A nyugdíjcélú megtakarítások esetében az eseti befizetések jelentik az egyik legjobb megoldást az állami támogatás maximális elnyerésére. Most kiderül, mit kell tenni a cél elérése érdekében, illetve milyen további előnyei vannak az eseti befizetésnek!
A nyugdíj-előtakarékosságok alapja a havi rendszerességű, következetes megtakarítás. Azonban sokan megfeledkeznek arról a lehetőségről, amellyel még hatékonyabban el lehet érni a kitűzött célt. Ez nem más, mint az eseti jellegű plusz befizetések módszere.
Mit jelent az eseti befizetés?
Mindhárom államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítási forma (ÖNYP, NYESZ, nyugdíjbiztosítás) esetében van lehetőség az eseti célú plusz befizetésekre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adott rendszeres havidíjon felül alkalmi jelleggel további befizetéseket eszközölünk a számlára. Ez az egyszerű módszer pedig több millió forintnyi előnyt is jelenthet a lejárati összeget tekintve.
Hirdetés
Hirdetés
Mi az eseti befizetések legnagyobb haszna?
Az eseti befizetések legfontosabb tulajdonsága, hogy az állami támogatás rájuk is igénybe vehető. Hiszen az állam pénzzel is támogatja az öngondoskodókat: 20%-os SZJA-visszatérítés jár a saját befizetésekre. Ennek éves maximuma 100-150 000 forint, az adott konstrukciótól függően. Azonban ezt sokan nem használják ki teljesen, mert a havi befizetéseik nem érik el a szükséges mértéket. Az eseti befizetések megoldást kínálnak erre a problémára. Minden évben elegendő csak annyi plusz pénzt félretenni, amennyi az állami támogatás „kimaxolásához” szükséges. Így meg lehet szerezni az összes adóvisszatérítést: ez az évek során több százezer forintnyi ingyen pénzt jelenthet.
Mennyivel lesz több pénzünk az eseti befizetések miatt?
A példában nézzünk egy 35 éves személyt, aki havi 30 000 forinttal kezdi a nyugdíj-előtakarékosságot. Az inflációkövető befizetések miatt 55 éves korától kezdve már a rendszeres befizetései is elegendők lennének a teljes állami támogatás kihasználásához. Az addig hátralévő 20 évben viszont érdemes az eseti befizetések módszerét alkalmaznia. Tegyük fel, hogy a rendszeres befizetéseit minden év végén kiegészíti a szükséges összeggel. Az alábbi táblázat azt szemlélteti, hogy ennek az egyszerű praktikának köszönhetően hogyan változik a megtakarítás becsült lejárati összetétele.
Látható, hogy az állami támogatás kimaxolásához 20 év alatt reálértéken összesen 2,76 millió forintot kell pluszban félretenni. (Ez a futamidő első 20 évére vetítve kb. havi 11 500 Ft.) Ezáltal – az adóvisszatérítés és a hozamok miatt – mai értéken 6,6 millióval több pénz lenne a lejárati összeg! Ez a növekmény egy átlagos nyugdíjas életpálya során kb. havi 30 000 forintnyi plusz kiegészítést jelentene.
Milyen további előnyei vannak az eseti befizetésnek?
Az eseti befizetések arra is használhatók, hogy egy külön tartalékot képezzenek a megtakarításon belül. Ez különösen a nyugdíjbiztosítások esetében értelmezhető, ahol az eseti befizetések egy elkülönített számlára kerülnek. Ha valamilyen körülmény ideiglenesen megnehezítené a rendszeres megtakarítást, akkor a biztosító az eseti befizetésekből is átvezetheti a hiányzó összegeket. Ezáltal (a rendszeres díjak beérkezése nélkül is) biztosítva van a díjfizetés, egészen az eseti számla egyenlegének erejéig. Ha viszont valaki nem alkalmazta az eseti tartalékképzés módszerét, ő sokkal nehezebb helyzetbe kerülhet egy átmeneti likviditási probléma esetén. Ha a szerződés meg is marad, akkor sem biztos, hogy teljesül a korábban kitűzött megtakarítási cél.
Milyen összegeket érdemes eseti jelleggel félretenni?
Bármelyik megtakarítási formáról is van szó, eseti befizetéseket a nem rendszeres jövedelmekből érdemes eszközölni. Jó példa erre egy alkalmazotti bónusz, vagy vállalkozók esetében egy szokásosnál magasabb bevétel. Ha az alkalmi jellegű plusz bevételek automatikusan egy megtakarításba kerülnek, akkor a felhalmozott vagyon növelése nem megy a megszokott életszínvonal rovására! Ráadásul az év vége különösen jó időpontja az eseti befizetéseknek: az idén félretett összegekre jövő tavasszal állami támogatás is igényelhető.
Nézd meg a kalkulátorral, hogy Te mennyi pénzt gyűjthetnél össze idős korodra!
Mennyire lehet hozzáférni az eseti befizetésekhez?
Fontos, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások az időskori megélhetés megalapozására szolgálnak. Éppen ezért az államilag támogatott konstrukcióknál súlyos következményekkel jár az idő előtti „feltörés”. Az önkéntes nyugdíjpénztárak (ÖNYP) esetében a túl korán felvett tőkét adófizetési kötelezettség terheli. A nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) esetében az összes korábban kapott állami támogatást 20%-kal megnövelten kell visszaadni az állam részére. Ezen felül az elért hozam után egyéb adófizetési kötelezettségek is keletkezhetnek. Ezért ilyen helyzetben döntéshozatal előtt mindenképpen javasolt kikérni egy szakértő véleményét. Ugyanakkor van egy lehetőség, amellyel ezek az akadályok is elháríthatók!
Hogyan lehet mégis hozzáférni az eseti befizetésekhez?
Némelyik biztosító lehetővé teszi, hogy a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek „szabad felhasználású” eseti befizetéseket eszközöljenek. A nyugdíjcélú befizetésekkel ellentétben ezekre nem jár a 20%-os állami támogatás. A szabad felhasználású eseti befizetések előnye, hogy nem csak a szerződés lejáratakor válnak hozzáférhetővé, hanem gyakorlatilag bármikor, korlátok nélkül. Így a megtakarító megteheti, hogy 2020-ban befizet egy bizonyos összeget, pár évig befekteti, majd ismét magához veszi. Fontos, hogy kamatadó-fizetési kötelezettség ilyenkor is keletkezhet.
A legmegfelelőbb nyugdíjcélú megtakarítás kiválasztásában segítséget nyújthat a Bankmonitor kalkulátora.
