Van pénz a vállalkozások finanszírozására – Fordulatot várnak a bankok a hitelpiacon

Van pénz a vállalkozások finanszírozására – Fordulatot várnak a bankok a hitelpiacon
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2023-09-08 Frissítve: 2023-09-15
 

Tovább bővült a vállalati hitelpiac nagyot vesztett azonban a növekedés dinamikája és a hitelszerkezet is érdemben átalakult a Magyar Nemzeti Bank friss Hitelezési folyamatok jelentése szerint. A hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet számottevően csökkent, az új kihelyezések motorja az euróhitel és a támogatott programok keretében elérhető kedvezményes források. A hitelfeltételek lényegében nem változtak és az esztendő hátralévő részében várhatóan ez így is marad, ami jó hír a cégeknek – a bankok az év második felében már a hitelkereslet növekedésére számítanak.

A vállalati hitelállomány 2022 harmadik és 2023 második negyedéve között 11 százalékkal bővült, tranzakciós alapon 1230 milliárddal nőtt. Ez érdemi lassulás a januári 18 százalékos emelkedéshez képest ugyanakkor – ahogy arra az MNB szakértői a jelentésben felhívják a figyelmet – ez megfelel a nemzetközi trendeknek.

A legnagyobb állománynövekedés az információ, kommunikáció ágazat mutatta (több mint 300 milliárdos), a legjelentősebb visszaesés pedig a pénzügyi, biztosítási tevékenység szektorban volt (400 milliárdot meghaladó) – ezek azonban jellemzően nagy ügyletekhez köthető változások voltak. Ez utóbbi hatások nélkül a hitelállomány éves növekedési ütem 6,4 százalék lenne, amin belül a nagyvállalati hiteldinamika 16,3 százalék volt, a kkv-szegmensnél pedig 9,9 százalékra lassult június végére.

Hirdetés

Hirdetés

Nőtt a támogatott hitelek súlya

A hitelintézetek nem-pénzügyi vállalatok felé fennálló hitelállománya 2023 második negyedévében 158 milliárd forinttal bővült. Ezen belül a forinthiteleknél 70 milliárdos csökkenés, míg az euróhiteleknél 228 milliárd forintos emelkedés volt megfigyelhető.

Vállalatméret szerinti bontásban a második negyedéves tranzakciós bővülésből az előzetes adatok alapján 150 milliárd forint kapcsolódott a kkv-portfólióhoz. Ebben főként a rendkívül kedvező kamatok mellett elérhető vállalati hitelösztönző programoknak, a Széchenyi Kártya Programnak és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramnak volt jelentős szerepe.

Az új hitelkihelyezések volumene 2023 második negyedévében a teljes vállalati szegmensben lényegében megegyezett az előző év azonos időszakának szintjével, míg a kkv-hitelek esetében jelentősen, 31 százalékkal elmaradt attól, amiben a támogatott hitelek miatti magas bázishatás is szerepet játszott. (Tavaly a második félévben a Széchenyi Kártya Program kamatváltozás előtti felfutása számottevő ugrást hozott az új kihelyezésekben.)

Mindezzel együtt a támogatott vállalati hitelek aránya az előző negyedévi 37 százalékról 46 százalékra emelkedett az újonnan kötött, nem folyószámla-jellegű szerződéseken belül. Ez ugyanakkor (a kedvezményes programok pozitív hatása mellett) a piaci hitelek továbbra is magas szintjével is összefüggésben van, amelyről az MNB jelentése azt tartalmazza, hogy a piaci alapon kötött vállalati hitelszerződések átlagos kamatlába összességében lekövette a kamatkörnyezet csökkenését a negyedév során.

