Szeptemberi ülésén további 25 bázisponttal emelte az EKB az irányadó eurókamatot. Kell tartani attól, hogy ennek következményeként a hazai vállalati hitelpiacon is tovább drágulnak majd az euróhitelek?
Ebből arra is következtethetnénk, hogy egyelőre ez volt az utolsó emelés. Ezt ilyen határozottan nem lehet azonban állítani.
Romlottak a várakozások
Az EKB az inflációs és növekedési prognózisát is rontotta. Az euróövezeti átlagos infláció a friss előrejelzés szerint az idén 5,6, 2024-ben 3,2, 2025-ben pedig 2,1 százalék lehet. Két éves horizonton számítanak tehát az EKB szakértői arra, hogy az inflációs célhoz (2 százalék) visszatér a fogyasztói árak átlagos emelkedése. Mindezzel párhuzamosan az euroövezet gazdasága 2023-ban 0,7, 2024-ben 1,0, 2025-ben pedig 1,5 százalékos ütemben bővülhet az EKB szeptemberi előrejelzése szerint.
Az infláció lassabb letörése, illetve a gazdaság korábban vártnál mérsékeltebb növekedése mellett fontos érv volt a múlt heti kamatdöntés során az a tény is, hogy a vállalati hitelpiac erőteljesen visszaesett. Azzal, hogy az EKB most emelt, a jegybankárok azt is kívánták jelezni, hogy ez a kamatszint már hosszabb távon megfelelő lehet.
Hirdetés
Hirdetés
Mekkora az esélye az eurokamat szinten tartásának?
A kérdésre természetesen nem lehet egyértelmű választ adni. Különösen azt figyelembe véve nem, hogy a jelenlegi – továbbra is magas euroövezeti – infláció okai között számos olyan strukturális tényező is szerepet játszik, amelyek jegybanki eszközökkel kevéssé befolyásolhatók. A jelenlegi magas kamatok viszont gátolják a növekedést.
Ezzel a problémával ugyanakkor nem csak az EKB küzd – számos jegybank hasonló dilemmával áll szemben. Arról, hogy a világ különböző tájain miként gondolkodnak a kérdésről, ezen a héten sokat megtudunk majd: az USA-ban a Federal Reserved szerdán, a brit, a svéd, a norvég és a török jegybank csütörtökön, a japán központi bank pedig pénteken tart kamatdöntő ülést.
A magyar vállalati hitelpiacon is emelkedtek az eurókamatok
A devizahitelek iránt Magyarországon is egyre nagyobb az érdeklődés: az MNB szeptemberi hitelezési jelentése szerint a 2023 második negyedévében a vállalati euróhitelállomány 228 milliárd forinttal bővült, miközben a forinthitelállomány 70 milliárd forinttal csökkent. Az új devizahitel-szerződési volumen 46 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Egyértelműen látszik tehát, hogy a hitelfelvételt tervező cégek növekvő hányada dönt úgy, hogy devizában vesz fel kölcsönt. (A második félévi ugrásban két nagyobb ügylet mellett szerepet játszott ugyanakkor az is, hogy ebben az időszakban már megkezdődött a folyósítása a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretében igényelt hiteleknek – ezeknek 68,5 százaléka eurohitel volt.)
A devizahitelek népszerűségének növekedésében érdemi szerepe van persze a forint, illetve eurohitelek jelentős kamatkülönbözetének is. Tény ugyanakkor, hogy az elmúlt egy esztendőben a piaci euróhitelek is drágultak. A változó kamatozású eurohitelnél ez azt jelenti, hogy évi 3-3,5 százalékponttal emelkedett a kamat. (Ezeknek a hiteleknek a kamata jellemzően a kamatperiódushoz illeszkedő Euribor és a kamatprémium összege adja. Az egyes lejáratokhoz kapcsolódó Euribor értékek 3-3,5 százalékkal emelkedtek.)
Azt is látni kell azonban, hogy míg az EKB nulla százalékról 4 százalékra emelte az irányadó értéket, a 3 hónapos Euribor 2022. szeptember 15. és 2023. szeptember 15. között 1,063 százalékról 3,878 százalékra emelkedett – a hitelek drágulása tehát nem követte le teljesen az irányadó kamat növekedésének a mértékét.
Mi várható?
A fejlett országok központi bankjai – köztük az EKB is – a jelenlegi magas kamatszintet legalább szinten tartanák (véget vetnének a szigorítás folytatásának), ám vannak olyan globális folyamatok – egyebek mellett az ismét hordónként 100 dollárhoz közelítő olajár –, amely ezt érdemben nehezítheti. Érdemi kamatcsökkentésre – elsősorban a várakozások szerint tartósan a jegybanki cél fölötti inflációval összefüggésben – hosszabb távon nem érdemes számítani.
Ebben a környezetben, amennyiben újabb komolyabb sokkok nem következnek be további jelentős kamatemelés sem valószínű. A bankok Magyarországon előretekintve nem terveznek szigorítást, többségük a vállalati hitelállomány növekedését tervezi, ami kedvező lehet a megfelelő bonitással rendelkező cégek számára.
