve is mutatja) az előző naptári év átlagos inflációját veszi „kamatbázisul”, és azon felül fizet még némi kamatprémiumot. Egy konkrét példával élve: a most elérhető, 2033/I névre hallgató PMÁP-sorozat az aktuális periódusban 14,75% kamatot termel, ami úgy jön ki, hogy 0,25 százalékpontos kamatprémiumot tesz rá a tavalyi éves átlagos inflációra (14,5%).
Hirdetés
Hirdetés
Már látjuk, mennyi lesz a 2023-as infláció
A következő, január 21-én kezdődő kamatperiódus szempontjából kulcsfontosságú adat lesz az idei átlagos infláció, hiszen ez képezi majd a most elérhető (illetve minden korábban kibocsátott) Prémium Magyar Állampapír kamatbázisát. Habár a novemberi és decemberi adatokat még értelemszerűen nem ismerhetjük, az első 10 havi tényadat alapján, illetve a jegybanki prognózisok elfogadásával meglehetősen jól megbecsülhető, hogy mennyi lesz az egész éves átlagos drágulás.
Tudjuk, hogy januártól októberig 19,8% volt az átlagos infláció. Virág Barnabás MNB-alelnök elmondása alapján azt is feltételezhetjük, hogy novemberben 8-assal, decemberben pedig 7-essel fog kezdődni az éves áremelkedés mértéke. Ezekből együttesen már felírható minden lehetséges szcenárió: az alábbi táblázatban bemutatjuk, mekkora éves átlagos inflációt fogunk látni az utolsó két havi adat függvényében.
Látható, hogy gyakorlatilag minimálisra csökkent a bizonytalanság a 2023-as éves átlagos infláció mértékét illetően. Attól függően, hogy a novemberi és decemberi adatok mennyire alakulnak kedvezően, már szinte biztosra vehetjük, hogy idén vagy 17,9%, vagy 17,8% lesz az egy tizedesjegyre kerekített átlagos drágulás.
2024-ben jön csak az igazi reálkamat!
Egy hónappal ezelőtt bemutattuk, hogy egy évre visszatekintve már pozitív reálkamatról beszélhettünk, lévén az inflációkövető állampapírral elérhető nettó nyereség (13,0%) meghaladta az áremelkedést (12,2%). Az októberi adat ismeretében hasonlóan jó hírt mondhatunk: az elmúlt 1 évben kb. 13,3% hozamra tehettek szert a PMÁP vásárlói, ez pedig jelentősen meghaladja az időközben tapasztalt 9,9%-os inflációt, vagyis reálhozam keletkezett.
A legnagyobb reálhozamot termelő év azonban még előttünk van. Jövőre a kormány 6%-os, a jegybank 4-6% közti drágulásra számít, miközben az aktuálisan elérhető inflációkövető állampapír az év nagy részében feltehetően 18,05 vagy 18,15 százalékos kamatot fog termelni. A kettő eredőjeként megkapjuk, hogy a PMÁP vásárlásával jó eséllyel kétszámjegyű reálkamatot (!) is zsebre tehetnek majd a befektetők.
Ráadásul a korábban kibocsátott papírok esetében még jobb a helyzet, hiszen azoknak a kamatprémiuma is magasabb volt. Ha feltételezzük, hogy valóban 17,8% vagy 17,9% lesz az idei infláció (egyúttal a kamatbázis), akkor a tavaly és idén kibocsátott, 1,5 százalékpontos kamatprémiumú PMÁP-sorozatok egy éven keresztül 19,3-19,4% közötti kamatot fognak megtermelni.
