A viszonylagos jólét csapdájába eshetnek a negyvenes éveikben járó nők és férfiak. A magyar lakosság közel 15%-át teszik ki ők, és bár úgy érezhetik egyre jobban és jobban élnek, éppen ez okozhatja a legfőbb problémát. A kereseteik ugyanis negyven fölött már várhatóan nem emelkednek sokkal tovább, sőt később akár vissza is eshetnek. Ez pedig akár 10 millió forinttal vetheti vissza vagyonuk nagyságát. Az alábbiakban összegyűjtöttük, milyen hibákat kell elkerülni ebben az életszakaszban azért, hogy se a munkával töltött, se a nyugdíjas éveiket ne fenyegessék pénzügyi problémák.
Közel másfél millió „Ratkó-unoka” tapossa negyvenes éveiket ma Magyarországon. Erről a korosztályról általánosságban elmondható, hogy keresete már jóval a kezdőbérek fölött áll, gyermekük lassan kamaszkorba lép, a nyugdíjas évek pedig még egy távoli kis pontnak tűnnek a látóhatáron. Könnyen bele lehet ilyenkor ezért esni a látszólagos jólét csapdájába, ami akár a nyugdíjas évek anyagi biztonságának rovására is mehet. A lakosságnak ezt a közel 15%-át érintő rétegének pénzügyi problémáit tekintjük át az alábbiakban.
Legyen pénzügyi terved
A legfontosabb, hogy rendezett pénzügyi tervvel rendelkezz. Sokan már itt elvétik a dolgot, pedig nem kell, hogy tűpontos tervekkel rendelkezzünk. Ráadásul nem a terv hiánya az egyedüli lehetséges probléma. Saját helyzetüket tovább ronthatják azok, akik bár ezt észlelik, úgy gondolják, hogy mivel eddig nem kezdték meg a takarékoskodást, már nem is érdemes belekezdeni. Az igazság ezzel szemben az, hogy soha nincs késő megkezdeni a nyugdíjat megelőző és azt követő évekről való gondoskodást.
Ez hazánkban kiemelkedően égető probléma, hiszen a magyar negyvenesek 90 %-a nem rendelkezett nyugdíjcélú megtakarításokkal a Groupama és a Gfk 2013-as felmérése szerint. Ez nem magyar specialitás: az USA dolgozókorú háztartásainak 45,3%-a sem rendelkezik nyugdíjcélú megtakarításokkal.
Kíváncsi vagy, melyek a leginkább Hozzád illő befektetési alapok? Próbáld ki alábbi kalkulátorunkat!
1A keresetek nem nőnek az égig
A pénzügyi tervezéshez elengedhetetlen a jövőbeli keresetek valamiféle becslése. A negyvenes korosztály ennek kapcsán követheti el az elsősúlyos hibát. A többség ugyanis azt veheti észre, hogy mióta dolgozni kezdett, keresete folyamatosan emelkedett. Mint a lenti ábrán is látszik, az átlagos fizetések éves szinten közel 300 ezer forintot emelkednek a munkába állás és a negyven éves kor között. Fontos azonban észben tartani, hogy ezt követően a keresetek ahelyett, hogy újabb 300 ezer forinttal emelkednénk, csökkenni kezdenek. Az 51-65 éves korosztály például már átlagosan 124 ezer forinttal kevesebbet visz haza évente, mint a negyvenesek.
A negyvenes évekig növekvő keresetek pedig egy további potenciális problémához vezethetnek. A magasabb keresetek miatt az életszínvonal is folyamatosan emelkedik, amit a későbbiekben a csökkenő bevételek mellett egyre nehezebb lesz fenntartani. Nagy hibát vét tehát, aki úgy kalkulál, hogy ez az emelkedés folyamatos lesz. A fenti keresetek feltételezése mellett 50-től 85 éves korig több mint 10 millió forintot kell pótolni valahonnan azoknak, akik a visszaesett keresetük mellett a negyvenes éveikben megszokott éves 2 039 294 forintos kereseti szintet tartani szeretnék. Ennyivel becsüli felül a várható időskori vagyonát, aki azt hiszi, a negyvenes éveiben kapott keresete élete végéig fennmarad majd.
Ne dézsmáld meg az időskori megtakarításokat!
A nyugdíjas évekre félretett pénzt sem szabad megdézsmálni. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál erre nincs is lehetőség az első 10 év folyamán. A nyugdíj előtakarékossági számláknál (NYESZ) és a nyugdíjbiztosításoknál azonban van rá mód. Ezzel azonban sokat veszíthetünk, hiszen a NYESZ esetén az addig kapott adójóváírást büntetőkamattal együtt kell visszafizetni (hacsak TBSZ-é nem alakítjuk), a nyugdíjbiztosításoknál pedig a befizetett pénzünk akár jelentős részét veszíthetjük el az idő előtti visszavásárlással.
Ha nem a fenti formákban tartjuk időskorunkra szánt megtakarításokat, még akkor is jelentős károkat okozhatunk magunknak. A hosszú távra tervezett befektetéseket ugyanis általában úgy állítják össze, hogy ezek kockázatosabb értékpapírokat (pl. részvényalapokat) is tartalmazzanak, hiszen várható hozama magasabb, és ez az időtáv alatt egy esetleges nagyobb veszteséget is ledolgozhatnak az árfolyamok. Az idő előtti kivétellel viszont fennáll a veszélye annak, hogy éppen alacsony árfolyamon vesszük ki a pénzünket a befektetésből, és ezzel realizáljuk a veszteséget.
Ilyenkor még lehetsz bátor
Akik a fenti hibákat sikerrel elkerülik, még mindig nincsenek teljes biztonságban. Problémát okozhat ugyanis az is, ha valaki negyvenes éveiben túl óvatosan fekteti be az időskorára szánt pénzét. Nem szabad elfelejteni, hogy egy 40 éves ember még 20-25 évig dolgozni fog. Bőven van tehát még idő arra, hogy akár magasabb kockázatú befektetési formákat is bevonjon megtakarításai közé. Ajánlott tehát a személyes kockázattűrésnek megfelelő rizikósabb eszközöket is tartani még ilyenkor.
Ennek a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben még nagyobb figyelmet kell szentelni, hiszen könnyen előfordulhat, hogy az infláció megemelkedésével az alacsony kockázatú eszközök annál alacsonyabb hozamot (negatív reálhozamot) érjenek el. Ökölszabályként azt szokás mondani, hogy az ötvenes években jön el az az idő, amikor érdemes egyre konzervatívabbá alakítani a befektetéseket.
Ha tanácsra van szükséged, add meg elérhetőségedet, és független szakértőnk visszahív és ingyenesen segít.
