A friss inflációs statisztika tükrében megvizsgáltuk, mekkora reálnyereséget vagy reálveszteséget lehetett elkönyvelni a különböző befektetési stratégiákkal. Az adatok alapján úgy tűnik, elérkezett a pozitív reálhozamok korszaka.
Egyre lassul a drágulás, szeptemberben már csak 12,2 százalékkal volt magasabb a fogyasztói árindex az egy évvel korábbinál. A megtakarítók számára különösen jó hír, hogy az elmúlt egy évben több befektetés is képes volt felülteljesíteni az inflációt, tehát reálhozam elérésére volt lehetőség.
Hol tartunk most az inflációs pályán?
2021-től kezdődően rendkívüli drágulásnak lehettünk tanúi Magyarországon. A világpiaci energiakrízis, az aszályos időjárás, a példátlan forintgyengülés és egyéb okok hatására a fogyasztói árak az elmúlt 2 év során 34,9%-kal nőttek. Az összesített nyugdíjas infláció még ennél is magasabb volt, 2021. szeptembere és 2023. szeptembere között az idősek 36,4%-os áremelkedéssel szembesültek.
Végül 2023. tavaszán megtorpant a drágulás, és a korábbi akár több százalékos havi áremelkedésekkel szemben már 1% alatti értékeket mért a Központi Statisztikai Hivatal. Az árindex ilyetén alakulásának következtében automatikusan fellép az úgynevezett bázishatás. Mivel a friss inflációs adat mindig a 12 hónappal korábbiakkal veti össze az aktuális árakat, és az áremelkedés nagy része pontosan egy évvel ezelőtt zajlott le, így a mostani, viszonylag stabil árszínvonal már egyre kevésbé haladja meg a bázisként (összehasonlítási alapként) szolgáló egy évvel korábbi árszintet.
A KSH tájékoztatása szerint a drágulás továbbra is folytatódott, idén szeptemberben 0,4%-kal voltak magasabbak a fogyasztói árak az augusztusiaknál. Ugyanakkor az egy évre visszatekintő infláció szeptemberben már „csak” 12,2%-ot jelzett, és feltehetően az egyszámjegyű inflációra sem kell már sokat várnunk.
Hirdetés
Hirdetés
Reálhozamot termelt a Prémium Magyar Állampapír
Befektetői szempontból az infláció elleni küzdelem egyik legkézenfekvőbb eszköze az inflációkövető állampapír. A rendkívüli drágulás közepette a lakossági befektetők egyre több pénzt csoportosítottak át a Prémium Magyar Állampapírba. Felgyorsította a folyamatot, hogy 2022. szeptember végén elindultak a 11,75%-os kamatozású sorozatok.
Példánkban feltételezzük, hogy egy megtakarító 2022. szeptember közepén 1 millió forintot akart egy évre elhelyezni valamilyen biztonságos befektetésben. Mivel akkor már közismert információ volt a kétszámjegyű kamatot kínáló állampapírok indulása, így azzal kalkulálunk, hogy hősünk két hétig várakozott, és azt követően egyből befektetett a legkedvezőbb kamatozású, 2029/I elnevezésű PMÁP-sorozatba.
Az első kamatperiódus viszonylag rövid volt, a kötvény februárban kifizette az első kamatot, amely 11,75% időarányos része, azaz 4,64% volt. A kamatot újra be lehetett fektetni az aktuálisan elérhető (2030/I) PMÁP-sorozatba, így nem maradt parlagon a kapott pénzösszeg. Február végétől kezdődően így már a teljes befektetés 16%-os évesített kamatot termelt.
Ha feltételezzük, hogy a megtakarító 2023. szeptember közepén kiszállt a befektetéséből, akkor az 1%-os visszavásárlási veszteség levonásával is 130 ezer forint (13,0%) adómentes nyereség ütötte a markát. Ez pedig magasabb az időközben tapasztalt 12,2%-os inflációnál, tehát a PMÁP vásárlója közel 1%-os reálhozamot érhetett el a vizsgált időszakban.
A bankbetétek gyengébben muzsikáltak
Ugyan az infláció felfutásával egyidejűleg a betéti kamatszintek is lényegesen emelkedtek, mégsem érték el az állampapírok által kínált nyereséget. Aki 2022. szeptember közepén keresett bankbetétet, legjobb esetben 9,25%-os egységesített betéti kamatláb mutatóval (EBKM) találkozhatott, eltekintve a prémium ügyfélszegmensnek szóló egyedi ajánlatoktól.
Ilyen körülmények között az 1 milliós kezdőtőke 92 500 forint bruttó nyereséget termelt meg, azonban ebből még adózni is kell. Az idén kiterjesztett szociális hozzájárulási adó ugyan nem terhelte a kamatot, de 15% személyi jövedelemadó igen, ezért végül csak 78 625 forintnyi nettó hozamot (7,86%) tehetett zsebre a példában szereplő megtakarító. Ez az érték sajnos meg sem közelítette az időközben megvalósult 12,2%-os áremelkedést.
Némelyik befektetési alap a PMÁP-ot is lekörözte
Mivel egy éves időtávra jellemzően alacsony kockázatú eszközöket keresnek a megtakarítók, így a befektetési alapok közül elsősorban a kötvényalapok, azon belül is a rövid lejáratú kötvényekbe fektető alapok jöhettek szóba.
Magyarországon az OTP kötvényalapja, az Optima tekinthető a legnépszerűbb befektetési alapnak: a legfrissebb adatok alapján már több mint 700 milliárd forintot tartanak itt a befektetők. (Összehasonlításképpen: a lakossági kézben lévő teljes MÁP+ állomány jelenleg kb. 900 milliárd forintra tehető.)
Az OTP Optima igen szépen teljesített a vizsgált időszakban: 2022. szeptember közepe és 2023. szeptember közepe között közel 17,4%-kal emelkedett az árfolyama! Ha valaki egy évre fektetett az alapba, majd felvette a megtakarítását, akkor 15% személyi jövedelemadót kellett fizetnie, de még ennek levonása után is kb. 14,8% (a példában 148 ezer forint) nettó hozammal lett gazdagabb.
Beköszöntött a pozitív reálhozamok korszaka
A friss inflációs adat, illetve a múltbeli hozamok ismeretében azt mondhatjuk, hogy egy fájdalmas időszak végéhez érkeztünk el. Az alacsony kockázatú befektetések hosszú ideig negatív reálhozamot biztosítottak, de az infláció mostanra lelassult, miközben az elérhető hozamok a jövőben akár még magasabbak is lehetnek az eddigieknél. A két hatás eredőjeként elérkezhet a pozitív reálhozamok korszaka, amikor a befektetők által realizált nyereség számottevően felülmúlja az árak emelkedésének ütemét.