Mennyi széchenyi hiteltkaphat a céged?
  • hitelösszeg:
    max. 1.4 milliárd Ft
  • kamat:
    max. 5% fix
  • futamidő:
    max. 10 év
Több mint egy kalkulátor,
adható hitelösszeg és termékajánlat, hitelezési
tapasztalatok, buktatók és tudnivalók
Bankmonitor
Ha nem tudod a pontosan a napot, add meg a hónap első napját!
Ft
Ft
Ft
Ft
Ft
Ft
Ft
Ft
Ft
Válassz hitelcélt!
Sajnos nem vagy jogosult támogatás igénybevételére.
Az adatok alapján az új Széchenyi Kártya Program MAX+ feltételeinek megfelelsz!
A választott hitelcélnak ajánlott kedvezményes termékkonstrukció:
    Az elérhető hitel részleteit e-mailben küldjük meg a számodra
    • Milyen összegű hitelt kaphat a céged?
    • Milyen futamidő mellett?
    • Mi a különbség a bankok között?
    • Hogyan kerüld el a buktatókat?
    A Bankmonitor szakértője teljeskörű támogatást nyújt hiteligényedhez!
    Add meg adataidat, segítünk!
    Ft
    A lenti gomb megnyomásával elfogadom az adatvédelmi tájékoztatóban
    Köszönjük, hogy leadtad érdeklődésed!
    Munkatársunk rövidesen felveszi Veled a kapcsolatot!
    Ha addig is további kérdésed lenne, írj nekünk a bankmonitor@bankmonitor.hu címre.

    Fókuszban az euróalapú- és a forgóeszközhitelek

    Markáns trendként rajzolódott ki az elmúlt időszakban a devizahitel- és a rövid lejáratú szerződések volumenének jelentős emelkedése. Az új devizahitelszerződések 46 százalékkal ugrottak, a forinthitelnél ugyanakkor 20 százalékos csökkenés volt megfigyelhető. Az összességében mintegy ezermilliárdos nem folyószámla-jellegű új hitelvolumen éves összevetésben 3,8, az előző negyedévhez képest 0,6 százalékkal csökkent.

    Az új kkv-hitelszerződések volumene negyedéves alapon (az idei év első három hónapjának adataihoz viszonyítva) jelentősen emelkedett, ami különösen a forgóeszközhitelek piacán volt megfigyelhető. 2023 második negyedévében közel 500 milliárd forint értékű hitelszerződés valósult meg a kkv-szegmensben, amely 31 százalékkal maradt el az előző év azonos időszaki volumentől, az előző negyedévhez képest viszont 34 százalékkal több új kibocsátást jelent.

    A bizonytalan gazdasági környezetben a beruházási hitelek új szerződéskötéseinek volumene jelentősen, 73 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakával egybevetve. A forgóeszközhitelek esetében azonban már a kereslet erősödése volt tapasztalható, a negyedévi volumen 30 százalékkal haladta meg előző év azonos időszakát.

    A Széchenyi Kártyaprogram MAX+, illetve a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram is érdemben támogathatta a forgóeszköz-hitelszerződéskötéseket, mindkét programban elsősorban a rövid lejáratú hitelek iránti kereslet a meghatározó. A hitelprogramok felfutásával párhuzamosan a támogatott kkv-hitelek aránya az első negyedévben 49 százalékot, a második negyedévben 58 százalékot tett ki az új szerződéskötéseken belül.

    Mi várható?

    A hazai vállalati hitelállomány a GDP-hez viszonyítva már harmadik negyedéve mérséklődik. 2022 második negyedévében a hazai GDP-arányos vállalati hitelállomány 18,5 százalék volt, míg 2023 első negyedévében 17,5 százalékot tett ki. A visegrádi országokban átlagosan 17,4 százalék volt ez az érték az első negyedévben, ami a hazai adatokkal lényegében megegyezik. Az EU átlagához (33 százalék) viszonyítva ugyanakkor mind hazánk, mind pedig a visegrádi régió GDP-arányos vállalati hitelállománya alacsony, ami arra utal, hogy jelentős tér áll a hitelpenetráció prudens mélyítése előtt – olvasható az MNB jelentésében.

    Jó hír lehet a hitelfelvételt tervező cégeknek, hogy a Hitelezési felmérésben részt vevő bankok érdemben nem változtattak a vállalati hitelfeltételeken, és 2023 második felére előretekintve sem várható lényegi változás. A bankok a második negyedévben növekvő keresletet tapasztaltak a forint-, a deviza- és a rövid lejáratú hitelek iránt is, míg a hosszú lejáratú hitelek esetében, a beruházási tervek bizonytalanná válásával a kereslet további csökkenéséről számoltak be.

    Az év hátralévő részében ugyanakkor a vállalati hitelkereslet élénkülésére számítanak a bankok. A Banki konjunktúrafelmérés alapján a hitelintézetek mintegy fele növelni tervezi teljes vállalati- és kkv-hitelállományát ebben az időszakban.

    Hirdetés
    Hirdetés