A múltbeli hozamoknak nem sok közük van egy befektetés jövőben várható teljesítményéhez. Mégis számtalan megtakarító a befektetési döntéseit egyedül ezek alapján hozza meg. Az alábbiakban látod, miért is követnek el ők óriási hibát, és segítünk abban, hogy hogyan kellene befektetési döntést hoznod és mi lesz annak az eredménye!
A magyar megtakarítások 17%-a befektetési alapokban van, így a megtakarítók jelentős részének kellett már befektetési döntést hoznia, és nagy eséllyel a jövőben is szembe kell nézniük még hasonló helyzetekkel. Mivel az alapok árfolyama előre nem kiszámítható, ezeken a döntéseken igen sok múlhat, ráadásul meghozataluk sem mondható egyszerűnek.
Ennek ellenére rengetegen vannak olyanok, akik ezt a problémát úgy lépik át, hogy egyszerűen csak megnézik az alapok múltbeli teljesítményét, és amelyik a legjobb volt, azt választják. Egyszerűen csak bíznak benne, hogy a jövőben is az lesz a legjobb. Már sokszor leírtuk, de leírjuk újra: ennél nagyobb hibát el sem követhetnének.
Hirdetés
Hirdetés
Jövő ≠ Múlt
Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy ezzel a taktikával csak véletlenül lehet jó döntést hozni. Hiszen bármilyen alapot is nézünk, annak hozamát mindig számos egyedi tényező befolyásolja. Ezek közül például csak egy az alapot kezelő portfólió menedzser rátermettsége és tehetsége. De idetartozhatnak még a kamatszintek változásai, egyes iparágakat érintő sokkok (pl. olajáresés) vagy olyan politikai események, mint egy választás. A lehetséges befolyásoló tényezők száma közel végtelen.
Ennek fényében talán jobban érthető, miért is annyira értelmetlen csak a múltbeli teljesítményből jövőbeli hozamokra következtetni. Hiszen minden múltbeli hozam mögött ezeknek a tényezőknek valamiféle speciális kombinációja állt, és egészen minimális az esélye, hogy ezek a jövőben is pontosan ugyanígy következzenek be.
Egy alapos elemzés alapján ez várható
A világ egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező tanácsadócége, a McKinsey hasonló a témát vizsgált a közelmúltban: kíváncsiak voltak, hogy a legfontosabb gazdasági tényezők várható alakulása alapján mekkora hozamok várhatóak a következő évtizedekben. Eredményeiket tehát nem a múltbeli hozamokra alapozták, de összevetették azokat az elmúlt évtizedekben látottakkal.
A kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a következő években/évtizedekben jóval alacsonyabb hozamok várhatóak, mint amiket a múltban láthattunk. (A vizsgálat csak a nyugati világra terjedt ki, a magyar gazdaságról például nehéz is lenne több évtizedes időtávban beszélni, hiszen a rendszerváltás óta is mindössze 27 év telt el.)
Ebben a tekintetben a fenti ábrának nem az az üzenete, hogy a következő évtizedekben például 1,9 százalékponttal alacsonyabb lesz az európai részvények átlagos éves hozama, mint az elmúlt 30 évben. Ilyen időtávra ugyanis nem is lehet pontosan előrejelezni. Ennél sokkal fontosabb észrevenni és megjegyezni, hogy a múltbeli és a jövőben várható hozamok között óriási különbségek vannak.
Mindehhez nem szükséges, hogy a megtakarítók megértsék a mögöttes folyamatokat, és maguk is képesek legyenek hasonló előrejelzésekre. Inkább azt kell fejben tartani, hogy egy kockázatos befektetési döntést nem szabad csakis a múlt adataira alapozva meghozni. Ha éppen ilyen helyzetben vagy, mindenképpen kérd inkább szakértők tanácsát, akik ugyancsak nem mindentudóak, azonban segíteni tudnak abban, hogy a lehető legjobb döntést hozd meg: elmagyarázzák az aktuális folyamatokat, kitérnek a várható kockázatra, és több lehetséges forgatókönyvet ismernek.
Ha Te is hasonló cipőben jársz, az alábbiakban megadhatod elérhetőségeidet, kollégánk vissza fog hívni és válaszol a kérdéseidre.
1
